Jövőre megy iskolába a gyerek? Ezek a legfontosabb tudnivalók

Hatéves lesz a gyerekem, akkor ez érint?

Ebben a két napban feltétlenül eleget kell tenni a beiskoláztatásnak, ha az érintett iskolában a szülő nem kért halasztást, hogy a beiratkozásra egy későbbi időpontban kerítsen sort. (A halasztási kérelmet legalább telefonon jelezni kell az iskolánál.)

Ez alapesetben azokra a szülőkre vonatkozik, akinek a gyereke augusztus 31-ig betölti a hat évet. Emellett az is szükséges, hogy a gyereket iskolaérettnek minősítse az óvoda vagy vitás esetben az erre kijelölt szakbizottság.

"Az óvodának nem érdeke, hogy a gyermek mindenképp általános iskolába kerüljön, ha indokolt lenne még egy évet az óvodában töltenie" - nyugtatta meg az aggódó szülőket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ főosztályvezetője. Simon Tibor szerint a szülők az óvoda vagy a szakbizottság véleményét el csak rendkívül ritka esetben vitatják.

Természetesen a gyerek az óvodai szakvéleménynek vagy a szakértői bizottság véleményének megfelelően továbbra is óvodába fog járni.

Mit vigyek és hová?

A legegyszerűbb eset, ha a gyerek a lakóhelye szerint illetékes körzeti iskolába fog járni szeptembertől. A körzethatárokat a kormányhivatal februárban már meghatározta, ezeket a szokásos módon - óvodákban, az iskolákban, a helyi lapban - közzé tették.

A szülőnek nincs más dolga, mint elmenni az érintett iskolába és magával vinni:

• a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót,

• a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,

• az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást

• a gyereket nem kell vinni, de a TAJ-kártyája jó, ha nálunk van

A körzetibe biztosan felveszik

Az állami iskoláknak törvényi kötelezettségük felvenni a lakhely szerint oda tartozó összes jelentkezőt. Elvileg előfordulhat, hogy több helyben lakó gyerek van, mint amennyi hely. Az iskolai osztályra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.

Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.

Anita nénit szeretnénk

Még mindig az egyszerűbb esetnél, a körzetileg illetékes iskolánál maradva is kérdés, hogy mennyi mozgástere van a szülőnek a beiratkozáskor. Megválaszthatja, hogy melyik tanítónénihez szeretné küldeni a gyerekét?

Ez bizony nem egészen így van. A beiratkozott gyerekek elosztása a párhuzamos osztályokban - a nemi arányokat, és az osztálylétszámot figyelembe véve - az iskolaigazgató jogköre. Egyéni igényeket csak ezen túl vehet figyelembe.

lőzetes felvételi azonban nem lehetséges, a szakosodott osztályokba való elosztásra csak a beiratkozás után kerülhet sor. (Kivételt csak az alapfokú művészeti iskolák képeznek, ahol előzetesen felmérheti a jelentkező gyerek képességeit az adott művészeti ágnak megfelelő szakképesítésű pedagógusbizottság.)

A váltás lehetősége kötött akkor is, ha a beiratkozás után néhány hónappal szeretne a szülő az iskolán belül osztályt váltani: a megindokolt kérést az iskola igazgatójánál kell jelezni, a döntést a jogszabályok figyelembe vétele mellett ő hozhatja meg.

Nem a körzeti iskolát szemeltük ki

A kép bonyolódik, ha valamilyen okból úgy döntünk, hogy egy másik iskolába menne a gyerek, mint amelyik körzetébe tartozik. Az igényt jelezhetjük, ám a kiválasztott másik állami iskola saját helyeit csak kötött sorrend szerint töltheti fel:

• 1. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni.

• 2. A hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.

• 3. A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.

• 4. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni.

A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló:

• szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy

• testvére az adott intézmény tanulója, vagy

• munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy

• az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

Ilyen megkötésük nincs az alapítványi, egyházi fenntartású iskoláknak, őket a körzetesítés sem érinti, szabadabban dönthetnek arról, hogy kit vesznek fel a jelentkezők közül, igaz, kifejezetten felvételinek nevezett eljárást ők sem tarthatnak.

Nem esik két suli közt a pad alá

Simon szerint sokan valamilyen alaptalan félelemből nem jelzik a körzetben illetékes iskolának, hogy egy másik iskolát szemeltek ki. Ez alaptalan, aggodalom, a Klik munkatársa szerint megkönnyítené az iskolák helyzetét, ha a szülők jeleznék a szándékukat, mert így pontosabb képet adhatnak az esélyekről azoknak a szülőknek is, akik viszont hozzájuk jönnének más körzetekből.

A helyet akkor is fenntartják a körzetben illetékes diáknak, ha egy másik iskolába menne a tervek szerint, így nem fordulhat elő, hogy betöltik a helyét a körzetben, miközben mégsem sikerül helyet kapnia a körzeten kívüli iskolában.

A lakcímkártya az aduász

A fentebb vázolt sorrend miatt sok szülő tart attól, hogy a körzeten kívül kiszemelt iskolába nem fog bejutni a gyerek, ezért adminisztratív trükkhöz folyamodik. A legegyszerűbb, ha a gyerek állandó lakcíme szerint mégis az adott körzetbe kerül - vagyis bejelentik állandó lakcímre rokonhoz, ismerőshöz.

Az iskola nem járhat el hatóságként, tudomásul kell vennie az abban foglalt adatokat, és nem vizsgáhatja azt sem, ha a szülők lakcíme nem egyezik a gyerekével. "Persze merülhetnek fel kételyek, ha például az iskolai érettségiről kiadott óvodai papíron még más lakcím szerepel, de az iskolának ebben sincs mérlegelési joga, a lakcímet igazoló hatósági igazolványon szereplő adatok az irányadók " - mondta Simon,

Amennyiben a szülő nem adott be más iskolába kérvényt, az iskola körzetében életvitelszerűen ott lakó gyermeket a körzetes iskolába kell beíratni. Életvitelszerű ott lakásnak az minősül, ha a tanulónak a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében van a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye.

Délután négyig biztosan bent lehet

Az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon szervezik meg az intézmények, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodnak a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola ennek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az iskolában - kivéve, ha az intézmény egész napos iskolaként működik - az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti - az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.