Itt áll feketén-fehéren: ennyire alacsony a magyar tanárok fizetése

Előző cikkünkben a magyarországi óvodapedagógusok, tanítók és felső tagozatos tanárok relatív keresetét vizsgáltuk. Mostani elemzésünkben a középiskolai tanárok (ISCED2011 3. szint: felső középfokú oktatás) kereseti helyzetét vesszük górcső alá nemzetközi kitekintéssel. A vizsgálatunkhoz az OECD által közölt adatokat hívjuk segítségül.

Magyarországon a középiskolai tanárok keresete 70 százaléka a más felsőfokú végzettségű (ISCED 5., 6., 7. vagy 8. szintű végzettséggel rendelkezők) munkavállalók keresetének. Ezen relatív kereseti adat – az USA és a Cseh Köztársaság 68 százalékos adata után – a harmadik legrosszabb az OECD tagországok között. Az EU23 országokban a felső középfokú szinten tanítók relatív kereseti átlaga 84 százalék. Tehát a 25 – 64 éves hazai középiskolai tanárok a más felsőfokú végzettségűek keresetéhez viszonyított relatív keresete 14 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint az EU23 tagországok relatív kereseti átlaga.

Anyagilag a leginkább megbecsültek az ezen a képzési szinten dolgozó pedagógusok Portugáliában, hiszen a többi diplomáshoz képest 45 százalékkal nagyobb a keresetük, Costa Ricán, ahol 44 százalékkal, Litvániában, ahol 40 százalékkal, Finnországban, ahol 10 százalékkal, Németországban, ahol 9 százalékkal, Franciaországban, és Belgium Francia közösségében, ahol 2 százalékkal keresnek többet, mint a más felsőfokú végzettségű munkavállalók.

Az EU23 országok felső középfokú szinten tanító tanárai közül a magyar középiskolai tanárok a legkevésbé megbecsültek anyagilag, a más hasonló képzettségűekhez képest (relatív kereset: 63 százalék). Az OECD tagországok közül pedig egyedül csak az USA felső középfokú oktatásban dolgozó tanárai kereseti százalékaránya alacsonyabb (59 százalék), mint a magyar.

A középiskolai tanárok tényleges keresete a teljes munkaidős, egész éves foglalkoztatású, felsőfokú végzettségű (ISCED 5–8) munkavállalók keresetéhez viszonyítva, valamint a hasonló végzettségű munkavállalók keresetéhez viszonyítva, 2019.

Milyen a hazai pedagógusok relatív keresete az egyes képzési szinteken?

Érdemes megnézni azt is, hogyan alakul hazánkban a középiskolai tanárok relatív keresete az óvodapedagógusok, a tanítók, az általános iskolai tanárok relatív keresetéhez képest. A hazai középiskolai tanárok keresetének a felsőfokú végzettségűek keresetéhez viszonyított aránya (relatív kereset) 70 százalék, mely adat négy százalékponttal több mint az alsós és felsős tanárok kereset aránya és kilenc százalékponttal magasabb, mint az óvodapedagógusok relatív keresete.

Viszont, ha a hasonló képzettségűek keresetéhez viszonyítjuk a magyarországi középiskolai tanárok keresetét, akkor az összes oktatási szintnél kedvezőtlenebb – 63 százalékos – arányt kapunk. Ezen mutatónál az általános iskolai tanárok relatív keresete 70 százalék, az óvodapedagógusoké pedig 68 százalék.

A tanárok relatív keresete az egyes oktatási szinteken, a V4 országokban, az EU23-ban, és az OECD-ben, 2019.

Még lesújtóbb a kép, ha a középiskolai tanárok – a más felsőfokú végzettségűek keresetéhez viszonyított – hetven százalékos relatív kereset adatát, az EU23 országok 94 százalékos és az OECD országok szintén 94 százalékos adatával vetjük össze. Itt a magyar adat huszonnégy százalékponttal kedvezőtlenebb, mint az Eu23, valamint az OECD országok átlagának az adata.

Tehát elmondható, hogy míg az EU23-ban és az OECD országok átlagában a felső középfokú szinten dolgozó tanárok közel annyit keresnek, mint más felsőfokú végzettségűek, addig Magyarországon a középiskolai tanárok a más felsőfokú végzettségűek keresetének átlagosan csak 70 százalékát kapják.

A V4-ekkel való összehasonlításban is csak a Cseh köztársaság relatív kereset adata rosszabb kettő százalékponttal. De itt is meg kell említeni, hogy a cseh tanárok vásárlóerőparitáson (USD) számolt, éves besorolási bér szerinti keresete nagyobb, mint a magyar pedagógusoké, kivéve a bérplafon elérésekor, amelynek eléréséhez Magyarországon, a többi országhoz képest jócskán többet, minimum 42 évet kell dolgozniuk a tanároknak.                          

