Minden évben - főként a tavaszi időszakban - több százezer érettségi vizsgát tesznek le Magyarországon. A 2023/2024. május-júniusi vizsgaidőszakban összesen 340 698 vizsgát tettek, melyeknek mindössze 1 százaléka lett végül sikertelen. Az érettségi vizsga főként a középiskolát befejezők számára nagy mérföldkő, de sok érettségi teszi le a vizsgát minden évben előre, illetve utólag is. (Az érettségi vizsga lehet rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, pótló, javító, és ismétlő érettségi vizsga is.) Az írásbeli érettségiket jellemzően május első hetében tartják, míg a szóbeliket nyáron.

Mikor lesznek az érettségi vizsgák? Meddig kell jelentkezni és a vizsgadíjat befizetni? Hogyan kell érettségi vizsgára jelentkezni? Mik az érettségi vizsgák követelményei? A Pénzcentrum összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a 2024/2025. tavaszi érettségi időszak vizsgái kapcsán. Cikkünkben a legfontosabb vizsgatárgyak feladatsorait és megoldókulcsait is megtalálod az utóbbi évekből. A feladatlapok és megoldások táblázatához lejjebb kell görgetni.

Mikor lesznek a tavaszi, májusi érettségi vizsgák?

A 2024/25-ös tanév rendje alapján a tavaszi írásbeli érettségi vizsgák 2025. május 5-én kezdőnek a magyar nyelv és irodalom érettségivel. Az írásbeli érettségi vizsgák emelt és középszinten is ugyanazon a napon lesznek, néhány kivétellel. Ahol csak közép, vagy csak emelt vizsgáról van szó, azt külön feltüntetjük a listában:

• 2025. május 5., 9.00 - magyar nyelv és irodalom (és magyar mint idegen nyelv középszinten) 
• 2025. május 6., 9.00 - matematika 
• 2025. május 7., 9.00 - történelem
• 2025. május 8., 9.00 - angol nyelv
• 2025. május 9., 9.00 - német nyelv
• 2025. május 12., 8.00 - digitális kultúra középszinten
• 2025. május 12., 14.00 - ének-zene és belügyi rendészeti ismeretek
• 2025. május 13., 8.00 - biológia
• 2025. május 13., 14.00 - közigazgatási ismeretek emelt szinten
• 2025. május 14., 8.00 - nemzetiségi nyelv és irodalom
• 2025. május 14., 14.00 - vizuális kultúra
• 2025. május 15., 8.00 - kémia
• 2025. május 15., 14.00 - földrajz
• 2025. május 16., 8.00 - orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő nyelvek
• 2025. május 16., 14.00 - emelt szinten gazdasági ismeretek és honvédelmi alapismeretek, közép szinten honvédelmi alapismeretek és természettudomány
• 2025. május 19., 8.00 - digitális kultúra emelt szinten
• 2025. május 19., 14.00 - latin nyelv, héber nyelv
• 2025. május 20., 8.00 - fizika
• 2025. május 20., 14.00 - mozgóképkultúra és médiaismeret
• 2025. május 21., 8.00 - francia nyelv
• 2025. május 21., 14.00 - filozófia
• 2025. május 22., 8.00 - spanyol nyelv
• 2025. május 22., 14.00 - dráma
• 2025. május 23., 8.00 - olasz nyelv

A szóbeli érettségi vizsgákat emelt szinten 2025. június 3. és 11. között, a középszintű vizsgákat 2025. június 16. és július 2. között tartják.

Az érettségi vizsga jelentkezési határidő

Már zajlik a jelentkezés a 2024/2025. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszak érettségi vizsgáira. A jelentkezési határidő 2025. február 17-e. 

Az érettségi vizsga jelentkezés menete

• Jelentkezés benyújtása középiskolába

Középiskolában, szakképző intézményben történő jelentkezés esetén a jelentkezési lapot a középiskola, szakképző intézmény biztosítja a tanulók számára. A jelentkezés ebben az esetben papír alapon történik, számukra az elektronikus jelentkezési felületek nem használhatók. Azok a jelentkezők, akik nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal és középiskolával vagy szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban állnak, kizárólag abban a középiskolában, szakképző intézményben jelentkezhetnek érettségi vizsgára, amellyel a tanulói jogviszonyuk fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképző intézményben. 

