Rengeteg magyar család indítja hitelből a tanévet: hatalmas érvágás az idei iskolakezdés

Hamarosan elstartol az idei tanév, azonban rengeteg nyitott kérdés várja a szülőket, pedagógusokat a 2022/23-as tanévben. A Pénzcentrum kíváncsi volt arra, miként készülnek a magyar szülők a tanévre, egyáltalán miből finanszírozzák a szükséges felszereléseket, és mennyire elégedettek a magyar oktatással. Hetek óta futó felmérésünkben majdnem 9000 olvasónk válaszolt a kérdéseinkre - nekik külön köszönjük, hogy időt szántak rá! - így elég pontos képet kaphatunk a jelenlegi helyzetről.

Mielőtt belevágnánk a konkrét kérdésekbe, ismerjük meg a kitöltőket: a nemek tekintetében 80-20 százalék az eloszlás a nők javára, a legtöbb kitöltő (60,8%) 41 és 55 év közötti volt, a második legnépesebb korcsoport (28,7%) a 25 és 40 év közöttieké. A legtöbb kitöltőnek (41,5%) középiskola a legmagasabb iskolai végzettsége, 30,2 százalékuk végzett főiskolát, 21,6 százalék pedig egyetemet. Foglalkozást tekintve 72,3 százalék alkalmazottként dolgozik, 9,7 százalék vállalkozó, 8,3 százaléknyian pedig CSED-en, GYES-n, GYED-en, GYET-en vannak. A kitöltők majdnem felének 1 iskoláskorú gyereke van, 36,2 százaléknak kettő, 11,7 százaléknak pedig három gyermekre kell vásárolnia - háromnál több iskolása 3,7 százaléknak van.

Zsebbenyúlós lesz az iskolakezdés

A folyamatos áremelkedés és a pont szeptemberre élesedő rezsiemelés miatt sok szülőnek okozhatott gondot az iskolakezdés. A papír árának emelkedésével több mint 110 ezer általános- és középiskolás diák szülei szembesülhettek. Az előzetes adatok alapján elmondható, pont azok a tanszerek drágulnak a leginkább, amelyeket mindenképpen meg kell venni az új tanévre.

A papír árának drasztikus emelkedése miatt körülbelül 30-50 százalékkal lesznek drágábbak a füzetek, rajzlapok, vagyis minden papírból gyártott tanszer, de az iskolatáskák, tolltartók, írószerek is sokkal többe kerülnek, a nagykereskedők 15-30 százalékos drágulással kalkuláltak az idei tanévre.

A felmérést kitöltők legnagyobb része, 19,4 százaléka 20 ezer és 30 ezer forint közötti összeget költ az iskolakezdésre. 5 000 forint alatt mindössze 6,5 százalék tervez költeni, 5 ezer és 10 ezer forint között pedig 10,2 százalék.

Összességében válaszadók többsége 10 000 forint felett költ a sulikezdésre. A megkérdezettek 16,1 százaléka 10 000 és 20 000 forint közötti, míg 19,4 százalék 20 000 és 30 000 forint közötti összeget költ. 14,3 százalék 30 ezer és 45 ezer forint között tervezi kiadásait, 11,9 százalék pedig 45 ezer és 55 ezer forint között határzoná meg a sulikezdésre szánt összeget.

A kitöltők 14 százalékának 55 ezer és 100 ezer forint közötti összegbe fáj az iskolakezdés, 100 ezer forintnál is többet 7,5 százalék tervez költeni.

Mint kiderült, akinek egy gyermeke van, az nyilván valamivel kevesebbet költ a tanszerekre is. A megkérdezettek közül az egygyermekes családok legnagyobb csoportja (20,73%)  20 000–30 000 forint közötti összeget szán sulikezdésre. Akinek 3, vagy több gyermeke van, náluk akár 100 000 forint is elmehet a sulikezdésre, a válaszadók 25 százaléka ezt az opciót jelölte meg. A kétgyermekes családok legnagyobb hányada szintén 20 ezer és 30 ezer forintot költ el a tanévkezdésre, míg a háromgyermekes családok 15,9 százaléka is ennyit szán a tanévre.

A gyerekek számától függetlenül a második legnépszerűbb árkategória a 10 000 - 20 000 forint, az egygyermekes családok 18 százaléka, a kétgyermekes családok 14 százaléka, a háromgyermekes családok 12 százaléka szán ennyit a tanévkezdésre, de a nagycsaládosok 14 százaléka is ennyit költ.

