Leesik az állad: ennyi ösztöndíjat kapnak ma az egyetemisták Magyarországon

A friss felvételi adatok alapján több mint 100 ezer fiatal kezdte meg idén a felsőoktatási tanulmányait. A Pénzcentrum felkereste a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), hogy tájékoztatást kérjünk a hallgatók által a tanulmányaik során igénybe vehető ösztöndíjak lehetőségeiről, mit kell teljesíteni ahhoz, hogy részesüljenek benne és nagyjából mire elegendőek ezek az összegek.

Tanulmányi és szociális ösztöndíjak

A tanulmányi ösztöndíj értelemszerűen a jó tanulmányi eredmény után kapható, de az, hogy pontosan milyen értékek számítanak bele ennek kiszámításába, intézményenként rendkívül nagy eltérések vannak. Az egyetemeknek nagy a mozgástere abban, hogy milyen krediteket ismernek el, és hol húzza meg a vonalat az átlagokban, de vannak kötelező, kormányrendeletben meghatározott tényezők is.

Van a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007-es kormányrendelet, ami a fő játékszabályokat lefekteti. Tehát mondjuk meghatározza azt, hogy maximum mekkora összeget kell a hallgatói normatívából tanulmányi ösztöndíjra fordítani, meghatározza azt, hogy tíz hónapon keresztül kell fizetni, és meghatározza azt, hogy legfeljebb az évfolyam fele kaphat tanulmányi ösztöndíjat, de a pontos számítást, a pontos skálázást, az alapvetően az intézményekre bízza

– magyarázta Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke.

Ezek mellett Magyarországon az egyetemeken van lehetőség úgynevezett szociális ösztöndíjban is részesülni, ami egyáltalán nem nevezhető általánosnak, derül ki az interjúból.

Hogyha Európa szinten nézzük, akkor ilyen, hogy szociális ösztöndíj, ez egyáltalán nem általános. Tehát az, hogy itt a magyar perspektíva az, hogy az egyetemre beépítve van egy ilyen szociális háló, ez egészen különleges. Nyilván más országban ezt a támogatást lehet, hogy egy családtámogatási szintre teszik inkább, de ilyen, hogy szociális ösztöndíj, ez nagyon kevés helyen van

- tette hozzá a kommunikációs vezető. A szociális támogatási rendszer, a tanulmányihoz hasonlóan egészen nagy mozgásteret enged az intézményeknek. Az meg van határozva, hogy milyen szempontok számítanak bele az elbírálásba, de az, hogy az egyetem mekkora részt szán erre a finanszírozási rendszerbe, és hány embernek nyújt támogatást (a minimum rögzített százalékon felül) azt az egyetem döntheti el.

A szociális ösztöndíjnak két típusa van. Létezik rendszeres és rendkívüli szociális támogatás. A különbség a nevéből adódóan is leszűrhető, hogy az időtartamában rejlik. A rendszeres szociális ösztöndíj olyan szociális helyzetű embereknek jár, aki olyan hátrányos vagy nehezített helyzetben van, ami éveken keresztül, életvitelszerűen éri őket. Míg a rendkívüli esetén egy váratlan esemény hatására hirtelen kerül valaki olyan helyzetbe, hogy szociális értelemben anyagi segítségre szorul. 

Miből van keret az egyetemeknek az ösztöndíjakra?

Az intézmények által nyújtott ösztöndíjak tisztázása után, azzal érdemes folytatni, hogy milyen pénzből állják az egyetemek a tanulmányi és szociális ösztöndíjakat. A korábbi válaszból az tehát kiderül, hogy van úgynevezett hallgatói normatíva, amit arra kapnak az egyetemek, hogy finanszírozni tudják többek között a tanulmányi ösztöndíjakat. De kérdésünkre azt is elárulta a HÖOK sajtófőnöke, hogy más normatívák is vannak, és azt is megemlítette, hogy nagyjából mennyi pénzt jelent ezt hallgatónkként az egyetemeknek.

