Az egykor sikeresnek indult várólista-csökkentési program mára kifulladni látszik – derült ki egy szakmai konferencián.
A munkaerőhiányt már szinte az ország minden lakosa saját bőrén is tapasztalja. Vagy azért, mert hetekig fagyoskodik, mert nem tud kimenni hozzá a gázszerelő, vagy azért, mert több ember munkáját kell elvégeznie ahhoz, hogy megmaradjon a munkáltató cége és egyben az állása. A helyzet odáig fokozódott, hogy országos összefogást készítenek elő a munkaerőhiány megoldására.
A munkaerőhiány miatt nagyon sok ágazat szenved, egyszerűen nem tudnak gazdaságilag növekedni, ha nincs ember, aki dolgozzon. Ez azért is gond, mert ha nem tudnak úgy termelni, mint ahogy egyébként lehetőségük lenne, akkor nincs akkora bevétel, ami például finanszírozhatná a béremeléseket, az új munkahelyek megteremtését, a fejlesztéseket, amelyek aztán újabb termelési növekedést, újabb béremelést és újabb munkahelyeket jelentenének.
Az egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiányt nem lehet központilag megoldani, mert a képviselők csak annyit tudnak a vállalatok és az iparágak problémáiról, amennyi infó szegről-végről eljut hozzájuk. De egyedül a vállalatok sem tudják megoldani a helyzetet, hiába emelnék az egekbe a fizetéseket, ha egyszerűen nincs a piacon elég olyan szaktudással rendelkező ember, mint amennyire, és amilyenre szükségük lenne. Ráadásul a béremeléseknek is feltétele a több bevétel, a növekedés. Önmagukban az iskolák és a szakképző központok is tehetetlenek, ha nincs elég diák, akit oktassanak, nincs elég jó szakoktató, és sok helyen még mindig a 90-es évekből való technológia áll a rendelkezésükre. Akkor mégis, hogyan lehetne megoldani a kialakult helyzetet?
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint az egyik legfontosabb, hogy minden szereplő között kialakuljon egy párbeszéd és együttműködés. Ez a feltétele a változásnak, hiszen a minőségi szakképzés és a munkaerő-piaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához. Egy országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot szerveznek, melynek célja, hogy meghallgassa és összegezze a munkaerőpiac és a szakképzés problémáit, valamint az érintettek (munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők, a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői) bevonásával közös megoldásokat találjon. Kedd délelőtt Budapesten tartottak fórumot.
Tényleg ennyire nagy a gond?
A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de budapesti szinten is jól láthatóak a problémák. A fővárosban például az elmúlt 6 év alatt 40 százalékkal esett a szakközépiskolai tanulók száma: míg 2011-ben közel 15 ezer diák vett részt szakképzésben, ez a szám jelenleg 9 ezer körüli csupán. A munkaerőhiány ezzel párhuzamosan ijesztő mértékben nőtt Budapesten:
A rendezvénysorozat budapesti helyszínén részt vett Bagdy Gábor Budapest főpolgármester-helyettese. A jelenlévők természetesen meghallgathatták, hogy mennyire dübörög a főváros gazdasága, de a politikus ezeknek a jó számoknak a negatív hozadékáról is beszélt.
- mondta Bagdy Gábor. Majd beszámolt arról, hogy létrehoztak egy gazdaságfejlesztési programot a fővárosban, a vállalkozásfejlesztési közalapítvány például nonprofit hitelezéssel foglalkozik, és vállalkozásfejlesztéssel, elsősorban startupoknak próbálnak lehetőségeket teremteni. A főpolgármester-helyettes szerint a női foglalkoztatottság helyzetén lehetne még javítani, például részmunkaidős állásokkal, a munkaidő rugalmasabbá tételével, és a távmunka lehetőségével.
Arra valójában érdemi válasz nem érkezett, hogy mit is tehet a városvezetés annak érdekében, hogy ténylegesen segítse a helyi gazdaságot. Illetve mit fog tenni, mint munkáltató, hogy orvosolja például a BKV-nál kialakult helyzetet. Megerősítette a főpolgármester-helyettes, hogy több száz buszsofőrre lenne szüksége a társaságnak, főként most, a 3-as metró pótlásánál.
Tehát a kialakult helyzetek jól mutatják, tényleg nagy a gond. De mi az igazi probléma?
- kezdte előadását Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke, MGYOSZ Oktatási Munkacsoportjának elnöke, a Gablini Csoport vezérigazgatója. Elmondása szerint MGYOSZ folyamatosan jelezte a kormányzat felé, hogy a vállalkozások helyzetén csak járulékcsökkentéssel lehetne érdemben javítani, mivel a bevételeknek egyre nagyobb részét át kell adni a munkavállalóknak. Tisztességesen meg kell fizetni az embereket, mert egy minimálbéres munkavállalót iszonyú nehéz motiválni, és megtartani is.