Hogy mennyire szaladnak el a költségek nagyban függ attól is, hogy a szülőknek miből kell idénre újat vásárolni. A legtöbben egyértelműen a kopóeszköznek számító füzetekből vesznek újat, a megkérdezettek 89,6 százaléka jelölte ezt meg, valamint az írószereket, amelyből  84,1 százalék szándékozik újakat venni.

Új tornafelszerelést a megkérdezettek 58,3 százaléka vásárol idén, rajzfelszerelést 49,8, új tolltartót pedig 36,9 százalék újít. Ehhez képest kevesen terveznek idén új iskolatáskát venni, mindössze 33,6 százalék írta fel ezt a tételt is a bevásárlólistára, számológépet is mindössze 12,1 százalék, míg egyéb IT eszközöket 11 százalék venne, ebbe beletartoznak a mobiltelefonok, tabletek vagy éppen a laptopok is.

Azt is megkérdeztük, hogy mennyit szánnának iskolatáskára a szülők, akik megjelölték, hogy vásárolnak. 21 százalék 10 ezer és 15 ezer forint közötti terméket választ, 8,5 százaléknak 15 ezer és 20 ezer között van az iskolatáskára szánt kerete, 20 ezer és 25 ezer forint között a válaszadók 4,4 százaléka tervez erre költeni. 25 ezer és 30 ezer között 3 százalék, 30 ezer és 35 ezer forint között 1,3 százalék, míg 35 ezer forint felett a megkérdezettek mintegy 2,3 százaléka költene új iskolatáskára.

Az iskolakezdés előtti napokban egyre többen keresnek használt, vagy új laptopot a gyerekeiknek tanulva az elmúlt évek tapasztalataiból. Hogy hány éves kor lenne az ideális, arról a szakemberek véleménye is megoszlik, az viszont biztos, hogy a mai világban a technika megkerülhetetlen része az életünknek, legyen az telefon, tablet, laptop vagy számítógép.

Becslések szerint a gyerekek 60-70 százalékának van saját számítógépe, vagy együtt használja azt valamelyik szülővel. Az új vagy használt laptop beszerzésénél ma már az is fontos kritérium, hogy számolni kell az online oktatás lehetőségével. Fontos, hogy működjön rajta például a Zoom, a Skype, a Microsoft Teams, vagy épp a Google Tanterem, hiszen ki tudja, mikor térhet vissza a digitális oktatás. Mi is megkérdeztük olvasóinkat, hogy ők terveznek-e új digitális eszközt venni az idei tanévre.

Az általunk megkérdezett szülők 83,9 százaléka nem tervez ilyesmit vásárolni, 16,1 százalék azonban igen. Akik vásárolnak, ők jobbára 50 000 forint alatt költenének digitális eszközökre, mintegy 38,7 százalék vásárolna ennyiért. 23,2 százalék 50 000 és 100 000 forint között határozta meg a keretet,14,3 százalék 100 000 és 150 000 forint között venne tabletet, mobilt vagy új laptopot.

A válaszadók 8,9 százaléka 150 000 és 200 000 forint között tervez ilyen eszközökre költeni, míg 5,8 százalékuk 200 000 és 250 000 forint között. 250 000 forint fölötti összeget csak a megkérdezettek mindössze 9,1 százaléka költene új digitális eszközre.

Hol vásárolunk be a sulikezdésre?

Ilyen árak mellett nem meglepő, hogy fontos kérdéssé vált az is, hol szerezzük be a sulikezdéshez szükséges termékeket. Egy héten belül elstartol a 2022/23-as tanév, a boltokban már elindultak az iskolakezdési akciók, a szülőknek pedig hosszú a listája arról, hogy mit kell beszerezni.

A legnagyobb hazai áruházláncokban már július óta tart a dömping, a boltok szép lassan megteltek iskolatáskákkal, füzetekkel, ceruzákkal és minden egyéb szükséges kiegészítővel. Ezzel párhuzamosan élesedtek a boltok tanévkezdős katalógusai is, amiből szintén szemezgethetnek a családok. Nem meglepő, hogy olvasóink körében is a legnagyobb diszkontláncok számítanak a fő beszerzési forrásnak.

A válaszadók 68,2 százaléka ugyanis diszkontokban szerzi be a sulikezdéshez szükséges dolgokat. 49,8 százalék papír- és írószer üzletekben vásárol. Ám nagy meglepetésre az online vásárlás ezúttal nem annyira nyerő: sulikezdésre, a megkérdezettek mindössze 16,8 százaléka vásárol be az interneten keresztül. Használtan 3,5 százalék vásárol tanszereket, míg a megkérdezettek 2,4 százaléka nem is tervez vásárolni semmit.

