Közeleg az utolsó csengetés: így töltik valójában a "három hónapos" nyári szünetet a tanárok

A pedagógusoknak ott a nyári szünet – vagy mégsem? Mit jelent ez a gyakorlatban? Varga Krisztina, a zsombói Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola digitális kultúra, angol és francia szakos tanára, iskolai koordinátor, a ProSuli szakmai tanácsadója mutatja be, hogyan épül fel egy átlagos pedagógus nyara, milyen teendői vannak, jellemzően miben számít rá az iskolája és tanári közössége ezalatt az idő alatt, valamint hogy miért nehéz elengedni a feladatokat, amikor a diákoknak már javában tart a vakáció. 

Tanári vakáció = nyári szünet?

Még mindig sokakban él az a sztereotípia, hogy a pedagógusoknak is akkor kezdődik a vakáció, amikor a diákoknak. Ezzel szemben az utolsó kicsengetéstől a július első hetében kezdődő szabadságig van még teendő bőven. Ilyenkor kell lezárni a még hátralevő adminisztrációs feladatokat, valamint az elmúlt időszak tapasztalataival főbb vonalakban megtervezni a következő tanév indulását.

A nyári szabadságot pedig további feladatok – nyári táborok, vizsgafelkészítés – szakíthatják meg. A nyári időszakban a szülők, ha megtehetik, igyekeznek táborokat szervezni gyermekeiknek. Ezeken a programokon számos képzett szakemberre, pedagógusra van szükség egy-egy turnus biztonságos és szakmailag is megfelelő lebonyolításához. A táborok jelentős részében pedagógusok töltik be a felügyelői szerepet, egy nyár alatt akár több két-háromhetes turnus idején is, végig a felügyelői felelősséggel a vállukon. Ugyanígy a személyes vagy csoportos vizsgafelkészítésekben is a tanárokra számítanak a nyári időszakban mind a diákok, mind a szülők.

Ennek ellenére a pedagógusoknak, ahogy a más területen dolgozóknak is, a nyár a feltöltődés egyik kulcsidőszaka.

Köztudott: az életminőség javításához elengedhetetlen a munka és a magánélet egyensúlya. A pedagógus a személyiségével (is) dolgozik, ezért természetesen folyamatosan hatással van az oktatás többi szereplőjére, a diákokra, a tanár kollégákra, és közvetve vagy közvetlenül a szülőkre egyaránt. Mindenkinek az az érdeke, hogy az oktatás hatékonyabb, eredményesebb legyen, melynek egyik alapfeltétele a résztvevők mentális jólléte. A nyári szabadság fő célja tehát gyermek, pedagógus és szülő számára is ugyanaz kell, hogy legyen: feltöltődni, pihenni, hogy újult erővel tudjunk majd belevágni a következő tanévbe.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kezdődik a csillagászati nyár, itt a nyári napforduló 2024-ben: tudnivalók, szokások, Szent Iván éji babonák

A nyári napforduló napján a leghosszabb a nappal az évben, innentől kezdve rövidülnek a nappalok.

Ne tervezzünk túl

Érdemes a nyári szabadság kereteit megtervezni, tudatosan figyelve a feltöltődésre. Felszabadító érzés, ha nem tervezzük túl magunkat; ezzel is kerülve azt a fajta stresszt, amit a szoros időbeosztás, a sok elintéznivaló okozhat. A teendőkön és feltöltődésen túl érdemes időt szánni a befelé fordulásra, önmagunk megfigyelésére és a reflektálásra: hogyan érintett ez az év, mi volt könnyebb, mi okozott több nehézséget, milyen sikereket könyvelhetek el, hol szükséges szakmailag fejlődni, mik a céljaim, mi vár rám még idén? Jó, ha az embernek vannak olyan kapcsolatai, akik őszintén meghallgatják, akik között támogató közegre lelhet. Ebben az időszakban lehetőség van a tudatosabb töltekezésre, mivel év közben sokkal kevesebb ideje és lehetősége van mindenkinek arra, hogy magával foglalkozzon. A pedagógusi hivatáshoz visszatérve: kifejezetten szükséges az önismereti fejlődés. „Tudatosítani kellene, hogy mi az, ami nekünk jó, tényleg kikapcsolódás, és mi az, ami nem működik – ezeket is fel kell vállalni. Az első lépés az lehet, ha ezt tisztázzuk magunkban” – emeli ki Varga Krisztina. 

Fordítsunk időt magunkra

Varga Krisztina szerint az is gyakori sztereotípia, hogy egy pedagógusnak mindig a maximumot kell nyújtania szakmailag és emberileg egyaránt. Épp a töltekezés valósulhat meg azáltal, ha tudunk időt fordítani magunkra: tartsunk képernyőmentes órákat, napokat – a sok adminisztratív teendő áramában ez nagyon nehéz. Figyelmünknek és mentális jólétünknek is nagyon megterhelő a folyamatos virtuális jelenlét, a technostressz; jótékony hatással bír ennek tudatos mellőzése. Helyette olvassunk, főleg olyan könyveket, amelyek nem szakmai jellegűek. A testmozgás is ide tartozik. „Amit magamon különösen észreveszek, hogy vissza kell térni az alapokhoz: végignézni egy napfelkeltét, rácsodálkozni olyan dolgokra, amik a hétköznapi rohanásban elmennek mellettünk” – emeli ki Varga Krisztina. „Jó lenne, ha tudnánk hálásak lenni önmagunknak is: ne csak a kihívásokat figyeljük, legyünk büszkék magunkra, ismerjük el a saját erőfeszítéseinket, eredményeinket. A hála és az önelfogadás tud minket megtartani.”

A pedagóguslétnek és az egészséges munkavégzésnek az is kulcsfontosságú összetevője, hogy ne váljunk önmagunk ártó kritikusává, legyünk megértőbbek magunkkal. Ha kell, tudatosítsuk is: minden nehézség ellenére megérdemlem a pihenést, a feltöltődést, a minőségi közösségi és énidőt is, mert utána újult erővel fogom folytatni a feladataimat. Varga Krisztina szerint az apró dolgok, a hála, az önismeret, a spontaneitás, valamint az őszinte beszélgetések és a segítségkérés mind segíthetnek abban, hogy a nyár a feladatok mellett mindenki számára a személyes fejlődés révén váljon a pihenés időszakává.