Jöhet a sírig tartó munka: tízezrével állnak munkába a nyugdíjas magyarok

Az OECD országaiban óriási különbségek mutatkoznak azon a téren, hogy a 65 év feletti lakosság mekkora százaléka dolgozik. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb idős ember az ázsiai és dél-amerikai országokban a legaktívabb. Az OECD országok közül azonban az abszolút éllovas ebben a tekintetben 2018-as adatok alapján Izland, ahol az idős lakosság 37,4 százaléka dolgozik. A szigetországot azonban már Dél-Korea követi 31,3 százalékos rátával, ezután jön Kolumbia 28,2-es arányszámmal, a negyedik helyen pedig Mexikó tanyázik 26,9 százalékkal. 

Érdekes adat, hogyha megnézzük az összesített listát, akkor az első tízben csupán 3 európai ország van, sorrendben Izland, Észtország és Norvégia. A többi 7 ázsiai vagy dél-amerikai. Ezek alapján kijelenthető, és nem is túlzás, hogy Európában nem igazán van divatja az időskori munkavállalásnak, sőt az öreg kontinens sok országában leginkább óriási elutasítottság jellemzi az általános nyugdíjkorhatár növelést, míg Ázsia nagy része valójában támogatja a minél magasabb nyugdíjkorhatárt. A nagymértékű felfogásbeli különbségnek természetesen rengeteg oka van, egyfelől kulturális, másfelől anyagi megfontolások, az aktív élet fenntarthatóságának mértéke - életkorban mérve -, illetve a félelem is, miszerint mennyire lesz képes valaki idős korában anyagilag fenntartania magát. 

A csárton jól látszik, hogy Magyarország sok más európai országhoz hasonlóan abszolút a lista alján szerepel, hazánkban ugyanis

Ez az adat majd harmada az OECD átlagnak, ám hatod annyi, mint az éllovas Izlandé, illetve ötöd annyi, mint például a Kolumbiai ráta. Érdekesség azonban, hogy a hazánkkal szomszédos országok közül arányaiban mindben kevesebb idős ember dolgozik, mint Magyarországon. Ausztriában például a 65 év feletti lakosság 4,9 százaléka, Szlovéniában a 4,6 százalékuk, Szlovákiában azonban már csak a 4 százalékuk. 

Kis magyar valóság

Bár arányait tekintve Magyarország az összesített lista alsó fertályában helyezkedik el, 2018-ban mindez azt jelentette, hogy 59 ezer 65 évesnél idősebb ember azért dolgozott hazánkban. Ami a teljes lakosságunkat tekintve nem kevés szám. Főleg úgy nem, hogyha megnézzük az elmúlt év változásait ezen a téren.

Az utóbbi 18 évben 2001-ben volt a legalacsonyabb a 65 év felettiek foglalkoztatási rátája, akkor az arány 2 százalék volt. De 2008-ban csupán 3,3 százalékon állt ez a mutató. Az utóbbi 10 évben azonban jócskán megugrottak a számok, hiszen 2,2 százalékkal nőtt a 65 év felettiek foglalkoztatási aránya. Ezáltal 2018 volt az első év, ahol 5 százalék fölötti foglalkozatásról beszélhetünk ebben a korosztályban. 

Ha a dolgozó idősek mennyiségét megnézzük, azt látjuk, hogy 2001-ben csupán 18 000 idős magyar dolgozott, 2008-ban 30 ezer, 2016-ban viszont már 42 ezer, két év leforgása alatt azonban már 17 ezerrel több, 59 ezer idős foglalkoztatott lett 2018-ra.

Ez már a sírig tartó munka?

Az utóbbi évek adataiból jól látszik, hogy egyre több és több nyugdíjas korú magyar ember marad vagy tér vissza a munka világába. Néhány éven belül azonban lehet, hogy ez nem önkéntes alapú vállalás lesz majd, hanem törvénybe iktatva fog nőni az öregségi nyugdíjkorhatár. Feltéve, ha addig nem változik semmi, és hazánk marad, a jelenleg is érvényben lévő felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben. Ennek ugyanis lényege, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy 

Ez a forgatókönyv pedig egyáltalán nem ördögtől való, hiszen az elkövetkezendő években oly drasztikusan fog megnőni hazánkban a 65 év feletti lakosság aránya, hogy a rendszer egy idő fenntarthatatlanná fog válni. Ez jól szemléleti például a függőségi rátánk, ami azt mutatja meg, hogy az aktív korú (15-64 évesek) népességre, mekkora mennyiségű idős (65 éves vagy annál idősebb) ember jut. 2011-ben ez a ráta Magyarországon 25 volt, tehát 100 aktív korú honfitársunkra 25 időskorú magyar jutott. Az Eurostat előrejelzése szerint azonban 

A brutális méretű hazai népességfogyás és az elöregedés pedig valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő, ha jelenlegi rendszert vesszük alapul. Ráadásul ehhez koránt sem kell 80 évnek eltelnie. A Porftolió elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között stabilizálódó rátáról beszélhessünk

Igen ám, csakhogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése nem jelenti, hogy a probléma pikk-pakk meg is oldódik, az intézkedés mellé jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés jön létre.

Ezt nem lehet majd kivédeni

Mindezekből az következik, hogy ha nem is egyik napról a másikra, de belátható időn belül növekedni fog Magyarországon a nyugdíjkorhatár. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez sok más Európai országban is így lehet, ugyanis a népességfogyás és a társadalom elöregedése szinte mindenhol probléma az öreg kontinensen. És akkor az ágazatokon átívelő munkaerőhiányról még nem is ejtettünk szót, ami szintén azt vetíti előre, hogy az idősebb korosztályt még inkább be kell majd vonni a munka világába.