Komoly problémákkal szembesültek a vidéki főiskolák

Tavaly 30 ezerrel csökkent a felvételizők száma, idén további 15 ezerrel kevesebben fognak egyetemre vagy főiskolára jelentkezni. A hallgatói létszám apadása az egyetemeket és főiskolákat is érzékenyen érinti - kit jobban, kit kevésbé. A kevesebb hallgató miatt ugyanis egy idő után kevesebb oktatóra lesz szükség, a vidéken fontos munkaadónak számító főiskolákat pedig egy idő után egyre nehezebb lesz fenntartani.

A főiskolák iránti érdeklődést és a hallgatók értékítéletét leginkább az mutatja, hogy a felvételizők melyiket jelölik meg első helyen a jelentkezéskor. Az első helyes jelentkezések száma a nagy egyetemeknél is csökkent. Ez a csökkenés azonban általában megfelel az országos szintű csökkenés arányának, tavalyhoz képest ugyanis most összességében 13 százalékkal kevesebb a felvételiző.

A Corvinusra többen jelentkeztek

Mint mindig, idén is a legtöbben (11 ezren) az ELTE valamelyik képzésére szeretnének bejutni első helyen. A nagyszámú jelentkezés nemcsak az ELTE elismertségét mutatja, hanem hatalmas méreteit és oktatási kínálatát is. Az első helyes jelentkezők száma az ELTE-re tavalyhoz képest így is 14 százalékkal csökkent. Ehhez hasonló mértékű a csökkenés a Debreceni Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen.

Két olyan intézmény van, amelyben ennél nagyobb mértékben apadt a jelentkezők száma 2012-höz képest: a Pécsi Tudományegyetemre 22 százalékkal, a Budapesti Gazdasági Főiskolára pedig 21 százalékkal kevesebb hallgató szeretne most első helyen bejutni.

Egyetlen olyan egyetem van, amely növelni tudta vonzerejét: a Corvinus. A jelentkezések száma idén 2012-höz képest közel két százalékkal, kb 100 fővel nőtt. Ez elsősorban annak tudható be, hogy tavaly a legnépszerűbb gazdasági képzések csak tandíjas formában indulhattak, idén viszont akik elérik a maximálishoz közeli, 460 körüli ponthatárt, állami ösztöndíjjal tanulhatnak.

Nem jöttek be a felsőfokú szakképzések

Néhány kisebb vidéki főiskolán viszont drámai a csökkenés - állapítja meg az Index. A gyöngyösi székhelyű Károly Róbert Főiskolára idén már csak majdnem fele annyian (44 százalékkal kevesebben) akarnak bejutni mint tavaly. 2012-ben még 920 diák jelölte be első helyen valamelyik itt folyó képzést, idén több mint 400-zal kevesebb, 514. Hasonló mértékben, 43 százalékkal esett vissza az első helyen jelentkezők száma a bajai Eötvös József Főiskolán, amit idén már csak 208 diák jelölt be. Az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben csökkent még a jelentkezések száma 2012-höz képest a Szolnoki Főiskolán és a Kodolányi János Főiskolán is.

jelentős mértékű csökkenést a főiskolák vezetői nagyrészt a korábbi kétéves felsőfokú szakképzések váratlan átalakításával magyarázzák. Pedig a hallgatókat folyamatosan elvesztő főiskoláknak az utóbbi években egyre inkább ez a terület jelentett lehetőséget a kiesők pótlására. Az elmúlt években is több olyan nyilatkozat hangzott el, hogy a vidék életében fontos szerepet játszó főiskoláknak profilt kell váltaniuk, és nagyobb szerepet kell vállalniuk a nem akadémiai szintű felnőttképzésben. A mostanra úgy-ahogy bejáratott felsőfokú szakképzéseket azonban a felsőoktatás kapkodós menetű átalakítása közben épp a legrosszabbkor, az utolsó pillanatban próbálták átalakítani, és a kommunikációt is alaposan elszúrták.

Az új képzések akkreditációja csak januárra zárult le, így azok csak a felvételi tájékoztató január végén megjelent kiegészítésében jelenhettek meg, mondta az Indexnek Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora. Nem véletlen, tette hozzá, hogy míg ezekre tavaly első helyen 7534 jelentkező volt országosan, idén mindössze 3457 diák választotta őket.