A magyar munkavállalók zömét kis- és középvállalkozások (kkv-k) foglalkoztatják, olyan cégek, amelyek anno kényszervállalkozásként indultak, vagy 5 éve még a túlélésért harcoltak. Az alelnök szerint őket kellene segíteni, hogy jelentősen javíthassák a bérkondíciókat. Az alelnök elmondta, történtek ugyan lépések ebbe az irányba, de komplex változásra lenne szükség.
A szakképzés még mindig nagy gond
Gablini szerint a mai tudásalapú gazdaságot úgy tudja "kiszolgálni" a szakképzés, hogy felkelti a tudás irányi igényt, és megtanítja tanulni a diákokat. Sokan azzal a tudással, amivel ma keresik a kenyerüket, néhány év múlva, már nem fognak tudni elhelyezkedni. Említette egy autógyári látogatását, ahol szinte mindent robotok csinálnak, de a motorok összeállítását még nem tudták automatizálni, azt emberek szereleik össze. A gyár vezetője szerint ez valóban így van, de már csak maximum öt évig.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Érdekességként a Siemensnél tett látogatásáról beszélt, a cég ugyanis szívesen foglalkoztat gimnáziumban végzetteket. Az indoklás szerint azért, mert ők sokkal kulturáltabbak, és egy több százmilliós géphez csak kulturált és intelligens embereket engednek oda. Úgy látja az alelnök, hogy legalább középfokig kellene képezni a diákokat (ahogy a Siemens-példával is alátámasztotta), többek között azért, mert a folyamatos tanulási készséget muszáj megszerezniük a fiataloknak.
A szakképzés átalakításában Gablini szerint a tartalmi módosítás is fontos, hogy naprakész tudást szerezhessenek a diákok.
Véleménye szerint a szakoktatók helyzetét is meg kellene oldani, mert annyira nincs utánpótlás, hogy nyugdíjból hívnak vissza oktatókat, de az ő tudásuk gyakran elavult. Ezen a ponton látja a munkaadók bevonásának fontosságát, hogy szakembereket biztosítsanak az oktatás számára.
Tényként leszögezte, hogy a munkaadóknál senki sem tudja jobban, hogy az adott szakmának mire van igénye, és merre tart, milyen tudásra lesz szükségük néhány év múlva. Szerinte egy jó szakképzés kialakításához szükség van az államra, mert övé a felelősség, szükség van a kamarákra, és szükség van a szakmai szövetségekre, akik a legjobban tudják a szakmai és tudásbeli követelményeket. A pályaorientáció fontosságát is hangsúlyozta, hiszen nagyon sokszor a szülők döntenek a gyerekek helyett, és ráköltenek a képzésre rengeteg pénzt, miközben talán nem is az az irány, ami neki való, hozzá illik, idővel elhagyja a pályát. És utána mihez kezd?
Tehát a megoldást abban látja, hogy egy olyan rendszert alakítsanak ki, amely naprakész tudást ad a fiataloknak, ugyanakkor a tanulásra való készséget is, hogy a gyorsan változó világhoz és technológiákhoz mindig tudjanak alkalmazkodni. Emellett szükség van a kreativitásra is, mivel az az egyetlen olyan emberi tulajdonság, amit robotizációval nem lehet kiváltani.
Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális szervezetének elnöke a vállalkozások kulcsszerepéről beszélt előadásában, szerint ugyanis ők tehetnek igazán sokat a szakképzésért, és most van lehetőségük arra, hogy bele is szóljanak a képzésbe, a munkaerőpiac alakulásába.
Egy másik példát is hozott: Ausztriában a beiskolázás a vállalat dolga: felvételiztetik a fiatalokat, tehát a cég dönti el, hogy kit akar foglalkoztatni, ki az, aki számára megfelel, majd beiskolázza. Tehát munkaviszonya lesz a fiatalnak a cégnél, dolgozik, mellette pedig tanulhat.
Összegezve tehát minden előadó egyetértett abban, hogy a munkaerőhiány és a szakképzés problémája csak közösen oldható meg, szükség van a kormányzati oldalra, a kamarákra és a munkaadói szövetkezetekre. Kreatív, folyamatosan tanulni tudó és akaró munkavállalókra van szükség, a bérek emelkedésére, és egy olyan piaci helyzet kialakítására, ami vonzó lehet a fiatalok számára is.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
-
Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?
A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.
-
20 éves Magyarország egyik legkedveltebb üzletlánca, a Lidl (x)
Közel 3,5 millió magyar elsőszámú választása, ha élelmiszerről van szó.