Ez egy normatív finanszírozási rendszer. Ez azt jelenti, hogy van nyolc féle normatíva, amit 'X' hallgató után fizet az állam az intézmény számára. Tehát mondjuk a legismertebbet az a hallgatói normatíva. Ennek az összege 166 600 forint. Itt minden államilag támogatott hallgató után egy évre ennyit fizetnek az intézménynek. De van mondjuk olyan, hogy lakhatástámogatási normatíva, 110-en valahány ezer forint. Ezt minden olyan államis hallgató után fizeti az állam, akinek a bejelentett lakcíme nem egyezik meg a képzés helyével. És akkor van még doktori képzésben lévő normatíva, van Kollégiumi Normatíva, Tankönyvtámogatási Normatíva meg a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjnak a normatívája. És meg van határozva az, hogy például a hallgatói normatívánál valamennyi százalékot ebből kötelezően a szociális alapú ösztöndíjra kell tenni, valamennyi százalékot ebből kötelezően a tanulmányi ösztöndíjra kell adni, valamennyi százalékot ebből kötelezően a hallgatói önkormányzat működésére kell fordítani, és a fennmaradó összegből pedig lehet közéleti tevékenységet és sport kulturális tevékenységet támogatni

- mondta a HÖOK kommunikációs vezetője. Tehát összegezve az egyetemek ezeket a normatív alapokat kapják, amelyből tudják finanszírozni a tanulmányi és szociális ösztöndíjak mellett a Hallgatói Önkormányzatok működését és a különböző közéleti tevékenységeket. De alapvetően azt, hogy melyikre fektetnek nagyobb hangsúlyt az intézmények maguk dönthetik el.

Tehát van egy olyan intézmény, ahová jellemzően olyan hallgatók járnak, akik jómódú családból származnak, nem nagyon van anyagi probléma az ott tanulók esetében, akkor nyilván jobban megéri az intézménynek a tehetségtámogatásra költeni. Azokba a támogatásokba beletenni a pénzt, ami mondjuk a tanulmányi eredményt, meg a közéleti tevékenységet támogatja, és mondjuk kevesebb szociális ösztöndíjat oszt ki. De mondjuk, ha veszünk egy olyan egyetemet , -mondjuk az óvóképzés-, ahol jellemzően rosszabb családi háttérből, szociális háttérből élő hallgatók tanulnak. Ott meg lehet, hogy jobban megéri pont a szociális ösztöndíjat támogatni, nagyobb keretet belerakni és a tanulmányi ösztöndíjba kevesebbet.

- mondta Budai Marcell, majd a Pénzcentrum azon kérdésére, hogy látnak e különbséget a modellváltáson átesett egyetemek ösztöndíj rendszerében a következő választ adta:

van persze van különbség, de nem a modellváltás miatt. A modellváltás egyedül a Corvinus Egyetemen borította fel ezt a rendszert. Az összes többi egyetemen, a modell váltott egyetemeket is beleértve maradt ez a fajta normatív támogatási rendszer, és pont ugyanúgy működik, mint az állami intézményeknél. A Corvinus Egyetemen a finanszírozásából tulajdonképpen teljesen kimozdult az állam, tehát ott nem kapnak már normatív támogatást, ezért változott

- összegezte a HÖOK sajtófőnöke. 

Mennyi a tanulmányi ösztöndíj?

Miután a tanulmányi és szociális ösztöndíjak forrásai tisztázásra kerültek, áttért a beszélgetés a konkrét értékek kitárgyalására. Teljesen jogosan következik a kérdés, hogy ezekből az ösztöndíjakból valójában mennyire tudják finanszírozni a mindennapi életüket a diákok, tehát mekkora értékkel számolhat egy hallgató havonta.

Van egy minimum érték, ez nagyjából ilyen 8500 forint egyébként. A maximum az 30 ezer forint körül van, ami általában elő szokott fordulni egy tanulmányi ösztöndíjnál. Ennél magasabb tanulmányi ösztöndíjról nagyon-nagyon ritkán lehet hallani. De persze mindig vannak kiugró értékeket, ezek, amiket én mondtam az átlagos értékek

- válaszolta Budai Marcell. Ezek után a Pénzcentrum kérdésére azt is elmondta, hogy ami sajnos még tovább nehezíti ezt a rendszert, hogy az ösztöndíjak összege évek óta stagnál, és egyáltalán nem tudják követni az inflációt, és azt is elmondta, hogy utoljára 2020-ban történt meg az ösztöndíjak növelése.