• Jelentkezés benyújtása valamely kormányhivatalhoz

Fontos, az Oktatási Hivatal nem fogad érettségi jelentkezéseket, azt az alább részletezett esetekben valamely kormányhivatalhoz lehet benyújtani elektronikus felületen keresztül. Kormányhivatalhoz az alábbi jelentkezői csoportba tartozók nyújthatnak be jelentkezést:

1. Az a jelentkező, aki már rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, és középiskolával tanulói jogviszonyban már nem áll, vagy szakképző évfolyamon tanul egy olyan középiskolában, amely nem szervez érettségi vizsgát, vagy külföldön szerezte meg érettségi bizonyítványát (és Magyarországon nem áll középiskolával tanulói jogviszonyban).
2. Az a jelentkező, aki még nem rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, és középiskolával tanulói jogviszonyban már nem áll, vagy külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja a tanulmányait.

Jelentkezésnek kétféle módja van a kormányhivatalon keresztül. Egyrészt lehet jelentkezni az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal, mely elektronikus azonosítást követően érhető el 18. életévüket betöltött személyeknek. Az elektronikus azonosításhoz Ügyfélkapu+ szolgáltatás vagy Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás szükséges. Másrészt az elektronikus kitöltést követően letölthető jelentkezési lappal, melyet postai úton tértivevényes küldeményben, vagy személyesen, vagy e-papír szolgáltatással kell eljuttatni a választott kormányhivatalhoz.

Az érettségi vizsga díja, a vizsgadíj összege, befizetése

Az érettségi vizsga - az intézmény fenntartójától függetlenül - térítésmentes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Ingyenes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája. Minden más esetben a vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

Az érettségi vizsgadíj összege

2025-ben a középszintű vizsga díja vizsgatárgyanként 44 000 forint (az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeg).

2025-ben az emelt szintű vizsga díja vizsgatárgyanként 73 000 forint (az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeg).

A vizsgadíj befizetése, utalása

Amíg az emelt szintű érettségi vizsga vizsgadíját az Oktatási Hivatal számára kell megfizetni, a középszintű érettségi vizsga vizsgadíját

• kormányhivatalba történő jelentkezés benyújtása esetén az Oktatási Hivatal számára kell megfizetni,
• középiskolába történő jelentkezés benyújtása esetén a középiskola számára, a középiskola által meghatározott módon kell befizetni.

A vizsgadíj befizetése az Oktatási Hivatal számára történhet:

• a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon ("csekken");
• banki átutalással az alábbiak szerint: Jogosult neve: Oktatási Hivatal, számlaszám: Magyar Államkincstár 10032000-00282637-00000000;
• bankkártyával az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programon keresztül történő jelentkezés esetén.

A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószám a jelentkezést fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) által kinyomtatott jelentkezés lap felső részén, középen található 16 számjegyből álló számsor. Bankkártyás fizetés esetén nincs szükség az egyedi érettségi iktatószám megadására, mivel azt a program automatikusan generálja és menti.

Külföldről történő átutalás esetén, amennyiben a fizetés nem forintban történik, figyelni kell arra, hogy a befizetés összege napi árfolyamon forintra átszámítva, az utaláskor felszámított kezelési költség levonása után is fedezze a vizsgadíjat. A devizában befizetett összeg a Magyar Nemzeti Bank aktuális napon érvényes árfolyama alapján, forintban kerül jóváírásra. Deviza átutalásnál a költségmegosztás módjánál az our/saját lehetőséget kell választani, azaz az átutalást indító fél viseli az átutalással járó összes költséget. További részletek a külföldről történő befizetés módjáról az OH honlapján érhetők el.

A vizsgadíj befizetésének határideje

Vizsgadíjköteles vizsgára jelentkezés esetén az érvényes jelentkezés egyik feltétele a vizsgadíj befizetése és a vizsgadíj befizetési igazolásának bemutatása a vizsgajelentkezést fogadó intézménynél. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (8) bekezdése szerint: "A jelentkezési laphoz a mellékleteket - a személyi igazolvány kivételével - másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, a kormányhivatal felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen."

A vizsgadíj befizetését minden esetben igazolni kell. Utalványon történő befizetés esetén a jelentkezési laphoz a feladóvevényt kell csatolni. Átutalással történő befizetés esetén az átutalás megtörténtét tanúsító banki igazolást kell csatolni a jelentkezési laphoz.

Az Oktatási Hivatal számlájára befizetett érettségi vizsgadíjról a Számlaigénylés befizetett érettségi vizsgadíjra vonatkozóan dokumentum benyújtásával igényelhető számla.

