Döntöttek a 9 órás iskolakezdésről: rengeteg magyar szülő rémálma válna valóra

A mai nappal elstartolt a tanév, de még mindig rengeteg a nyitott kérdés. A pedagógushiány, a rezsiemelés és a folyamatos drágulás egyáltalán nem segíti, hogy zökkennőmentesen induljon a 2022/23-as tanév. A Pénzcentrum kíváncsi volt arra, miként készülnek a magyar szülők a tanévre, egyáltalán miből finanszírozzák a szükséges felszereléseket, és mennyire elégedettek a magyar oktatással. Hetek óta futó felmérésünkben majdnem 9000 olvasónk válaszolt a kérdéseinkre - nekik külön köszönjük, hogy időt szántak rá! - így elég pontos képet kaphatunk a jelenlegi helyzetről.

Az első részben főképpen az iskolakezdés anyagi vonzataira vonatkozó kérdéseket elemeztük ki, most pedig kiderül, hogy mennyire elégedettek a szülők a magyar oktatás minőségével. Ám mielőtt belevágnánk a konkrét kérdésekbe, ismerjük meg a kitöltőket: a nemek tekintetében 80-20 százalék az eloszlás a nők javára, a legtöbb kitöltő (60,8%) 41 és 55 év közötti volt, a második legnépesebb korcsoport (28,7%) a 25 és 40 év közöttieké. A legtöbb kitöltőnek (41,5%) középiskola a legmagasabb iskolai végzettsége, 30,2 százalékuk végzett főiskolát, 21,6 százalék pedig egyetemet. Foglalkozást tekintve 72,3 százalék alkalmazottként dolgozik, 9,7 százalék vállalkozó, 8,3 százaléknyian pedig CSED-en, GYES-n, GYED-en, GYET-en vannak. A kitöltők majdnem felének 1 iskoláskorú gyereke van, 36,2 százaléknak kettő, 11,7 százaléknak pedig három gyermekre kell vásárolnia - háromnál több iskolása 3,7 százaléknak van.

Elégedetlenek a szülők

Megkérdeztük a szülőket, hogy egy 1-től 5-ös skálán mennyire elégedettek a hazai oktatás színvonalával. Vélhetően a legtöbben "diplomatikus közepessel" válaszoltak, azonban még így is kevesen kattintottak a 4-es 5-ös osztályzatokra, ami azt jelentené, hogy elégedettek, vagy inkább elégedettek az oktatás színvonalával. A megkérdezett szülők 11 százaléka szavazott 1-essel, 28,3 százalékuk 2-essel, 46,1 százalékuk 3-assal. 4-es szavazatot adott le 12,7 százalék és

a megkérdezettek mindössze 1,9 százaléka voksolt 5-össel, tehát mondta azt, hogy teljesen elégedett az oktatással.

Így az összes válaszadó kb. háromnegyede hármast, vagy annál rosszabb osztályzatot adott a magyar oktatási rendszernek. Korcsoporttól függően a legelégedettlenebbek a 25 év alattiak, valamint a 25 és 40 év közöttiek. A 25 és 40 év közöttiek 20,23 százaléka 2-sel szavazott, 52,85 százaléka 3-sal és csak 18,31 százalékuk 4, míg 4,05 százalékuk pedig 5-el szavazott.

A 25 év alattiaknak 7,40 százaléka szavazott 5-el, 13,67 százalékuk 4-sel, 44,42 százalékuk 3-sal 26,42 százalékuk 2-sel és 8,09 százalékuk egyessel. A 41 és 55 év közöttiek 21,44 százaléka voksolt 2-re és 52,30 százalékuk 3-ra, így talán ez a korcsoport az, amelyik a legkevésbé elégedett a hazai oktatás színvonalával. Az 55 és 64 év közötti szülők sem teljesen elégedettek a színvonallal, 4,72 százalék egyáltalán nem elégedett, és szavazott 1-sel, 2-essel szavazott 19,26 százalék, 3-as 49,59, 4-sel 23,25 míg ötössel mindössze 3,18 százalék szavazott.

A 65 év felettiek mindössze 6,33 százaléka osztályozta ötösre a hazai oktatás színvonalát, négyesre 17,22 százalék voksolt, 45,57 százalék hármassal szavazott, 23,80 százalék pedig kettessel. Itt a megkérdezettek 7,09 százaléka adott egyes osztályzatot a hazai oktatásra.

