Grafikonon a lesújtó valóság: fabatkát sem ér a magyar tanári fizetés

Novemberben ültek utoljára iskolapadba a digitális oktatásból ma visszatérő felsősök és középiskolások. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint van mit pótolni a tanulás, de különösen a nevelés, a közösségépítés, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területén, de az intézmények felkészültek. Az alsó tagozatosok nagy része április 19-én visszatért az iskola falai közé, habár az intézkedés szakmai körökben vitát gerjesztett. A Pedagógusok Szakszervezete szerint az oktatásban dolgozókat és számos egészségügyi szakembert nyugtalansággal és félelemmel töltött el, hogy az első oltást követően akár napokon belül vissza kellett térniük a tanítóknak a tantermekbe. emellett a a szakszervezeti konföderációk álláspontja szerint is felesleges volt idejekorán kockáztatni a tanerő egészségét, már csak azért is, hiszen az EMMI nyilatkozata szerint az óvodai ellátásban a gyermekeknek mindössze 6-8 százaléka, míg az általános iskolás korú gyermekeknek alig 1 százaléka igényelte az óvodai és iskolai felügyeletet a lezárások alatt. 

A tiltakozások ellenére az április 15-i rendelet értelmében 19-én kinyitottak az intézmények az óvodások és az számára, sőt, az előzetes várakozásokhoz képest sokkal több gyermeket vittek vissza a szülők, nem kis kockázatnak kitéve az első oltásukat csak pár napja megkapó pedagógusokat. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy sok minden forgott, és forog mind a mai napig kockán, pláne mivel tudható, hogy a pedagógusi pálya is folyamatosa öregszik, azaz nem a társadalom legfiatalabb, a vírusnak legellenállóbb rétege nevel, tanít. (Magyarországon brutális mértékben öregedik el a tanári szakma. Míg 2014-ben alig több mint 2 ezer 60-65 éves tanár dolgozott hazánkban, addig 2018-ra a számuk már meghaladta a 10 ezret is. Ezzel az összesített EU-s lista 9. legidősebb állományával rendelkezünk, előzve az EU-átlagot.)

Ráadásul a társadalmi megbecsülésük is hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen statisztikai adatok bizonyítják, hogy a magyarországi óvodapedagógusok, és általános iskolai tanárok keresete jócskán elmarad a felsőfokú végzettséggel rendeklezőktől. Az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development / Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet) az oktatás indikátorait összefoglaló Education at a Glance 2020 című kiadványa lehetőséget ad a magyar oktatási adatok nemzetközi összehasonlítására. Az Education at a Glance 2020 statisztikái hazánk esetében is számos ténnyel szembesítik a pedagógusokat, a társadalmat és a hosszútávon gondolkodó az egész ország lelki, szellemi és anyagi gyarapodását prioritásként kezelő (potenciális) döntéshozókat. A statisztikai adatok közül jelen írásban az óvodai nevelésben és az általános iskola alsó és felső tagozatán tanító pedagógusok relatív keresetét vizsgáljuk nemzetközi összehasonlításban.

A tanárok relatív keresete

Az iskola előtti (ISCED2011 0), az alapfokú (ISCED2011 1) és az alsó középfokú (ISCED2011 2) oktatásban dolgozó tanárok tényleges fizetése az OECD-országokban átlagosan a felsőfokú végzettségűek keresetének 80-94 százaléka. Míg az alapfokú és a középfokú oktatás vezetőinek tényleges fizetése legalább 26 százalékkal magasabb, mint a felsőfokú végzettségűek keresete.

Az iskola előtti oktatásban dolgozó pedagógusok relatív keresete

A vizsgált EU-s, és OECD tagországokban, a pedagógus társadalmon belül az iskolai előtti oktatásban résztvevő pedagógusok (Magyarországon az óvoda pedagógusok) a legkevésbé megbecsültek anyagilag, a más hasonló képzettségűekhez, illetve a diplomásokhoz képest.  A magyarországi óvoda pedagógusok keresete a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetének mindössze a 61 százaléka, míg a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek átlagkeresetének mindössze 68 százaléka. A V4-ek esetében nálunk részben rosszabb a mutatója Csehországnak (a vonatkozó adatok: 55 % és 71 %), Szlovákiának (a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetéhez viszonyított 58 százalékos relatív kereseti arány) és Lengyelországnak is (a vonatkozó adatok: 63 % és 62 %). Az Egyesült Államok kivételével az összes többi adattal rendelkező országban mindkét mutató esetében kedvezőbbek a relatív keresetek, mint Magyarországon.