Sokan kölcsönből indítják a sulit

Mint láthattuk, egy gyermeket elindítani szeptember elsején az iskolába tetemes összegbe kerül, így arra is kíváncsiak voltunk, hogy a családok miből gazdálkodják ki a többtízezres, vagy akár százezres kiadást.

A kitöltők 62,9 százaléka azt válaszolta, hogy az iskolakezdést megtakarításokból fizetik ki, előre készülnek a sulikezdésre.

19,9 százalék mondta azt, hogy nem okoz gondot neki az iskolakezdés anyagilag, 7,1 százalék vesz igénybe támogatást. A megkérdezettek 7,9 százaléka mondta azt, hogy kölcsön kér a sulikezdésre barátoktól, családtól, és 2,2 százalék folyamodik banki kölcsönhöz.

Tehát összességében a válaszadó szülők 10,1 százaléka még adósságot is magára vállal, hogy a gyereknek mindene meglegyen, mire lekzdődik a tanév.

Ez is függ persze a gyermekek számától. A legjobb helyzetben itt is azok vannak, akiknek egy gyermekük van, a válaszadók mintegy 20 százaléka mondta azt ebből a csoportból, hogy jól keres, nem okoz gondot a tanévkezdés, 63 százalékuk pedig megtakarításból tudja fedezni a sulikezdést. A kétgyermekes családoknál szintén ez a két opció a leggyakoribb, 19 százalék vallott úgy, hogy jól keres, így nem okoz majd gondot a tanévkezdés, 63 százalékuk a megtakarításokra hagyatkozik.

A háromgyermekes családoknál is ezek az opciók vezetnek, 18 százalék mondta, hogy jól keres, így nem fog gondot okozni a tanévkezdés, 61 százalék hagyatkozik a megtakarításaira, 9 százalék támaszkodik a támogatásokra, 7 százalék kölcsönkér valakitől, és 2,40 százalék banki kölcsönhöz folyamodna.

A 3+ gyermekesek tekintetében 18 százalék mondta azt, hogy jól keres, így nem okoz gondot a tanévkezdés, 46 százalék tett félre pénzt a sulikezdésre, 13 százalék támogatást vesz igénybe, 11 százalék a családtól, vagy barátoktól kér kölcsön valamint 8 százalék folyamodik banki kölcsönökhöz.

A korcsoportok szerinti bontásból az is látható, hogy a fiatalabb szülők kevesebb hányada tudott pénzt félretenni az iskolakezdésre az átlagosnál.

Mialatt a 25 és 45 év közötti megkérdezettek  62,58 százaléka vallott úgy, hogy előre készült az iskolakezdésre, adding a 25 év alattiaknál ugyanez az arány 44,41 százalékos. A 41 és 55 év közöttiek 64,52 százaléka, az 55 és 64 év közöttiek 63 százaléka, valamint a 64 év felettiek 56 százaléka halmozott fel tartalékokat az iskolakezdésre.

Az idősebbek szülők esetében kevesebb család tudja szimplán a jövedelméből finanszírozni a költségeket: míg a 25 év alattiak 39 százaléka mondta azt, hogy jól keres, így nem okoz gondot a sulikezdés, addig az

55 és 64 év közöttiek körében mindössze 12 százalékos ez az arány, ellenben 12 százalékuk a barátoktól kér kölcsön, hogy ki tudja fizetni a tanszereket és a többi szükséges dolgot, 3,6 százalék pedig banki kölcsönhöz nyúl ami a korosztályok között a második legmagasabb arány - csak a 64 év felettiek körében vannak többen, akik hitelt vesznek fel.

A 41 és 55 év közötti korosztály 20 százaléka mondta azt, hogy jól keres, így nem okoz gondot az iskolakezdés költsége. Banki kölcsönhöz pedig a 65 év felüli korosztály 6 százaléka folyamodik.

A végzettségeket vizsgálva pedig kiderült, hogy "a jól kereső szülők" 31,69 százaléka egyetemi végzettséggel rendelkezik, míg 49,32 százalékuk PhD. fokozattal 20,28 százalék főiskolai végzettséggel rendelkezik, általános iskolai végzettséggel 14,66, középiskolai végzettséggel a megkérdezettek 12,74 százaléka mondta azt, hogy jól keres.

Azoknak, akik előre kalkulálják az iskolakezdési költségeket a családi megtakarításokba, 66,88 százalékuk főiskolai, 66,25 százalékuk pedig középiskolai végzettséggel rendelkezik. 57,21 százalékuk egyetemi végzettséggel, 47 százalékuk általános iskolai, míg  31,76 százalékuk doktori fokozattal rendelkezik.

