Sorra vonulnak nyugdíjba, élnek a nők40 kedvezménnyel a magyarok: mégis, mitől tarthatnak?

A KSH friss adatai szerint tavaly 173 ezer nyugdíj és egyéb ellátás került megállapítása, ezen belül 102 ezer főnél öregségi nyugdíj. Az öregségi nyugdíjasokon belül a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíj-megállapításból 28,8 ezer. Az új megállapítások száma csökkent a 2023-as adatok tükrében, de öregségi nyugdíjak és nők40 nyugdíj tekintetében a 2022-es számokat még meghaladták a tavalyiak.

Az új megállapítások szempontjából az április szinte minden évben kiemelkedő hónap - egyedül a pandémia első évében láthatunk ettől teljesen eltérő görbét. Mind az új megállapítások számában együttesen, mind az öregségi nyugdíjak esetében a tavalyi április túlszárnyalta a korábbi éveket annak ellenére, hogy éves szinten csökkenés látszik. Nők40 terén is kiemelkedő hónap volt a tavalyi április, de a 2022-es évit nem tudta meghaladni - cserébe augusztustól a korábbi évek átlaga felett alakult a görbe.

Érdemes azt is figyelembe venni, amikor a nyugdíj-megállapításokat vizsgáljuk, hogy hogyan változott azok köre, akiknél egyáltalán meg lehet állapítani öregségi nyugdíjat. 2020 óta folyamatosan csökken a 64-65 évesek száma, ahogy egyébként az arányuk is a teljes népességen belül (csak a 64 és 65 éveseknek, az idősek aránya általánosságban növekszik). Eközben növekedett az öregségi nyugdíj-megállapítások száma, és aránya is a teljes népesség tükrében az utóbbi években. 2024-ben inkább stagnálás látható.

A nők esetében az látszik, hogy az 58-64 évesek száma ugyancsak csökken, míg az újonnan megállapított öregségi nyugdíjak nők40 kedvezménnyel inkább stagnálnak. Így a nők40 nyugdíj-megállapítások aránya a potenciálisan megfelelő korban lévő nőkhoz viszonyítva nőtt.

A nyugdíj-megállapítás visszamenőleg is lehetséges

Nem sokan tudják, de aki már egyszer teljesítette az öregség nyugdíj - vagy a nők40 - feltételeit, akár már 2024-ben, de még nem kérte a nyugdíj-megállapítását, az visszamenőleg is kérheti azt. Sok esetben kérdéses azonban, hogy megéri-e visszamenőleg kérni a nyugdíjat. Ugyanígy, aki később teljesíti a nyugdíjazás feltételeit, érdemes megfontolnia, hogy még az idén nyugdíjba vonul, vagy kivárja a következő évet. Ugyanezek a kérdések a nők40 kapcsán is gyakran felmerülnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kevesek kiváltsága a visszamenőleges nyugdíj: súlyos hibát követhet el, aki ezt meglépi?

Nem mindegy, melyik évben történik a nyugdíjmegállapítás. A nyugdíjakat ugyanis minden évben korrigálják, ez pedig jelentősen emelheti a megállapított összeg mértékét.

Ahogy azt Farkas András nyugdíjszakértő korábban elmondta lapunknak, "a visszamenőleges igénylésnek a valorizációs szorzók folyamatos növekedése és az infláció lecsengése miatt jelenleg nincs indokoltsága, csak abban az esetben, ha az érintett személy dolgozna a nyugdíja mellett, és minél korábbi időponttól kívánja kiaknázni a nyugdíj melletti kereset járulék- és szocho-mentességét. Ekkor is érdemes alaposan megfontolni ezt a döntést". Azt tehát, hogy "visszaidőzítsük" a nyugdíjat a korábbi évre, csak akkor éri meg megtenni, ha tovább dolgoznánk, és akkor sem minden esetben. Ritka esetben előfordulhat, hogy a nagymértékű infláció miatt a nyugdíjemelés mértéke nagyobb mint, mint rá következő évben magasabb valorizációs szorzó alapján számított nyugdíj, de jelenleg nem ez a helyzet.