A gyerekek száma itt is meghatározza azt, ki mennyire elégedett a hazai oktatás színvonalával. Az egy gyermekes és két gyermekes családok több, mint 50 százaléka hármasra osztályozná a hazai oktatást, míg a három, vagy annál több gyermekkel rendelkezők 51 és 42 százaléka adná ugyanezt az osztályzatot.

A nagycsaládosok 12,20 százaléka szavazott ötössel, tehát elégedett a színvonallal, míg a legelégedetlenebbek a két gyermekes családok, ott mindössze 2.82 százalék szavazott ötössel. A szülők iskolázottsága alapján szintén a hármas osztályzat a jellemző. A szavazók zöme vegyes oktatási háttérrel mondhatni egyetértenek abban, hogy a hazai oktatást 2-3 közé sorolják, esetleg négyest adnának. A legelégedetlenebbek azok a szülők, akik főiskolát végeztek, a válaszadók mindössze 1,9 százaléka adott 5-ös osztályzatot a hazai oktatásnak.

Túlhajszolják a gyerekeket?

Megkérdeztük a szülőket arról is, hogy szerintük túlhajszolják e a gyerekeket az iskolában. A válaszadók mintegy 80,4 százaléka érzi úgy, hogy gyermekét túlhajszolják, és 19,6 százaléka pedig úgy érzi, hogy nem.

Emellett még több dologgal elégedetlenek a szülők, többek között az iskolai nyelvoktatással, vagy éppen a digitalizációval. A válaszadók 62 százaléka nem elégedett az iskolai nyelvoktatás színvonalával, mindössze 38 százalék találja azt megfelelőnek.

A szülők 46,4 százaléka elégedett az alap iskolai informatika oktatással, míg 53,6 százaléka nem. Egy 1-től 5-ös skálán arra is megkértük a kitöltőket, jelöljék, mennyire elégedettek az iskola digitális felszereltségével. 36,3 százalék a középutat választotta, hármasra értékelte, 14 százalék kettesre, 8,8 százalék egyesre

A megkérdezettek mintegy 40 százaléka négyesre vagy ötösre értékelné az intézménye digitális felszereltséget.

Iskolakezdés, de hánykor?

Megkérdeztük olvasóinkat arról is, mit gondolnak a 9 órai iskolakezdésről. Megosztó kérdés ez, sokan érzik úgy, hogy túl korán kezdődik a suli a gyerkőcöknek, míg mások úgy gondolják, hogy még így is kihívás elvinni a gyereket a suliba időre, a kilenc órai kezdés pedig abszolút nem megoldható. A felmérésünkben a megkérdezettek 48,6 százaléka nem támogatja ezt az ötletet míg 51,4 százaléka igen.

Gyermekszámok tekintetében kiugró különbséget mutatnak a megkérdezett nagycsaládosok, náluk ugyanis 55,42 százalék támogatná, és 44,58 százalék nem támogatná a kilenc órai kezdést.

Korosztály tekintetében is változó, hogy ki vállalná be a későbbi iskolakezdést. Egyedül a 25 és 40 éves korosztályhoz tartozó szülök körében bukna el a kilencórás iskolakezdés, ha egyszerű többség döntene róla: ennek a korosztálynak a 49,4 százaléka támogatta, 50,6 százaléka pedig ellenzte a 9 órai iskolakezdést.

Ellenben a 25 év alatti szülők 65,18 százaléka támogatná, hogy csak kilenckor kezdődjön a tanítás, 34,8 százalékuk pedig nem.

A 41 és 55 év közötti szülők 50, 82 százaléka támogatná ezt, az 55 és 64 év közöttiek 57.21 százaléka míg a 64 év fölöttiek 53,59 százaléka támogatná a 9 órai sulikezdést. A nem támogatók száma minden esetben 40 százalék felett van, kivéve a 25 év alattiakat, ahol a megkérdezettek mindössze 34.82 százaléka nem támogatná a kilenc órai kezdést.

Mi a helyzet a gyerekekkel?

