Otthon

Kell a magyaroknak az alternatív energia

Pénzcentrum

2009. február 20. 15:30

Link a vágólapra másolva

Előzmények

• Albérletvadászat válság idején! Mit találtunk a romok között?
• Kerüli a kockázatot? Vegyen ingatlant Németországban!
• Ajándék vízummal csábítja Dubai az ingatlanvásárlókat

Fontosak számunkra a megújuló források Az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2020-ra 20 százalékra emelkedne a megújuló energiaforrások aránya az EU-tagállamokban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv azt a célt fogalmazta meg, hogy Magyarországon ez az arány 2013-ra 14 százalékra emelkedjen. Hogy ebben mennyire partner a lakosság, a Forsense 1000 fő megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásából kiderül.

A Forsense közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a magyar emberek jelentős része ismer alternatív energiaforrásokat vagy hallott ezekről. A válaszolók mindössze 18 százaléka nem tudott spontán megnevezni egyetlen típust sem. Az önállóan leggyakrabban említett illetve ismert energiaforrás a napelem volt (62 százalék), ezt követte a napkollektor (41 százalék), a hasonló arányban említett (34-35 százalék) szélturbina és geotermikus energia, míg a biomasszát az összes megkérdezett 16 százaléka említette. A fenti lehetőségek felsorolásával a válaszolók lényegesen nagyobb arányban, 70 százalék felett számoltak be az alternatív energiaforrások ismertségéről.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A kérdezettek jelentős hányada fontosnak tartja hagyományostól eltérő energiaforrások terjesztését: a megkérdezettek 57 százaléka szerint nagyon fontos, míg 26 százalék szerint fontos az alternatív energiaforrás népszerűsítése. (A válaszolók mindössze 2 százaléka tartotta a kérdést lényegtelennek.)

Arra a kérdésre, hogy alkalmaznának-e alternatív forrásokat a háztartás energia szükségletének kielégítésére, a válaszok döntő többségben pozitívak voltak, csupán 13 százalék volt nemleges a 84 százalék igen mellett.
A válaszolók 43 százaléka vágna bele biztosan vagy valószínűleg egy ilyen beruházásba, ami ismerve a lakosság erre a célra fordítható forrásait, illetve az ilyen típusú beruházások mai költségeit, meglepően magas arány.
A kérdezettek valamivel több, mint a fele viszont valószínűleg illetve biztosan nem költene egy olyan beruházásra, mellyel háztartása részben alternatív energiaforrásra állna át (a teljesen elzárkózók aránya 34 százalék volt).

A fiatalok innovatívabbak

Korcsoport szerinti bontásban megfigyelhető az is, hogy a fiatalok (18 és 35 év közöttiek) e téren is hajalmosabbak az innovatív szemléletre. Arra a beruházásra, amellyel a háztartás alternatív energiaforrásra állhatna át, a körükben az átlagnál nagyobb a pozitív válaszok aránya: 56 százalékban biztosan, illetve valószínűleg költenének egy ilyen invesztációra. Ez az arány a 35 és 54 év közöttieknél 49 százalék, míg az 55 év felettiek 31 százalék.

A lakóhely típusa is hatással van a véleményekre: a megyei jogú városokban 49 százalék, a falvakban 43 százalék, Budapesten 38 százalék azok aránya, akik valószínűleg, illetve biztosan költenének ilyen befektetésre. A fővárosban az alacsonyabb beruházó szándék minden bizonnyal a távfűtéses lakások és a társasházak magas számából adódik. A falvakban pedig annak köszönhető, hogy egyrészt a gáz mellett vagy helyett más fűtőanyaggal, elsősorban fával fűtenek, így kevésbé tűnik égetőnek az alternatív energia használata, másrészt pedig a háztartások alacsonyabb jövedelmi szintje is befolyásolja a véleményeket.

A Forsense által végzett vizsgálatban a kérdezettek a 60 százaléka azt állította, hogy lakása alkalmas lenne arra, hogy alternatív energiaforrást alkalmazzon, míg 26 százaléka ennek ellenkezőjét mondta. A településtípus szerinti bontásnál megfigyelhető, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb azok aránya, akik alkalmasnak tartják lakásukat alternatív energiaforrás bevezetésére: míg például a fővárosban ez az arány 38, addig ugyanez a falvakban 70 százalék.
(Kimutatások szerint kivétel nélkül minden lakóépület alkalmassá tehető arra, hogy alternatív energiákat hasznosítson. Az alternatív energiaforrások - nap, szél, víz, biomassza - egy része, de legtöbb esetben mindegyike helyszíntől függetlenül rendelkezésre áll.)

Az adatfelvételben a Forsense rákérdezett arra is, hogy mennyit tudnának áldozni egy alternatív energiaforrás beruházásra. Az összes megkérdezett 21 százaléka 1 millió forint alatt, 28 százaléka 1-2 millió forint között, míg 4 százaléka több mint 2 millió forintot tudna áldozni egy alternatív energiaforrás beruházásra, a válaszadók 47 százaléka nem tudott pontos összeget meghatározni.
Az adatfelvételéből kiderül, hogy a megkérdezettek szerint milyen költségekkel járna egy olyan beruházás, amellyel az otthoni energiaigény felét ki lehet elégíteni. A válaszolni tudók 10 százaléka egy millió forintnál kevesebbre tippelte, 30 százalékuk egy és két millió forintra, további 20 százalékuk kettő-három millió forintra becsülte, míg a kérdezettek 10 százaléka szerint egy ilyen beruházás akár négy millió forint felett is lehet.
Természetesen fontos kérdés az is, hogy mit gondolnak az emberek a beruházási költségek megtérülési idejéről. A kérdezettek 10 százaléka szerint egy ilyen takarékossági invesztáció 1-3 év alatt térül meg, 25 százalékuk szerint 1-6 év alatt lesz rentábilis a beruházás, 12 százalékuk 7-9 évre teszi ezt az időt, míg a kérdezettek legnagyobb része, 31 százaléka, azt gondolja, hogy egy ilyen fejlesztés több, mint 10 év alatt térül meg.

