A nyilvános rendelet tervezete meghatározza a valorizációs szorzók 2025-ös mértékét.

Az új nyugdíj és egyéb ellátás megállapítások az utóbbi 5 évben 2022-ben voltak a csúcson, azóta csökkennek. Öregségi nyugdíjat viszont egyre több magyarnak állapítottak meg egészen 2023-ban minden évben, és ugyanebben az évben mentek el a legtöbben a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjba. A friss nyugdíj-megállapítási adatok alapján megvizsgáltuk, hogy változott a nyugdíj-megállapítások száma éves és havi szinten, milyen arányban dönthettek nyugdíjazás mellett a magyarok. Mutatjuk azokat a változásokat is, amikkel jó tisztában lenni a nyugdíjazás előtt, illetve azt követően is.
A KSH friss adatai szerint tavaly 173 ezer nyugdíj és egyéb ellátás került megállapítása, ezen belül 102 ezer főnél öregségi nyugdíj. Az öregségi nyugdíjasokon belül a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíj-megállapításból 28,8 ezer. Az új megállapítások száma csökkent a 2023-as adatok tükrében, de öregségi nyugdíjak és nők40 nyugdíj tekintetében a 2022-es számokat még meghaladták a tavalyiak.
Az új megállapítások szempontjából az április szinte minden évben kiemelkedő hónap - egyedül a pandémia első évében láthatunk ettől teljesen eltérő görbét. Mind az új megállapítások számában együttesen, mind az öregségi nyugdíjak esetében a tavalyi április túlszárnyalta a korábbi éveket annak ellenére, hogy éves szinten csökkenés látszik. Nők40 terén is kiemelkedő hónap volt a tavalyi április, de a 2022-es évit nem tudta meghaladni - cserébe augusztustól a korábbi évek átlaga felett alakult a görbe.
Érdemes azt is figyelembe venni, amikor a nyugdíj-megállapításokat vizsgáljuk, hogy hogyan változott azok köre, akiknél egyáltalán meg lehet állapítani öregségi nyugdíjat. 2020 óta folyamatosan csökken a 64-65 évesek száma, ahogy egyébként az arányuk is a teljes népességen belül (csak a 64 és 65 éveseknek, az idősek aránya általánosságban növekszik). Eközben növekedett az öregségi nyugdíj-megállapítások száma, és aránya is a teljes népesség tükrében az utóbbi években. 2024-ben inkább stagnálás látható.
A nők esetében az látszik, hogy az 58-64 évesek száma ugyancsak csökken, míg az újonnan megállapított öregségi nyugdíjak nők40 kedvezménnyel inkább stagnálnak. Így a nők40 nyugdíj-megállapítások aránya a potenciálisan megfelelő korban lévő nőkhoz viszonyítva nőtt.
A nyugdíj-megállapítás visszamenőleg is lehetséges
Nem sokan tudják, de aki már egyszer teljesítette az öregség nyugdíj - vagy a nők40 - feltételeit, akár már 2024-ben, de még nem kérte a nyugdíj-megállapítását, az visszamenőleg is kérheti azt. Sok esetben kérdéses azonban, hogy megéri-e visszamenőleg kérni a nyugdíjat. Ugyanígy, aki később teljesíti a nyugdíjazás feltételeit, érdemes megfontolnia, hogy még az idén nyugdíjba vonul, vagy kivárja a következő évet. Ugyanezek a kérdések a nők40 kapcsán is gyakran felmerülnek.
Ahogy azt Farkas András nyugdíjszakértő korábban elmondta lapunknak, "a visszamenőleges igénylésnek a valorizációs szorzók folyamatos növekedése és az infláció lecsengése miatt jelenleg nincs indokoltsága, csak abban az esetben, ha az érintett személy dolgozna a nyugdíja mellett, és minél korábbi időponttól kívánja kiaknázni a nyugdíj melletti kereset járulék- és szocho-mentességét. Ekkor is érdemes alaposan megfontolni ezt a döntést". Azt tehát, hogy "visszaidőzítsük" a nyugdíjat a korábbi évre, csak akkor éri meg megtenni, ha tovább dolgoznánk, és akkor sem minden esetben. Ritka esetben előfordulhat, hogy a nagymértékű infláció miatt a nyugdíjemelés mértéke nagyobb mint, mint rá következő évben magasabb valorizációs szorzó alapján számított nyugdíj, de jelenleg nem ez a helyzet.
Az idei valorizációs szorzókról szóló hivatalos rendelet még nem jelent meg, a megjelenése a napokban várható. Az azonban már valószínűsíthető az ismert kereseti adatok alapján, hogy az idei valorizációs szorzók 13,2 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazott szorzók voltak. Ezzel szemben a nyugdíjemelés 3,2 százalékos volt januárban, és várhatóan ennek korrekciójára is szükség lesz. A visszamenőleges nyugdíj-megállapítás így csak nagyon kevés esetben lehet indokolt jelenleg. (A visszamenőleges igénylés kapcsán érdemes azt is tudni, hogy 2024 júliusától változtak a feltételek.)
