Ezen az egy papíron múlhat az álommeló: egyre több magyar lépne le nyugatra az országból

Sokan a nyelvtudás hiánya miatt nem vágnak bele egy külföldi egyetembe, vagy épp a munkába. Bár ezt mérni nem tudjuk, azt azonban a KSH adatai alapján láthatjuk, hogy egyre több magyar keresi kenyerét külföldön. A legfrissebb adatok alapján ugyanis a külföldön dolgozók száma az elmúlt időszakban 4 ezerrel nőtt.

Emellett nem csoda, ha a nyelviskolák népszerűsége is töretlen. Bár még mindig az angol a legnépszerűbb idegennyelv, a Brexit miatt sokan gondolkodnak közelebbi állomáson, így továbbra is népszerű nyelvi választás a német, a francia vagy éppen a spanyol. Ismét megkérdeztük a nyelvi intézeteket arról, hogy mennyien jelentkeznek a kurzusokra, és hogy szükség lesz-e árat emelni a mostani gazdasági változások mellett.

Ennyien dolgoznak most külföldön

2021 januárjában a KSH adatai alapján külföldi telephelyen 73,2 ezer fő dolgozott, és ez fokozatosan nőtt tovább. Az áprilistól júniusig figyelt időszakban ez 82 ezer fő volt, júliustól szeptemberig 79,9 ezer majd október és decemberre 86,8 ezer főt regisztráltak mint külföldi munkavállaló.Az idei évben január-március időszakban 87,4 ezer főt, április-júniusban pedig 95,1 ezer főt regisztráltak külföldi munkavállalóként.

Nem csak dolgozni mennek külföldre a magyarok, sokan már az egyetemet szeretnék ott kezdeni. Korábban írtunk arról, hogy a magyar diákok körében korábban egyértelműen az Egyesült Királyság volt az egyik legnépszerűbb célpont, mostanra pedig Hollandiába jelentkeznek a legtöbben. Emellett Németország és Ausztria is igen népszerű, ezeknek az országoknak az előnye, hogy közel vannak, és ingyenes oktatás. Azonban itt inkább német nyelven zajlik a képzés, kevés az angol lehetőség, így aki ide készül, annak bizony németül is tudnia kell.

A Nyelviskolák Szakmai egyesülete lapunknak elmondta, hogy sokan azért döntenek a nyelvvizsga mellett, hogy magasabb nyelvi szintre léphessenek; érettségire, nyelvvizsgára készüljenek; külföldi tanulmányokat szeretnének folytatni, illetve külföldön szeretnének munkát vállalni, és ehhez szükséges számukra a nyelvtudásuk fejlesztése. Azt is elárulták, hogy az utóbbi időben emelkedett azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akik továbbtanulás, esetleg külföldön vállalt munka miatt vágnak bele a nyelvtanulásba.

A jelentkezők számában nagy változást nem tapasztaltak, a nyár folyamán volt ugyan egy kisebb megtorpanás, de a korábbiakhoz hasonló számban tesznek nyelvvizsgát a tanulok is.

Ami az árakat illeti, mint minden szektort, úgy minket is érint az infláció, valamint a KATA adózás változásai.

-árulta el nekünk Hatos Hajnalka, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének ügyvezető titkárja, aki kiemelte, hogy a két legnépszerűbb idegennyelv továbbra is az angol és a német, de sokan tanulnak olaszul, spanyolul és franciául is.

Mi a helyzet a nyelvi intézetekben?

Az elmúlt időszakban egyre több kérdés övezte a nyelvtanulást, hiszen nem kötelező az egyetemhez, a nyelviskolák több KATA vállalkozót foglalkoztattak, ráadásul a rezsi kifizetése nekik is problémákat okozhatnak.

A Francia Intézet nyelviskolai referense, Koleszár Olga kérdésünkre elmondta, hogy az intézetnél folyamatosan nő a külföldön tanulni, dolgozni készülő fiatalok száma, és hozzájuk is egyre többen íratkoznak be azzal a szándékkal, hogy francia nyelvterületen dolgozzanak, tanuljanak.

A 2021-es évvel összehasonlításban jelenleg 15%-os növekedés figyelhető meg. Év végéig nagyjából 18-20%-os emelkedésre számítunk, de ezt természetesen tovább befolyásolhatja még az egyetemi felvételi követelmények megváltozása. Az új rendelkezés alapján a nyelvvizsga már nem kötelező sem a diplomaszerzéshez sem az egyetemi felvételhez. Ez a rendelet egyébként a legutolsó vizsgaidőszakunkat követően jelent meg, legközelebb pedig csak novemberben lesznek vizsgáink, amelyekre a jelentkezés épphogy elindult, vagyis a változtatások negatív hatása – ha lesz ilyen - nálunk egyelőre nem érzékelhető

- fejtette ki a nyelviskolai referens, akit az áremelkedésekről is megkérdeztünk. Mint mondta, szeptembertől mintegy 8-10 százalékkal emelkedtek a tandíjaik.