Akik barátoktól, családtagoktól kérnek kölcsön pénzt, azonak 16,31 százaléka általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de a középiskolai végzettséggel rendelkezők 10 százaléka is családi-baráti adóssággal indítja az iskolát. Banki hitelnél pedig a PhD.-vel rendelkezők aránya a legnagyobb (6,76%), őket követik 4,73 százalékkal az általános iskolai végzettségűek.

Magyarországon is egyre többen használják ki a különböző öngondoskodási lehetőségeket, köztük az egészség - és önsegélyező pénztári megoldásokat. Az ismertebb szolgáltatások mellett, mint egészséggel kapcsolatos kiadások fedezése, egyre népszerűbbek az olyan önsegélyező lehetőségek, mint a jelzáloghitel-törlesztés, munkanélküliségi ellátások, vagy a beiskolázási támogatás. A Pénzcentrum egészségpénztári körképében korábban utánajárt, hogy, mennyire jellemző a megtakarítás ebben a formában az iskolakezdésre, mi ennek a módja, és mennyi pénzt lehet így megtakarítani.

Azonban a szülők nagy része nem számíthat anyagi segítségre a tanévkezdéshez: az általunk megkérdezettek 75,6 százaléka nem részesül semmilyen iskolakezdési támogatásban.

A 24,4 százalék, aki részesül valamilyen támogatásban, javarészt a munkahelyétől (55,2%) kapja a segítséget, 43 százalék az önkormányzattól, 9,9 százalék pedig egyéb szervezetektől kap segítséget a tanévkezdésre.

Legnagyobb arányban a 25 és 40 év közöttiek kapnak valamilyen támogatást (25,73%), a 25 év alattiak negyede szintén kap segítséget valahonnan, a 41 és 55 év közöttiek 24,35 százaléka, a 64 év felettiek 21,09, míg az 55 és 64 év közöttiek 17,24 százaléka részesül valamilyen támogatásban.

A válaszadók véleménye szerint az nem elegendő segítség, hogy pár héttel előbb utalják a szeptemberi családi pótlékot - ami egyébként 2008 óta nem emelkedett egy forintot sem. A kitöltők 69 százaléka mondta azt, hogy az előbb érkező családi pótlék nem könnyít a helyzetükön.

Mennyit költünk szakkörökre?

Az iskolakezdés örök kérdése, hogy járassuk-e gyermekünket valamilyen különórára, tehetséggondozásra, szakkörre, esetleg nyelvi kurzusra. Az általunk megkérdezettek 43,7 százaléka erre a célra havonta 10 000 forint alatt tervez költeni. 25,6 százalékuk 10 000 és 20 000 forint között, 14,8 százalékuk pedig 20 000 és 30 000 között. 6,4 százalék 30 000 és 40 000 forint között, míg havi 40 000 forint fölött 9,5 százalék tervez erre a célra költeni. Külön nyelvkurzusra a megkérdezettek 70,6 százaléka költ, míg informatikai szakkörre a megkérdezettek 25,8 százaléka fizeti be a gyermekét.

Több gyerekre már anya sem főz?

Idén a tanszerek, füzetek mellett az iskolai étkeztetés is tovább drágul: a válaszadó szülők többsége (60,8%) még így is befizeti a gyereket a közétkeztetésbe. És ha már fizetünk érte, mint a katonatiszt, elvárható, hogy az étel és a szolgáltatás minőségével meg legyünk elégedve.

Ám amikor arra kértük a szülőket, hogy 1-től 5-ös skálán értékeljék a közétkeztetés színvonalát, több mint 5500-an hármast, vagy annál rosszabb osztályzatt adtak rá. Csupán kb. 1400 válaszadó gondolta azt, hogy 4-est, vagy 5-öst érdemelne az iskolai menza.

A legtöbben egyébként - vélhetően diplomatikusan - közepesre, azaz hármasra értékelték a színvonalat, a második legtöbb kitöltő pedig az 1-es osztályzatra voksolt. Kiderült, hogy minél több gyermeke van valakinek, annál biztosabb, hogy befizeti őket az iskolai menzára: az egygyermekes családok 56,92 százaléka, a kétgyermekes családok 62,74 százaléka tesz így. A 3 gyermekesek esetében ez az atány 70,96 százalék ez az arány, a 3+ gyermekeseknek pedig 60,63 százaléka választja a közétkeztetést.