Érettségi feladatok, megoldókulcsok

Az Oktatási Hivatal honlapján megtalálhatók a korábbi évek érettségi feladatsorai és megoldásai többféle bontásban is. Keresgélhetünk közöttük vizsgaidőszakok és vizsgatárgyak szerint is. A legfontosabb, legtöbb diákot érintő vizsgatárgyak esetében felsorolunk néhány példát.

A dokumentumokat PDF állományok tartalmazzák, amelyek tartalomhű megjelenítést és nyomtatást tesznek lehetővé. A PDF állományokban tárolt adatok megjelenítéséhez és nyomtatásához PDF olvasó program szükséges (pl. Adobe Reader, Sumatra PDF, Foxit Reader stb.). Az itt közzétett anyagok teljesen megegyeznek az Oktatási Hivatal honlapján közzétett feladatlapokkal és megoldókulcsokkal.

Az itt felsoroltakon túl az Oktatási Hivatal holnapján megtalálhatók az őszi vizsgaidőszak feladatlapjai is, és a korábbi évek tavaszi feladatsorai és megoldásai 2005-ig visszamenőleg minden vizsgatárgyból.

A vizsgaleírások tartalmazzák a vizsga részeit, az egyes vizsgarészek tartalmi szerkezetét, a megoldásra fordítható időtartamot, az elérhető maximális pontszámokat, a vizsgán használható segédeszközöket (ha van ilyen), a nyilvánosságra hozandó anyagokat (ha van), valamint a vizsga általános szabályait, a feladatlap(ok) tartalmi és formai jellemzőit mind közép, mind emelt szinten. A korábbi vizsgaidőszakok írásbeli feladatlapjainak bevezetőjében található „Fontos tudnivalók" című tájékoztató tartalmaz információkat az írásbeli vizsga részleteiről.

Magyar nyelv és irodalom középszintű és emelt szintű érettségi feladatok

Matematika középszintű és emelt szintű matek érettségi feladatok

Történelem középszintű és emelt szintű töri érettségi feladatok

Angol középszintű és emelt szintű érettségi feladatok

Német középszintű és emelt szintű érettségi feladatok

A Oktatási Hivatal honlapján még számos más vizsgatárgy feladatlapjai és megoldókulcsai megtalálhatók. Sőt, működik a feladatkereső is, mellyel szintet és vizsgatárgyat kiválasztva konkrét feladatokat kaphatnak az érettségire készülők.

Érettségi követelmények

A 2025. május-júniusi érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagai ITT, a közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei ITT érhetők el. A követelmények tárgyanként eltérnek, az Oktatási Hivatal honlapján részletes leírás található mind a szükséges kompetenciák, mind a témakörök kapcsán.

Érettségi vizsga feltételek

Fontos, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 6. § (4) bekezdés szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása! Nem kell közösségi szolgálatot teljesítenie:

• az előrehozott érettségire jelentkező tanulóknak,
• a felnőttoktatásban részt vevő tanulóknak,
• azon sajátos nevelési igényű tanulóknak, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített,
• és érettségi bizonyítvánnyal már rendelkező vizsgázóknak.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, hogy a jelentkező az adott vizsgatárgyból teljesítse a középiskolai követelményeket, középiskolai bizonyítványában legyen osztályzata az adott vizsgatárgyból. Ha a tanuló jelenlegi középiskolája nem oktatja az adott vizsgatárgyat, a tanulónak jogában áll másik középiskolában, vendégtanulói jogviszonyban teljesíteni a középiskolai követelményeket. Azt a középiskolát, ahol az adott vizsgatárgyat oktatják, a tanulónak kell megkeresnie.

Oktatási Hivatal - Érettségi ponthatárok, százalékok, jegyek, osztályzatok

Az érettségin alapszabály, hogy a vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha egy vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.

Az érettségi vizsga során a vizsgázók az írásbeli és a szóbeli vizsgarész során nyújtott teljesítményükre pontszámokat kapnak, ezeket összeadják, és így határozzák meg a teljes vizsga százalékos eredményét.