A felső középfokú szinten tanító tanárok vásárlóerő paritáson számolt – besorolási bér szerinti – éves jövedelme, a karrier különböző szintjein, USD, 2019.

Milyen az egyes korcsoportokban a középiskolai tanárok relatív keresete?

25 – 34 évesek

A 25 – 34 éves felső középfokú oktatásban tanító tanárok keresetének százalékaránya tekintetében szintén nincs okunk örömre, hiszen Görögország után (58 százalék) a második legrosszabb mutatóval (63 százalék) rendelkezünk. A V4-ek közül egy-egy hellyel előttünk van Lengyelország (67 százalék) és a Cseh Köztársaság (74 százalék). (Szlovákiának nincs ilyen adata). Az EU23 országokban átlagosan 95 százalékát keresik az ifjú tanárok a korosztályukhoz tartozó más diplomások keresetének. Míg az OECD országok esetén ez a korosztály 97 százalékos relatív keresi átlagot mutat.

A 25-34 éves felső középfokú oktatásban tanító tanárok kereseti aránya, a saját korosztályuk, teljes munkaidős, egész éves foglalkoztatású, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóinak keresetéhez képest, 2019.

35–44 évesek

A 35–44 éves, felső középfokú oktatásban tanító tanárok relatív keresete, nem, hogy javulna, hanem drasztikusan romlik, az előző korosztály szintén kedvezőtlen adatához képest. A nemzetközi összehasonlításban Magyarország az utolsó, a maga 58 százalékos adatával. Ami azt jelenti, hogy a 12 – 21 éve pályán lévő középiskolai tanárok a korosztályukhoz tartozó más felsőfokú végzettségűek keresetének mindössze 58 százalékára „érdemesek”.

A V4-ek közül eggyel előttünk van a Cseh Köztársaság (59 százalék), hátulról a negyedik – de már 70 százalékos aránnyal – Lengyelország. (Szlovákiának nincs ilyen adata). Az EU23 országokban a középkorosztályú tanárok átlagosan a korosztályukhoz tartozó más diplomások keresetének 86 százalékát keresik. Míg az OECD országok 87 százalékos relatív kereseti átlagot mutatnak.

A 35–44 éves felső középfokú oktatásban tanító tanárok kereseti aránya, a saját korosztályuk, teljes munkaidős, egész éves foglalkoztatású, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalónak keresetéhez képest, 2019.

45-54 évesek

A felső középfokú oktatásban tanító 45-54 éves tanárok relatív keresete, ebben a korosztályban alakul a magyar rögvalóságban a második legkedvezőbben (69 százalék). Mely relatív kereseti adat a negyedik legkedvezőtlenebb a nemzetközi rangsorban. Eggyel jobb pozícióban van Lengyelország (70 százalék) és utolsó előtti a relatív kereseti adatok tekintetében, tőlünk négy százalékponttal lemaradva a Cseh Köztársaság (65 százalék). Az EU23 országokban átlagosan 84 százalékát keresik a 45–54 éves tanárok a korosztályukhoz tartozó más diplomások keresetének. Míg az OECD országok relatív kereseti átlaga 85 százalék.

A 45-54 éves felső középfokú oktatásban tanító tanárok kereseti aránya, a saját korosztályuk, teljes munkaidős, egész éves foglalkoztatású, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóinak keresetéhez képest, 2019.

55-64 évesek

Magyarországon a nyugdíj előtt álló középiskolai tanárok relatív keresete a legkedvezőbb a többi korosztályi adathoz képest (77 százalék). Mely érték a nemzetközi rangsorban a nyolcadik legrosszabb relatív kereseti arány. A V4-ek közül ezzel az adattal hat százalékponttal előzzük a hátulról a harmadik és negyedik helyen álló Lengyelországot és a Cseh Köztársaságot (relatív kereset: 71 – 71 százalék).

Az EU23 országokban átlagosan 85 százalékát keresik a nyugdíj előtt álló felső középfokú oktatásban tanító pedagógusok a korosztályukhoz tartozó más diplomások keresetének. Míg az OECD országok átlaga pedig egy százalékponttal magasabb, azaz 86 százalék. Többet keresnek ezen korosztályban a tanárok, mint a más felsőfokú végzettségűek Costa Ricán 26 százalékkal, Finnországban 8 százalékkal és a belgiumi Francia közösségben két százalékkal.