Mi nagyon boldogok lennénk, ha tudná követni az inflációt az ösztöndíj. Anno 2020-ban volt egy 40 százalékos ösztöndíjemelés. Ezt 2018-ban sikerült elérnie a HÖOK-nak, még az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) folytatott tárgyalások során

– mondta Marcell és hozzátette, hogy ők is látják, hogy sajnos ezek az összegek bőven nem fednek le egy havi bérleti díjat még egy szoba esetén sem. Majd rátért arra, hogy ami könnyíti ezt a helyzetet az a kollégiumok és a diákhitel felvételének lehetőségei. Jelenleg hazánkban 54 000 férőhely van a kollégiumokban, ebből 14 ezer található Budapesten. Ezeknek az árát tekintve elmondta, hogy

jelenleg maximum 17 ezer, közel 18 ezer forint az, amit elkérnek egy koli szobáért. Ez jó néhány nagyságrenddel kisebb, mint amit mondjuk egy albérletért kell fizetnie valakinek. A kollégiumi rendszer úgy van felépítve, hogy nagy szabadsága legyen az intézményeknek a pontszámok meghatározásakor. De az mindenhol kötelező, hogy legnagyobb mértékben a szociális hátteret kell figyelembe venni

– magyarázta Budai Marcell. Majd hozzátette, hogy egyébként a magyar diákhitel konstrukció világszinten is a legkedvezőbbnek számítanak.  

Az ami miatt nem sok olyan esettel találkozunk, hogy valaki nem tudja megkezdi az egyetemi tanulmányait, az az, hogy van egy nagyon könnyen elérhető 150.000 forintos diákhitel, amiről nyilván lehet, sőt, szerintem kell is társadalmi vitát folytatni, hogy mondjuk jó az, hogy nagyon sok fiatal hitelből finanszírozza a tanulmányait, de az vitathatatlan, hogy nagyon sokak számára ad valós segítséget a diákhitel, és világszinten az egyik legkedvezőbb diákhitel konstrukció van Magyarországon még így is, ami kamatemelés most történt az elmúlt évek során

- fejtette ki. 

Milyen intézmény független pályázható ösztöndíjak vannak?

Az intézmények által biztosított ösztöndíj lehetőségeken felül akadnak más az egyetemektől független pályázati lehetőségek is, amiben egy hallgató részesülhet. Az interjú során Budai Marcell azt is elmondta, hogy egyébként nagyon sok pályázható támogatási lehetőség van, sőt a modellváltás egyik előnyének felszámolható, hogy még több lett, de az kérdéses, hogy valójában ezekkel hányan élnek, hányan tudnak róluk egyáltalán. 

Több olyan ösztöndíj van, amit intézményeken kívül hirdetnek meg akár az állam, vagy akár valamelyik állami cég,ilyenből végtelen mennyiségű van. Tehát akár sport, akár kultúra vonatkozásában vannak külön ösztöndíjak. Mindent el lehetett ebben képzelni, ami nyilván nagyobb, azok a tudományos ösztöndíjak a Bursa Hungarica meg a Tempus által létrehozott ösztöndíjak

- foglalta össze Budai Marcell. A következő táblázatban néhány ilyen pályázatot gyűjtöttünk össze. Akadnak olyanok, amelyek a jó tanulmányi eredmény és tudományos munkák után igényelhetőek, de olyan is, amely a szociális alapon jár. 

Arra a kérdésre, hogy ezen pályázatok esetén nőtt volna a pályázható összeg az elmúlt években, azt a választ kaptuk, hogy nem igazán. Legalábbis az elmúlt években nem volt rá precedens, hogy bármelyik esetén (akár az infláció miatt) jelentős növekedést figyeltek volna meg.