Százalékok és jegyek középszinten

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdése alapján középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

• 80-100% elérése esetén jeles (5),
• 60-79% elérése esetén jó (4),
• 40-59% elérése esetén közepes (3),
• 25-39% elérése esetén elégséges (2),
• 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Matematika és digitális kultúra vizsgatárgyak esetében lehetőség van szóbeli vizsgát tenni a kettesért. A középszintű érettségi vizsgán az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdése értelmében abban az esetben tehet a vizsgázó szóbeli vizsgát is, ha matematika vizsgatárgyból az írásbeli, digitális kultúra vizsgatárgyból a gyakorlati teljesítménye elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot.

Százalékok és osztályzatok emelt szinten

Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

• 60-100% elérése esetén jeles (5),
• 47-59% elérése esetén jó (4),
• 33-46% elérése esetén közepes (3),
• 25-32% elérése esetén elégséges (2),
• 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Akár emelt, akár középszintű vizsgáról van szó, ha egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményére. Az elégséges eredményhez továbbá az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.

Fontos információ lehet, hogy az emelt szintű idegen nyelv érettségi vizsga meghatározott eredménnyel történő teljesítése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű dokumentum lehet. Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga eléri a 60%-ot középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha eléri a 40%-ot alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

Pontok és százalékok

Az, hogy az egyes vizsgatárgyak esetében hogyan tevődnek össze az írásbeli és szóbeli/gyakorlati pontszámok, tárgyanként eltérő lehet. Így az is tárgyanként változik, hány pontot kell elérni az egyes osztályzatokhoz. Például a középszintű írásbeli matematika érettségin az első, 30 pontos részre 45 perc, a második 70 pontos részre 135 percük van a vizsgázóknak. Ezek együttes pontszáma 100 pontot ad ki, így 1 pont 1%-ot jelent. Így középszinten matekból a ketteshez elég 25 pontot elérni.

Ugyanígy középszinten történelemből az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 50 pontot, a szöveges (kifejtendő) feladatok ugyancsak 50 pontot érnek, így az írásbelin 100 pontot lehet szerezni. Történelemből viszont van szóbeli vizsga is. Az ott elért pontszámot hozzáadják az írásbelihez és abból számítják a százalékot, ami alapján a jegy jár. Nem minden tárgyra vonatkozik tehát ugyanaz: változhat, hogy hány pontot szükséges elérni a 25%-hoz.

Az osztályzat leginkább annak számít, aki a bukást szeretné elkerülni, a felvételizők számára fontosabb az elért százalék, mint az osztályzat. Minél jobb az eredmény, annál több pontot kaphatnak ugyanis érte a felvételin. Ezért általánosságban igaz, hogy nem érdemes azt számolgatni, hogy hány ponttól van meg egy-egy jegy, hanem minden lehetséges pontot meg kell próbálni megszerezni.

Hogy számít bele az érettségi eredmény a felvételibe?

Az alap- és osztatlan képzésre, valamint felsőoktatási szakképzésre jelentkezők felvételi összpontszáma kiszámítható:

• a középiskolai osztályzataikból,
• az érettségi vizsgaeredményeikből,
• egyes esetekben a középfokú szakképzettségük vagy szakképesítésük szakmai vizsgaeredményéből,
• felsőfokú képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevelükből,
• egyes szakokon az előírt gyakorlati vizsga eredményéből.

A fenti eredményekből főszabályként legfeljebb 400 pont szerezhető, amelyhez még hozzáadják az ún. intézményi pontokat (max. 100 pont) és az önkéntes katonai tartalékos szolgálatért járó többletpontot. Az igazolt eredmények alapján többféle módon is kiszámíthatják a pontszámokat (ezeket jogszabály határozza meg), és a felvételi összpontszám meghatározásakor automatikusan a jelentkező számára legkedvezőbbet veszik figyelembe.

Pontszámítás alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén, forrás: felvi.hu

Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevéllel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezők felvételi pontszámát az oklevél minősítésének maximum 400 pontos értékelésével is ki lehet számítani (az esetleges emelt szintű érettségi feltételtől való eltekintéssel).

A gyakorlati vizsgán elért eredménytől is függhet a végleges pontszám: a művészet és a művészetközvetítés képzési terület szakjain, a sporttudomány képzési területen az edző alapképzési szakon, a pedagógusképzési területen a szakoktató, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanárszakon és az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) alapképzési szakon, valamint a művészeti jellegű osztatlan tanárképzési szakokon a jelentkezők részére gyakorlati vizsgát szerveznek, ahol legfeljebb 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot ezeken a szakokon kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, az intézményi pontok hozzáadása nélkül.

Címlapkép: Krizsán Csaba, MTI/MTVA