A Nemzeti Energiatakarékossági Program energiatakarékossági pályázatai a lakosság energiahatékonysági beruházásait, valamint a megújuló energiafelhasználás ösztönzését támogatják vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában. A fenn említett lehetőség ellenére a megkérdezettek legnagyobb része (34 százalék) azt gondolja, hogy a fejlesztésekhez való forrásokat önerőből kell előteremteni, ennél viszonylag kevesebben, 33 százalék mondta, hogy pályázati forrásokból is lehet gazdálkodni, míg a legkevesebben, 20 százalék a kedvezményes hitelt említette.

Nem várt számlát kaphatnak a magyar háztulajok: nincs mese, ezért is fizetni kell 2024 végén

Az elmulasztott téliesítés súlyos anyagi következményekkel járhat, a károk akár milliós nagyságrendet is elérhetnek.

Annyira bonyolult az igénylés, hogy alig valaki kéri a 3+3 milliós lakásfelújítási támogatást

Hatalmas bukta: a júliusban indult Otthonfelújítási Program (OFP) iránti érdeklődés jelentősen elmarad a várakozásoktól.

Mitől olyan különleges az év fája, a korai juhar: megéri ezt ültetni a kertbe 2025-ben?

A korai juhar (Acer platanoides) lett 2025 fája Magyarországon. Mit lehet tudni erről a különleges növényről, milyen kertbe ajánlják és hogyan kell gondozni?

Listán a budapesti kerületek legdrágább utcái: itt lakik a fővárosi elit

A legfrissebb ingatlan adattár segítheti a lakáspiaci tájékozódást a szakértők és a lakosság számára is.

Pofátlanság, mennyit kérnek el egy pesti albérletért: bezzeg vidéken...

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat.

2025-ben robban a bomba a lakáspiacon: óriási drágulást hozhat az új támogatás, kilőnek a lakbérek is?

A kormány 2025-től új lakhatási támogatási rendszert vezet be, amely évi 1,8 millió forintig terjedő adókedvezményes juttatást biztosít a 35 év alatti munkavállalók számára.

Ide menekülnek az élelmes budapestiek: tömegek hagyják el a fővárost

Megnövekedett a kereslet a fővárosi agglomerációs térség ingatlanjai iránt, 2022-höz képest 6, 2023-hoz mérten pedig 26%-kal

Mi folyik itt? Tömegesen vásárolják fel a magyar lakásokat, házakat a külföldiek

Noha a számuk az előző évihez képest csökkent, 2023-ban némileg erősödött a külföldi vásárlók súlya a hazai lakáspiacon.

Ilyen nincs! Eladó a Balaton-felvidék legendás piaca: mi lesz a Káptalantóti vásár sorsa?

Eladó a Káptalantóti piac azon területe, amelyen az egyetlen állandó vendéglátóhely is működik, a telken 30 árusnak állandó bérleti szerződése van.

Már ma durva havazás éri el az országot: bekeményít a tél, ez már nem tréfa

Egy ciklon örvénylik a Baltikum felett, hidegfrontja Közép-Európától egészen Franciaország nyugati részéig nyúlik.

Nagy roham indulhat az ilyen ingatlanokért 2025-ben: jól taktikázik, aki most kivár?

A tavalyi év nagyon alacsony tranzakció száma nyomán elhalasztott kereslet is megjelenhetett idén a lakáspiacon.

Csak mézesmadzag volt a kamatplafon? A legtöbb magyar kénytelen így hitelt felvenni, ha házat akar

Az új lehetőség a hiteligénylőknek csak egy nagyon szűk körét fogja érinteni.

Itt a friss előrejelzés: ezekben a megyékben fog havazni pénteken

A jelenlegi modellfuttatások alapján már csütörtökön az esti órákban elérheti a nyugati határt az érkező ciklon melegfronti csapadékzónája.

Ennyit érnek régi háztartási gépeink a MÉH-telepen: nem is gondolnád, mennyit adnak régi hűtődért

Régi, elromlott háztartási gépeinkért akár pénzt is kaphatunk, ha megfelelő helyen adjuk le őket.

Sokkoló, hány magyart lakoltattak ki 2024-ben: potom pénzért árverezték el a lakásukat

Több mint 2500 esetben árverezhettek el ingatlanokat a végrehajtók, amióta vége a kilakoltatási moratóriumnak.

Szabályosan ömlik a külföldi a tőke a magyar ingatlanszektorba: mégis, mit tudhatnak a befektetők?

A folyamatos külföldi működőtőke beáramlás jelzi az ország iránti erős bizalmat, és tükrözi a kedvező befektetési lehetőségeket valamennyi ingatlanszegmensben.

Kemény fordulat jön az időjárásban: ismét 0 fok alá mehetünk, 10 centis hó is eshet

Délutánra már inkább csak az ország délkeleti felén fordulhat elő csapadék. Késő délutántól, estétől kezd csak el csökkenni a felhőzet északnyugat felől.

Év Bejglije 2024: a pekándió, füge és vörösbor volt a sláger, mutatjuk a zsűri kedvenceit

Aranyérmes lett egy aszalt szilvás, vörösboros, diós, birsalmasajt-töltelékes, hagyományos pozsonyi tésztával készült bejglikülönlegesség.