Az OECD tagországok esetében az iskola előtti nevelésben – oktatásban tevékenykedő pedagógusok keresete a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetének átlagosan a 80 százaléka, míg az EU 23 esetében 79 százaléka. Anyagilag a leginkább megbecsültek az ezen a képzési szinten dolgozó pedagógusok Portugáliában, hiszen a többi diplomáshoz képest 48 százalékkal nagyobb a keresetük, Litvániában, ahol 40 százalékkal, míg Costa Ricán, ahol 13 százalékkal keresnek többet.

Az alapfokú oktatásban tanító pedagógusok relatív keresete

A 25-64 éves korcsoportban, a teljes munkaidőben foglalkoztatott, egész éves foglalkoztatottságú munkavállalókat vizsgálva az alapfokú oktatásban (ISCED2011 1: Primary education) tanítók - a hazai alsó tagozat tanítói - keresetének a felsőfokú végzettségű munkavállalók (ISCED 5., 6., 7. vagy 8. szintű végzettséggel rendelkező) keresetéhez viszonyított aránya 66 százalék. Mely arány az USA után Csehországgal együtt a második legkedvezőtlenebb (az OECD átlag: 85 %, és EU 23 átlag: 85 %). Az alapfokú oktatásban résztvevő pedagógusok keresetének aránya a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek keresetéhez képest Magyarországon 70 százalék. Ezen adat az Egyesült Államok, Chile, valamint Csehország adata után a negyedik legrosszabb az OECD országok között.

Az alsó középfokú oktatásban tanító tanárok relatív keresete

A 25-64 éves korcsoportban, a teljes munkaidőben foglalkoztatott, egész éves foglalkoztatottságú munkavállalókat vizsgálva az alsó középfokú oktatásban (ISCED2011 2: Lower secondary education) - a hazai felső tagozatnak megfelelő szinten  - tanító tanárok keresetének a felsőfokú végzettségű munkavállalók (ISCED 5., 6., 7. vagy 8. szintű végzettséggel rendelkező) keresetéhez, valamint a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek keresetéhez viszonyított aránya - az OECD tagországok és társult országok közül - csak Csehország és az Egyesült Államok esetében rosszabbak, mint a hazai adatok.  A magyarországi tanárok keresete a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetének mindössze a 66 %-a, míg a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek átlagkeresetének mindössze 70 százaléka. A V4-ek esetében csak Csehország egyik adata kedvezőtlenebb, mint a magyar adat.

Lengyelországban az alsó középfokú oktatási szinten tanító tanárok keresete a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetének 76 százaléka, míg a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek keresetének 75 százaléka. Szlovákiában a tanárok jövedelme a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jövedelmének 74 százaléka. Csehországban a tanárok jövedelme a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jövedelmének  - a magyar adattal egyezően – mindössze 66 százaléka, míg a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek jövedelmének 64 százaléka. 

Az alsó középfokú oktatási szinten tanító tanárok keresete a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetének átlagosan a 89 százaléka, mind az OECD, mind az EU országai esetében.

Így Magyarország ezen mutatója 23 százalékponttal rosszabb, mint az Európai Unió tagországainak átlaga, és 10 százalékponttal rosszabb, mint a lengyelországi, 8 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint a szlovákiai relatív kereseti adat.

A cseh adattal pedig megegyezően – egy százalékponttal túlteljesítve a legrosszabb adatot (USA) – a második legkedvezőtlenebb az ISCED2011 2. szinten tanító pedagógusok jövedelmének és a többi diplomával rendelkező jövedelmének aránya.

Anyagilag Costa Ricán (1,44), Litvániában (1,40), Portugáliában (1,43) és Németországban (1,02) a legmegbecsülttebbek a tanárok, hiszen ezen országokban többet keresnek, mint más diplomások. Az 5. legjobb adattal Finnország rendelkezik (a tanárok 97 százalékos keresetaránya a felsőfokú végzettségűek keresetéhez képest).

Számunkra is a finn oktatási rendszer közös szándékú, hosszas társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként létrehozott - kormányzatokon átívelő - megvalósított reformja mutathatná az utat.

A relatív fizetések hazai értékelésekor és nemzetközi összehasonlításakor figyelembe kell vennünk az adott foglalkozásban a nemek arányát, a nemek keresete közötti bérszakadékot, valamint az adott szakma életkor szerinti összetételét, illetve előbbi tényezők esetleges más szakmáktól való eltérését. Hazánkban például a teljes oktatási szektorban 75 %-os a nők aránya (EU 23 átlag: 72 %, OECD átlag: 70 %). Persze mindez nem ignorálja a tanárok anyagi megbecsültségének rönkvalóságát.