Amit ma megtehetsz...
A másik nagy dilemma, hogy halogassuk-e a nyugdíjazást, jobban járunk-e ha később megyünk nyugdíjba. Általánosságban az említett valorizációs szorzók miatt érdemes lehet kivárni a következő évet a nyugdíjazással, de sok esetben más tényezők sokkal nagyobb súllyal esnek latba. Ezt a döntést nagyban befolyásolja az egyéni élethelyzet, egészségi állapot, anyagi helyzet, a munka jellege, a várható nyugdíjösszeg és számos egyéb körülmény. Természetesen vannak egyértelműbb esetek.
Például Farkas András szerint azoknak a nőknek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja - nincs munkája vagy nem megfelelő a munkahelye, a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább - célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást, amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei. Erős indok lehet az azonnali igénylés mellett az is, ha valakinek jó a munkahelye, és a nők40 nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei.
Rengetegen tarthatnak a feltételek szigorításától is, így inkább kérik a nyugdíj-megállapítást, amíg lehet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Tavaly ősszel röppent fel a hír, hogy szigorítás jöhet a nők40 kedvezmény esetében, helyébe a nők43+ kedvezmény lépne. Ez azonban téves értesülésnek bizonyult. A bizonytalanság azonban nem múlt el, sokan - nem csak nők - tartanak a nyugdíjkorhatárok emelésétől is. Így aki már teljesítette a nyugdíjazás feltételeit, gyakran inkább nem halogat, hanem él a lehetőséggel.
Fontos változás élesedett 2025-től
2025. január 1-jétől kismértékben módosultak a méltányossági nyugdíjemelés feltételei is: 120 ezer forintról 140 ezer forintra nőtt a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja. Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja viszont változatlanul egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint, a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint. Csak rendkívül indokolt esetben emelkedik 140 ezer forintról 150 ezer forintra a jövedelmi küszöb. A 120 ezerről 140 ezerre történő küszöbmódosítással sokkal többen váltak jogosultak méltányossági emelésre.
Mi az a méltányossági emelés és ki igényelheti?
2025-ben a 140 ezer forintot meg nem haladó nyugellátások esetében kérhető az ellátás méltányosságból történő emelése. A méltányossági nyugdíjemelés havonta 3-8 ezer forintot jelenthet pluszban. Ez az emelés beépül a nyugdíjba, így hatással lesz a következő nyugdíjemelésekre is, mely kis járandóság esetén sokat számíthat. A MÁK tájékoztatása szerint kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető
- a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti személynek,
- a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjasnak;
- az özvegyi nyugdíjasnak, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; továbbá
- az árvaellátásban részesülő személynek.
Kivételes nyugellátás-emelés akkor engedélyezhető, ha a nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 140 ezer forintot 2025-ben - az összeghatár 2024-ben 120 ezer, 2024 előtt 90 ezer forint volt. Fontos, hogy nemcsak az öregségi nyugdíjat veszik figyelembe, hanem minden egyéb rendszeres juttatást.
Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?
Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, aki nem nyugellátásban részesül (pl.: megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, rokkantsági járadékban, időskorúak járadékában részesülők). Továbbá annak a személynek sem,
- akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá,
- aki tartós bentlakásos intézményben él,
- aki otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve,
- aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem?
A kérelem a Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez elnevezésű nyomtatványon nyújtható be. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, és csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás) - írja honlapján a MÁK.
A nyomtatványt hiánytalanul kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátásban (ideértve az árvaellátást is) részesülő személy esetén a Magyar Államkincstár Központhoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Magyar Államkincstár Központhoz kell benyújtani.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Még idén elérheti a százmilliárdos álomhatárt ez a magyar étrend-kiegészítő gyártó
Lévai Bálintot, a BioTechUSA vezérigazgatóját és társtulajdonosát kérdeztük.
-
Kiváló minőség a tányérodon – KMÉ-védjegyes termékek a Mecsek Baromfi Kft.-től (x)
A Mecsek Baromfi Kft. friss csirkehúsai elnyerték a KMÉ-védjegyet, amely biztosítja a vásárlók számára a valóban kiemelkedő minőséget.
-
A magyar befektetők fele nagy lehetőséget szalaszt el (x)
Egyre nagyobb az érdeklődés a TBSZ iránt, a befektetők többsége viszont még mindig nem használja ki ennek az adóhatékony befektetési módnak az előnyeit.
-
Hoppá! Tudtad melyik bank lett a legjobb lakossági állampapír forgalmazó? (x)
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idén is a Gránit Banknak ítélte „Az év Lakossági állampapír forgalmazója” díj ezüst fokozatát.
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