Kórodi Márta, a Szolnoki Főiskola oktatási és tudományos rektorhelyettese szerint az új képzést még nem ismeri a piac, ettől egyelőre a diákok, a szülők és a vállalkozások is idegenkednek. Nem elég beszédes az új képzések neve sem - míg korábban a menedzserasszisztens képzés vonzó volt, a mostani közgazdász asszisztens képzés neve jóval kevesebb hallgatót csábít.

Nem aggódnak

A gyöngyösi rektor szerint ha a képzést megismerik, újra több jelentkező lesz. Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter kiemelte: a gyöngyösi főiskola alapképzéseinél egyáltalán nem csökkent a jelentkezők száma. Rosszat tettek ugyanakkor minden főiskolának azok a hírek is, amelyek arról szóltak, hogy a kisebb vidéki intézményeket be kellene zárni. A rektor szerint a csökkenő hallgatói létszám miatt nem lesz szükség drasztikus leépítésekre az intézményben, ők ugyanis folyamatosan igyekeznek alkalmazkodni a változó lehetőségekhez. A gazdálkodásuk stabil, nincsenek hatvan napon túli tartozásaik. A főiskola az új helyzetben szeretne angol nyelvű képzésekkel külföldiek, főként unión kívüli vendéghallgatók oktatására ráállni.

A bajai Eötvös József Főiskola vezetésével megbízott rektorhelyettest nem sikerült elérnie az Indexnek. A neveléstudományi kar dékánja, Dr. Sztanáné dr. Babics Edit annyit mondott: az óvópedagógus képzésükre idén valamivel többen is jelentkeztek mint tavaly, de jelentősen csökkent az érdeklődés az andragógia, a könyvtáros és a nemzetközi tanulmányok szakra. Ezekre az új szabályozás szerint emelt szintű érettségi kell, és állami ösztöndíjas helyet az andragógián valamint a nemzetközi tanulmányokon is csak nagyon magas pontszám elérése után lehet kapni. A kar abban bízik, hogy a nyár elejére akkreditált csecsemőgondozó felsőoktatási szakképzésük a pótfelvételik idején még feltölthető lesz hallgatókkal.

Szolnokon sem látják drámainak a helyzetet. A jelentkezők száma a felsőoktatási szakképzéseken, a levelező és távoktatás tagozaton csökkent, a főiskola alapképzéseire ugyanakkor 24 százalékkal több a pályázó, mint tavaly, mondta Kórodi Márta. Ismét népszerűek a gazdasági képzések, amelyekre tavaly nem voltak állami ösztöndíjas helyek, most azonban újra megnyílt ez a lehetőség. Kórodi szerint félő ugyanakkor, hogy a jelentkezők sem látták át teljesen az új felvételi rendszert. Ezekre az állami ösztöndíjas helyekre ugyanis csak nagyon magas, 460 körüli pontszámmal lehet bekerülni, amihez felsőfokú nyelvvizsga és sok többletpont kell. Két angol nyelvű szakjuk is van, de ezek közül várhatóan csak a turizmus-vendéglátást tudják elindítani, a nemzetközi gazdálkodás szakra alacsony a jelentkezések száma.

A főiskolán egyébként eddig is az volt a jellemző, hogy a hallgatóknak csak egynegyede vett részt állami képzésben, a többiek önköltséges diákok voltak. Kórodi Márta szerint az Alföld közepén található főiskola számára kitörési pont lehet a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak, amelyre most sokan jelentkeztek. Az intézmény a kisebb főiskolákhoz hasonlóan a pótfelvételikben bízik. Ekkor ajánlják fel az üres helyeket azoknak, akik nem jutottak be egyik általuk kiválasztott helyre sem.