Az idei tanév kezdetekor egyébként a nyelviskolában dolgozó tanárok fizetését is megemeltük, és ehhez adódott még a szolgáltatói és általános kereskedelmi árak emelkedése. Mindezen költségek növekedése miatt kénytelenek voltunk kisebb mértékben ugyan, de emelni az árainkat. Jelenleg a 40 tanórás csoportos tanfolyam teljes ára 60 000 Ft, kedvezménnyel 56 000 Ft. Természetesen az árak meghatározásánál mindig fontos tényező, hogy vajon mekkora emelést tudnak még megfizetni az emberek. A jelenlegi környezetben a tanfolyamokra jelentkező közönségünk tudomásul vette az áremelést, és úgy tűnik, hogy egyelőre emiatt nem csökkent a tanfolyamok népszerűsége, de tudatában vagyunk annak, hogy a nyelvtudás nem létkérdés, ezért ha a gazdasági helyzet rosszabbodik, nálunk is valószínűsíthető a visszaesés. A nyelvvizsgák díjai nálunk ebben az évben változatlanok martadnak, de 2023. januártól a tanfolyamokhoz hasonló árnövekedés a vizsgadíjak esetében is várható

- emelte ki Koleszár Olga, aki azt is hozzátette, hogy a rezsiköltségek emelkedése a Francia Intézetet is érinti, hiszen a 30 éves épület energetikai szempontból nem a legkörszerűbb.

Próbáltunk olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel csökkenthetjük az ebből adódó energiaveszteséget, pl. helyi szigetelésekkel vagy a fűtésrendszer tisztításával, és szabályozhatóvá tételével, de egyelőre nem tervezzük sem az épület hosszabb távú bezárását, sem pedig a tantermek fűtésének drasztikus csökkentését

- tette hozzá.

Hasonló tapasztalatokat osztott meg velünk a Goethe Intézet is, akinek szóvívője, Bártfay Réka elmondta, hogy a német nyelvet mindig is a külföldi munkavállalás, valamint továbbtanulás miatt választják a hallgatók, a tavalyi évhez képest pedig 30 százalékos növekedést tapasztaltak.

A vizsgák árain nem emeltünk, a standard kurzus árain 10 százalékot. Az a híre a Goethe Intézetnek, hogy aránytalanul drágább, mint más piaci szereplő, az összehasonlító elemzések azonban azt mutatják, hogy ugyan a piac felső harmadában vagyunk, de az 1 tanóra/ár nem nálunk a legmagasabb

- tette hozzá a szóvívő.

A spanyol Cervantes Intézettől Marta García Tarodo, valamint Luis Ángel Macías Amigo tanulmányi vezető szintén arról számoltak be, hogy egyre többen tanulnak náluk spanyolul. A budapesti Cervantes Intézetben negyedévről negyedévre, az egyes beiratkozási időszakokban folyamatos növekedést figyelnek meg hallgatóik számát illetően, a növekedési tendencia immár tíz éve tart. A beiratkozások száma még a COVID-járvány idején, ebben a nagyon érzékeny időszakban is felülmúlta várakozásukat, és mint azt a nyilatkozó elmondta, a diákjaik személyes motiváción túl azért is tanulnak spanyolul, mert nemzetközi karrierre vágynak.

Áraink a tanulni vágyók többsége számára elérhetők és stabilak maradtak, csak kisebb módosítások történtek a fogyasztói árindex emelkedésének tükrében. E pillanatban a magas infláció ellenére is továbbra is tartjuk árainkat, az európai kulturális intézetek nyelvkurzus árainak keretéhez igazodva.

- tette hozzá. Az Intézetet megkérdeztük a rezsiemelésről is, mint mondták költségvetésünket az általános költségek és az intézet fix költségei alkotják.

A megemelkedett energia költségeket logikus és józan intézkedésekkel fogjuk megoldani, mind az épület helyiségeinek világítását, mind a fűtést illetően, melynek egy maximum határt fogunk szabni. Ezek az intézkedések azonban nem fogják érinteni tanulóink és tanáraink komfortérzetét, ez számunkra mindig elsődleges és megkérdőjelezhetetlen szempont

- emelte ki az intézet munkatársa.