Az idei valorizációs szorzókról szóló hivatalos rendelet még nem jelent meg, a megjelenése a napokban várható. Az azonban már valószínűsíthető az ismert kereseti adatok alapján, hogy az idei valorizációs szorzók 13,2 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazott szorzók voltak. Ezzel szemben a nyugdíjemelés 3,2 százalékos volt januárban, és várhatóan ennek korrekciójára is szükség lesz. A visszamenőleges nyugdíj-megállapítás így csak nagyon kevés esetben lehet indokolt jelenleg. (A visszamenőleges igénylés kapcsán érdemes azt is tudni, hogy 2024 júliusától változtak a feltételek.)

Amit ma megtehetsz...

A másik nagy dilemma, hogy halogassuk-e a nyugdíjazást, jobban járunk-e ha később megyünk nyugdíjba. Általánosságban az említett valorizációs szorzók miatt érdemes lehet kivárni a következő évet a nyugdíjazással, de sok esetben más tényezők sokkal nagyobb súllyal esnek latba. Ezt a döntést nagyban befolyásolja az egyéni élethelyzet, egészségi állapot, anyagi helyzet, a munka jellege, a várható nyugdíjösszeg és számos egyéb körülmény. Természetesen vannak egyértelműbb esetek.

Például Farkas András szerint azoknak a nőknek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja - nincs munkája vagy nem megfelelő a munkahelye, a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább - célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást, amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei. Erős indok lehet az azonnali igénylés mellett az is, ha valakinek jó a munkahelye, és a nők40 nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei.

Rengetegen tarthatnak a feltételek szigorításától is, így inkább kérik a nyugdíj-megállapítást, amíg lehet.

Tavaly ősszel röppent fel a hír, hogy szigorítás jöhet a nők40 kedvezmény esetében, helyébe a nők43+ kedvezmény lépne. Ez azonban téves értesülésnek bizonyult. A bizonytalanság azonban nem múlt el, sokan - nem csak nők - tartanak a nyugdíjkorhatárok emelésétől is. Így aki már teljesítette a nyugdíjazás feltételeit, gyakran inkább nem halogat, hanem él a lehetőséggel.

Fontos változás élesedett 2025-től

2025. január 1-jétől kismértékben módosultak a méltányossági nyugdíjemelés feltételei is: 120 ezer forintról 140 ezer forintra nőtt a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja. Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja viszont változatlanul egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint, a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint. Csak rendkívül indokolt esetben emelkedik 140 ezer forintról 150 ezer forintra a jövedelmi küszöb. A 120 ezerről 140 ezerre történő küszöbmódosítással sokkal többen váltak jogosultak méltányossági emelésre.

Mi az a méltányossági emelés és ki igényelheti?

2025-ben a 140 ezer forintot meg nem haladó nyugellátások esetében kérhető az ellátás méltányosságból történő emelése. A méltányossági nyugdíjemelés havonta 3-8 ezer forintot jelenthet pluszban. Ez az emelés beépül a nyugdíjba, így hatással lesz a következő nyugdíjemelésekre is, mely kis járandóság esetén sokat számíthat. A MÁK tájékoztatása szerint kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető

• a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti személynek,
• a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjasnak;
• az özvegyi nyugdíjasnak, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; továbbá
• az árvaellátásban részesülő személynek.

Kivételes nyugellátás-emelés akkor engedélyezhető, ha a nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 140 ezer forintot 2025-ben - az összeghatár 2024-ben 120 ezer, 2024 előtt 90 ezer forint volt. Fontos, hogy nemcsak az öregségi nyugdíjat veszik figyelembe, hanem minden egyéb rendszeres juttatást.

Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, aki nem nyugellátásban részesül (pl.: megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, rokkantsági járadékban, időskorúak járadékában részesülők). Továbbá annak a személynek sem,

• akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá,
• aki tartós bentlakásos intézményben él,
• aki otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve,
• aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem?

A kérelem a Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez elnevezésű nyomtatványon nyújtható be. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, és csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás) - írja honlapján a MÁK.

A nyomtatványt hiánytalanul kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátásban (ideértve az árvaellátást is) részesülő személy esetén a Magyar Államkincstár Központhoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Magyar Államkincstár Központhoz kell benyújtani.