Újabb titkos részletek derültek ki az állami ingyenmilliókról

1. Kész van a házunk, nincs még használatbavételi engedélyünk, a feltételeknek megfelelünk, de már több bank is elutasította a kérelmünket, azt mondták, hogy kész házra nem folyósítanak. Jár-e nekünk a CSOK építkezésre? Ha nem, akkor mi ennek az oka?

Ebben az esetben nem jár a CSOK, mert az igénylésehez építkezés esetén előzetesen költségvetést kell benyújtani, amelyben a CSOK összegével is számolni kell, illetve a kapott támogatási összeggel számlák alapján el kell számolni (a 16/2016-os kormányrendeletben definiált bekerülési költségekről szóló számlákat kell benyújtani). Kész ház esetén nyilvánvalóan nem járható út a pótköltségvetés benyújtása sem, hiszen nincs már hátra olyan munkafolyamat, amely a CSOK szempontjából elszámolható lenne.

2. Építtetni szeretnénk egy családi házat egy generálkivitelezővel. Szakaszosan kell a számlákat leadni, vagy egyben? A használatba vételi engedély előtt vagy után igényelhetjük a CSOK-ot?

Mivel új lakás építéséhez kapcsolódóan igénylik a CSOK-ot, így mindenképpen a használatbavételi engedély kiadása előtt kell igényelni a támogatást. A támogatás folyósítása a sikeres szerződéskötést követően a készültségi foknak megfelelően szakaszonként történik. A részfolyósítások számát a hitelintézetek az ügyféllel egyeztetve határozzák meg. A számlákat ennek megfelelően a részfolyósításokat megelőzően szakaszosan kell benyújtani.

3. A telkemen van egy 90 nm ház, ehhez szeretnénk hozzá építeni. Minden más feltételnek megfelelve, ehhez az épülethez lenne hozzá építve egy 50 nm rész, úgy hogy a 90 nm ház le lenne csupaszítva a falakig. Az új rész alaptól lenne hozzá építve és egy új tetővel ellátva. Így hoznánk létre egy 140-150 nm házat, 4 szoba + nappalival (közös légtérben konyha), 2 fürdő, stb. Ez építésnek vagy bővítésnek számít?

Bővítésnek számít, mert bár az alapoktól kezdve újonnan épített lakrészt hoznak létre, az önmagában mégsem felel meg a lakóház kritériumainak. Ebben az esetben az 50nm-es részben önálló konyhának, fürdőszobának, WC-nek, nappalinak, hálószobának stb. kellene lennie.

4. Egy társasház tetőterét vásárolnák meg, ami most a társasház tulajdonában van. Itt két lakást alakítanánk ki, két új albetét jönne létre, de akár három is megoldható. A tetőtérben jelenleg semmilyen beépítés nincs. A vásárlásra felvehető a CSOK, vagy csak a tetőtér kialakítására? Ilyenkor van lehetőség arra, hogy generálkivitelezőt fogadjuk, aki kiépíti a lakásokat? Ha létrejön a két albetét, akkor milyen határidővel kell felhúzni a lakásokat?

A vásárlást önerőből kell megvalósítani, a CSOK-ot a lakások kialakításához lehet igényelni. Az építéshez lehetőség van generálkivitelező bevonására. Építési engedély köteles építés esetén az építési engedélyben meghatározott határidőig, de legkésőbb 5 éven belül kell a lakásoknak elkészülniük.

5. Külterületi, egyedileg "közművesített" ingatlanunkon 2014-ben kaptunk használatbavételi engedélyt az új építésű lakóházunkra. Ugyanezen ingatlanon tervezünk építeni egy különálló, de a meglévő házunkat kiegészítő lakóházat. Az új épület energia- és vízellátása - a meglévő épülethez hasonlóan - egyedileg kerülne kialakításra környezettudatos megoldások alkalmazásával:

• napelemes szigetüzemmel, 
• esővíz gyűjtő és hasznosító rendszerrel, 
• vízöblítéses illemhely helyett alomszék és kerti árnyékszék alkalmazásával, valamint (fekália mentes) szürkevíz tisztítási és hasznosítási rendszerrel.

Tudomásom szerint a CSOK feltételek között - egyebek mellett - "közműves villamosenergia-szolgáltatás" szerepel. Ezzel szemben az OTÉK (33.§.) szerint a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthető az épület rendeltetésszerű használatához szükséges villamos energia-, ivóvíz ellátás, szennyvíz elhelyezés, stb. Kérdéseim:

- Jól értelmezem, hogy a CSOK rendelet a közművek tekintetében az OTÉK 33.§. (2) bekezdés ellenére szigorúbb feltételt, korlátozást fogalmaz meg?

A 16/2016-os kormányrendelet az új lakás fogalmánál nem utal vissza az OTÉK 33. §-ára, hanem egyértelműen előírja a közműves villamosenergia-szolgáltatást. A közművesítettségtől csak a szennyvíz és az ivóvíz esetében lehet eltérni, a rendeletben szabályozott esetekben. Ha az építkezésen a közműves villamos energiaszolgáltatás nem megoldható, akkor ott CSOK igénybevételével nem lehet építkezni.

- Igényelhető-e CSOK a tervezett új építkezéshez, tekintettel arra, hogy a közművesítés nem lehetséges, illetve, hogy már van ott lakházunk?

A meglévő lakástulajdon egyébként nem jelentene akadályt, de a két lakóháznak külön helyrajzi számon kell szerepelnie, mert használati megosztás az új rendelet alapján már nem fogadható el.

- Kizáró tényező lehet-e CSOK igénylésnél az, ha a víztakarékos, fekáliás (ún. "fekete"-) szennyvizet NEM generáló, környezettudatos alomszék kerülne telepítésre a lakóházban, a "WC" (mint vízöblítéses illemhely) helyett?

Önmagában az a tény, hogy vízöblítéses illemhely helyett alomszék kerül beépítésre, nem kizáró ok, feltéve persze, hogy az értékbecslés megállapítja, hogy a lakás a lakhatás feltételeinek ezzel együtt megfelel!