Arra is megkértük a szülőket, hogy különböző állításokat osztályozzanak egytől ötig terjedő skálán, ahol az egy a nem ért egyet, míg az öt a maximálisan egyetért kategóriát fedné le. A megkérdezett szülők között 2 145 nem érzi úgy, hogy gyermeke fáradtan, kialvatlanul menne iskolába, 1 643 szülő kettessel válaszolt, 1 909 hármassal, 1 358 négyessel míg 1 543 szülő úgy érzi, gyermeke kialvatlanul, fáradtan indul az iskolába.

Kevesebb szülő tapasztalta gyermekén a kiégés jelét, a megkérdezettek közül 1 952 szülő válaszolt eggyessel, tehát nem értett egyet az állítással, míg 1 714 szülő értett ezzel az állítással teljesen egyet. Itt is számottevően az arany középutat választották a legtöbben, 1 854-en.

Sok szülő érzi azonban úgy, hogy a gyermek túl sok házi feladatot kap. Itt kiugróan, 2 274-en válaszoltak hármassal, és 1 822-en ötössel, tehát teljesen egyetértettek az állítással.

Mindössze 1 507-en válaszoltak egyessel,1 589-en kettessel, és 1 408-al négyessel, tehát a megkérdezettek által elmondható, hogy a magyar szülők úgy érzik, túl sok a házi feladat. Kevesen értenek egyet azonban azzal, hogy a házi feladatot a gyerek ne értené, a megkérdezettek közül 1 475 szülő voksolt ötössel, és 1 509 négyessel. Itt is a hármas osztályzat volt a legnépszerűbb, 2 144 szülő voksolt hármassal, kettessel pedig 1 878 szülő. A megkérdezett szülők többsége azonban egyetért abban, hogy ha a gyerek nem is, ő érti a házi feladatot.

Sok szülő érzi úgy, hogy az iskolában túl gyorsan haladnak a tananyaggal. A megkérdezettek zöme hármassal, vagy ötössel válaszolt. Hasonló a helyzet a korrepetálással is, itt is hármassal és ötössel szavaztak jellemzően.

Mint kiderült: a válaszadó szülők zöme, úgy érzi, hogy nyelvi különórák nélkül nem sikerülne gyermekének a nyelvvizsgája. A válaszadó szülők közül 2 825 voksolt ötössel, és 1 669 egyessel.

Eközben azzal az állítással már kevesebben értettek egyet, hogy korrepetálás nélkül a gyermek nem teljesítene jól az iskolában. A megkérdezett szülők közül 2 571 szülő válaszolt nemmel, és 1 546 szülő értett egyet ezzel az állítással. Emellett a kitöltő szülők zöme úgy érzi, az iskolában nem kap elegendő figyelmet a továbbtanulás, és a karriertervezés, mindössze 742 szülő válaszolt ötössel, míg 2 375 szülő válaszolt egyessel. A szülők 54 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy foglalkoznak-e az intézményben a speciális tanulási igényű gyerekekkel, míg 46 százalék válaszolt nemmel.

Mi történik a magyar iskolákban?

Az iskolai agresszivitás szinte minden intézményben, minden közösségben felüti a fejét. Az pedig, hogy a probléma mekkora mértékben uralkodik el az osztályokban, nagyban múlik a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködésén.Korábban mi is írtunk arról, hogy mit tehet ha szülő, ha arra gyanakszik, gyermekét bántják az iskolában.

2020-tól pedig az iskolák iskolaőröket is alkalmazhatnak, aminek kedvező volt a fogadtatása mind a pedagógusok, mind a diákok részéről az első hónapok tapasztalatai alapján. Abban az évben szeptember 1. és 30. között 206 esetben volt szükség az iskolaőrök intézkedésére, elsősorban bűnmegelőzési célú figyelemfelhívásra.

Mint kiderült, a válaszadók többségének nem bántalmazták még a gyermekét az iskolában, 44,1 százalékuknál előfordult ez a probléma. Az általunk megkérdezett szülők 71,7 százaléka azonban úgy nyilatkozott, hogy előfordult már bántalmazás a gyerekek között az intézményben. A megkérdezett szülők 83,4 százaléka mondta azt, hogy az intézményükben nincs iskolaőr, 57,7 százalék pedig egyetért azzal, hogy iskolaőrök szolgáljanak a suliban.