Kecskemétnek jól jött a Mercedes

A kevesebb hallgató miatt egyelőre nem lesz szükség drasztikus átalakításokra vagy elbocsátásokra a Dunaújvárosi Főiskolán, mondta a főiskola oktatási rektorhelyettese. Rajcsányi-Molnár Mónika úgy látja: eddig is rugalmasan próbáltak alkalmazkodni a változásokhoz és olyan oktatásszervezési rendszert építettek ki, amellyel hatékonyan tudnak működni. Két területen, az informatikai és a műszaki képzési területen jobbak is a jelentkezési adataik tavalyhoz képest. A rektorhelyettes kiemelte: gépészmérnök mesterszakot is indítottak, amelyre most örvendetesen sok a jelentkező. A rektorhelyettes szerint a jövőben az alapképzések megerősítése a cél. A főiskola szeretne még jobban a gyakorlatorientált műszaki képzésre és a minőségi mesterképzésekre koncentrálni.

Van viszont olyan vidéki főiskola, amely megőrizte, sőt javította is pozícióit. Nagyjából szinten tudta tartani a jelentkezők számát a soproni és szombathelyi felsőoktatási intézmények egyesüléséből létrejött Széchenyi István Egyetem és a Kaposvári Egyetem is. A Corvinus Egyetem mellett még egy főiskola volt képes arra, hogy minimálisan növelje is első helyes jelentkezői számát. A Kecskeméti Főiskolára ebben az évben több diák akar bejutni mint tavaly. Brindza Attila oktatási igazgató szerint ez több dolognak is köszönhető. A főiskola aktív kampányt és roadshow-t tartott, hogy hallgatókat szerezzen. Népszerű a most második éve induló járműmérnöki képzésük, amely a kecskeméti Mercedes gyárra épül. Az országos tendenciákkal összhangban emelkedett a jelentkezők száma a gépészmérnöki képzésre és a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakra is. Brindza Attila szerint náluk sikeresek az úgynevezett duális képzések is, amikor a hallgató a munkáltatójával köt szerződést a főiskolai tanulmányaira. A jövőben ezeket még jobban szeretnék kiterjeszteni.

Ha már fizet a hallgató, akkor jó helyre megy

Ha már a hallgatók nagyobb részének fizetnie kell, érthető, hogy inkább az elismertebb felsőoktatási intézményekbe jelentkeznek, mondta az Indexnek Polónyi István oktatáskutató, a Debreceni Egyetem professzora. Évek óta látható, hogy a kisebb főiskolák inkább a saját szűkebb régiójukat szolgálják ki, vagy helyet adnak azoknak, akiket nem vettek fel a fővárosi vagy a nagyobb egyetemekre. Az egyre szűkülő felsőoktatási rendszerben csak azok az intézmények tudnak megélni, amelyeknek sok szakja és kara van, az egy-két képzésre specializálódott intézmények a professzor szerint halálra vannak ítélve.

A kormány háttéranyagaiból eddig is tudható volt, hogy szűkíteni akarják a felsőoktatás kínálatát, mondta Polónyi István. Azt ugyanakkor soha nem vállalták be nyilvánosan, hogy a túl nagy intézményhálózattal is kezdeni kellene valamit. Polónyi István szerint a vidéki főiskoláknak ki kell találniuk magukat. Jó irány volt, hogy inkább a felnőttképzésre, a felsőoktatási szakképzésekre koncentráljanak, de ezeket most a gyorsított ütemű átalakítás közben alapvetően átstrukturálták.

Polónyi István szerint a külföldi hallgatókban bízni inkább az istenhithez áll közelebb mint a valósághoz. Az eddigi statisztikák szerint Magyarországra jellemzően a kifejezetten jó minőségű orvosképzést keresők jönnek, illetve főként határon túli magyarok jelentik, a harmadik csoport pedig azok jelentik, akik olcsóbban akarnak diplomát szerezni. Ritka, hogy egy másik földrészről érkező külföldi Budapest, Debrecen vagy Szeged helyett egy Alföldi kisváros főiskoláját célozná meg magának, mondta Polónyi István. A vidéki főiskolák helyzetére az sem feltétlenül jelent megoldást, ha egy nagyobb egyetemi központhoz csatlakoznak. Ezzel ugyanis önmagában nem oldódnak meg a gondok, sokszor inkább csak elfedődnek. "A felsőoktatási stratégia készítése is egy szakma, és ehhez láthatóan nem mindenki ért", mondta Polónyi István, de azért vannak jó példák kisebb intézményekre, például Kaposvárra, akik vidéken is meg tudták találni sajátos szerepüket.