Az 55-64 éves felső középfokú oktatásban tanító tanárok kereseti aránya, a saját korosztályuk, teljes munkaidős, egész éves foglalkoztatású, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalónak keresetéhez képest, 2019.

Mekkora mértékű az egyes korcsoportokban a hazai középiskolai tanárok relatív kereseti mutatójának az elmaradása az EU23 országok és az OECD országok átlag adataitól?

Összegzésképpen elmondható, hogy a magyarországi középiskolai tanárok korosztályonkénti kereseti helyzete, az azonos korosztályhoz tartozó más felsőfokú végzettségűek keresetével összevetve nemcsak önmagában, hanem nemzetközi összehasonlításban is lehangoló képet mutat.

A magyarországi pályakezdő középiskolai tanárok (25 – 34 évesek) relatív kereseti mutatója 32 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint az EU23 országok és 34 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint az OECD országok felső középfokú szinten tanító pedagógusainak relatív kereseti adata.

Az OECD országok között a felső középfokú oktatásban tanító, 35–44 éves tanárok keresete az azonos korosztályhoz tartozó más felsőfokú végzettségűek keresetéhez képest Magyarországon a legrosszabb (58 százalék). Ez a relatív kereseti adat 28 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint az EU23 országok relatív kereseti átlaga és 29 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint az OECD országok vonatkozó átlag adata.

A 45–54 éves felső középfokú oktatásban tanító pedagógusok keresete az azonos korosztályhoz tartozó más felsőfokú végzettségűek keresetéhez képest, az OECD tagországok közül, Magyarországon a negyedik legkedvezőtlenebb (69 százalék). A hazai relatív kereset 15 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint az EU23 országok relatív kereseti átlaga és 16 százalékponttal rosszabb, mint az OECD országok vonatkozó átlag adata.

Az OECD országok között a felső középfokú oktatásban tanító, 55–64 éves tanárok keresete az azonos korosztályhoz tartozó más felsőfokú végzettségűek keresetéhez képest Magyarországon 8 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint az EU23 országok relatív kereseti átlaga és kilenc százalékponttal kedvezőtlenebb, mint az OECD országok vonatkozó átlag adata.

A felső középfokú oktatásban tanító tanárok kereseti aránya, a saját korosztályuk, teljes munkaidős, egész éves foglalkoztatású, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóinak keresetéhez képest, 2019, százalék.

További juttatások és elszenvedett veszteségek

A tényekhez hozzá tartozik, hogy 2020. július 1-jétől a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó pedagógusok ágazati szakmai pótlékra jogosultak, amely a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetményük tíz százalékának megfelelő összeg. Ez a szolgálati évek, a minősítés függvényében havi bruttó 20000–40000 Ft-ot jelent. Ezen összeg azonban nem kompenzálja sem az inflációt, sem mindazt a pénzösszeget, melyet – a korábbi megállapodások felrúgásával, jogszabály módosítással – a tanári bérek vetítési alapjának a 2015. évi befagyasztásával vettek ki és vesznek ki folyamatosan a pedagógusok, amúgy sem kitömött zsebéből.

Immár hét éve a pedagógus bérek vetítési alapja továbbra is a 2014-es minimálbér összege, azaz 101500 Ft, miközben 2021. II. 1-től a minimálbér összege 167.400 Ft. Mindkét pedagógus szakszervezet (PDSZ és PSZ) évek óta szeretné elérni, hogy a tanári bérek vetítési alapja újból a mindenkori minimálbér összege legyen. Akit konkrétan érdekel, az alábbi táblázat alapján kiszámolhatja, hogy 2015. óta mennyivel visz haza kevesebbet, mintha a mindenkori minimálbér vetítési alappal számolva kapná a bérét.

Minimálbér 2014- 2021

Mára a minimálbér a jelenleg is a vetítési alapként alkalmazott 2014-es minimálbérnek a 164,92 százaléka. Azaz ebben az évben 64,92 százalékkal több bért vihetnének haza a pedagógusok, ha nincs a befagyasztás. 2020-ban 58,62 százalékkal lett volna magasabb a pedagógusok bruttó bére. Ezekkel a számokkal áll szemben a 2020. júliustól bevezetett 10 százalékos ágazati pótlék és a folyamatosan növekvő munkaterhelés. Folyóáron számolva egy nyugdíj előtt álló pedagógus az elmúlt hét évben összesen nagyságrendileg bruttó 7 millió forinttól esett el. A fiatalabbak általában ennél kevesebb összeget veszítettek. A veszteség azonban majd a nyugdíjszámításkor is megjelenik mindenkinek.