Egyre nagyobb bajban a magyar nyugdíjasok: szomorú, min kénytelenek spórolni

A Pénzcentrum egy széleskörű olvasói bázisra támaszkodva rendszeresen készít nagymintás felméréseket, amik számos szektorra kiterjednek: rendszeresen kérdezzük meg a közvéleményt a pénzügyek, a humán erőforrás, energiapiac, vagy éppen a szolgáltatáspiacok.

Ezekkel a kutatásokkal a lakosság átfogó és objektív tájékoztatása mellett az a célunk, hogy hasznos információkkal segítséget tudjunk nyújtani a cégeknek és egyéb intézményeknek vezetői számára is. Az alábbiakban ajánljuk figyelmedbe a 2023-ban megjelent felméréseinket.

A Pénzcentrum nagy boldogságtérképe

Ahogyan az már megszokott minden évet egy boldogságfelméréssel indítunk, illetve zárunk egyben. Nem volt ez másként 2023-ban sem: megvizsgáltuk, hogy mely megyékben a legjobb élni. 2022-ben pedig nem volt könnyű dolgunk, csőstül jött a baj: kezdődött egy háborúval, ami energiaválsággá és robbanó inflációvá nőtte ki magát, miközben a forint hullámvasútként ingadozott. Ilyen környezetben pedig nem könnyű megőrizni az optimizmusunkat, ami meg is látszott a Pénzcentrum felméréseinek eredményeiből.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elkészült Magyarország boldogságtérképe: kiderült, melyik megyében a legjobb élni

2021 után a Pénzcentrum idén is elkészítette a Nagy Boldogságtesztjét, melyből kiderült hogy miképp érzik magukat a magyarok a bőrükben

Kiderült, hogy hazánk legelégedettebb emberei Vas megyében élnek, amit Győr-Moson-Sopron és Pest megye, valamint a főváros követ fej-fej mellett. A legboldogtalanabb magyarok pedig Nógrád, Borsod-Abaúj és Bács-Kiskun megyékben laknak.

Iskolázottság szerinti megoszlásból azt láthatjuk, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők választották a legnagyobb arányban 1-est, mindamellett, hogy arányaiban a 10-es is náluk fordult elő a legtöbbször. Ahogy pedig nő az iskolában töltött évek száma, úgy csökken az elégedetlenség, és a PhD fokozattal rendelkezők több mint fele a 7-est, a 8-ast, a 9-est vagy a 10-est jelölte be.

Életkor szerint az látszik, hogy a 25 év alattiak a legboldogabbak és a 64 év felettiek a legboldogtalanabbak. A fiatalok csupán 8,15 százaléka nyomott az egyesre, addig az idősek 14 százaléka. A 10 pontos értékelések között nincs ilyen eltérés. Foglalkozások szerint a közmunkások és a munkanélküliek a legboldogtalanabbak és a vállalkozók, valamint a GYES-es szülők a legboldogabbak. (itt érdemes a türkiz, azaz az ötös értéket nézni: hol ér véget a vállalkozók és hol a közmunkások sorában.)

Szakmák, hivatások megbecsülése Magyarországon 2023

Minden év januárja klasszikusan a felvételi időszak eleje, ami február közepéig tart. Az év elején éppen ezért készítettünk arról egy felmérést, hogy mik lehetnek a legmegbecsültebb szakmák, hiszen ki ne szeretne olyan helyet választani magának, ahol nemcsak hasznos dolgot tesz, de társadalmilag is elismerik őt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2023-ban: még mindig kevesen vágnak bele?

Mutatjuk, melyek ma a legelismertebb szakmák, milyen hivatással lehet jól keresni és mik a legfontosabb tevékenységek a társadalom számára a közvélekedés szerint.

A Pénzcentrum kutatásából azonban kiderült, hogy bár hiába mindenkinek az az álma, hogy jelentőségteljes hivatást válasszon, ennek gyakran az alulfizetettség az ára. Vagy éppen fordítva. Bár jól keres, azonban lenézik, nem ismerik el a legtöbben a szakmáját. Legalábbis a 2021-es felmérésünk erre világított rá, amit az idei is alátámasztott.

Két évvel ezelőtt a legtöbb válaszadó az orvosokat választotta a legelismertebb szakmának, azonban idénre ez már a harmadik helyre csúszott. A programozók azonban az ötödik helyről feltörtek a második helyre, míg az ügyvédek magasan az élen végeztek. A legkevésbé elismert szakma pedig a közmunkásoké lett, ami előtt sorrendben a könyvtárosok, szociális munkások, postások és a tanárok végeztek. Ha társadalmi fontosságuk szerint vizsgáljuk a munkákat, azonban már más a helyzet. Itt messze az orvosok, ápolók és a mérnökök végeztek az élen, míg a közmunkások, papok és az önkormányzati képviselők kerültek a leghátulra a listán.

A legolcsóbb élelmiszerlánc Magyarországon

A kutatás során azt kértük a fogyasztóktól, hogy rendezzék sorba a legnagyobb üzletláncokat, azaz az Aldi-t, Auchant, CBA-t, Coop-ot, Lidlt, Penny-t, Reált, Spart és a Tescot, azalapján, hogy meglátásuk szerint melyik élelmiszerláncban lehet a legkedvezőbb áron vásárolni. Illetve melyikben a legdrágább a heti bevásárlás.

A kutatást 17075 fő töltötte ki, amiből kiderült, hogy az olvasóink szerint a Lidl a legolcsóbb üzletlánc, amit épp, hogy lemaradva követ a Penny. Esetükben az árak megítélése jóval kedvezőbb a versenytársak árainak megítélésénél. A Lidl esetén a dobogós helyes válaszok arányának összege eléri a 77,3%-ot, míg az első vagy második helyre történő rangsorolás összesített aránya a 63,4%-ot. Kiemelkedően magas az első helyek aránya, ami 39,8%. A Penny Market esetén a dobogós helyek aránya 65,8%, míg az első és második helyre történő rangsorolás összesített aránya 47,6%. A Pennyt első helyre a válaszadók 27,6%-a tette. Az alábbi ábra szemlélteti az egyes válaszértékek gyakoriságának megoszlását üzletlánconként.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült: ez a legolcsóbb élelmiszerlánc 2023-ban Magyarországon

A Lidl a legolcsóbb FMCG-hálózat 2023-ban Magyarországon, őket sorrendben a Penny Market és az Aldi követi - derült ki a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem felméréséből.

A lista végére került a CBA és a Coop és a Reál, amik esetében a 8. vagy 9. helyre történő rangsorolás aránya sorrendben 44,9%, 43,8% és 36,6%.

Nyugdíjasok helyzete Magyarországon

A kutatás célja az volt, hogy felmérjük a segítségével a magyar nyugdíjasok anyagi helyzetét és egészségi állapotuknak a megítélését a 2022-es válságok sújtotta évre vonatkozóan. A kutatást egy évvel korábban szintén elvégeztük, akkor a koronavírus magyarországi megjelenése óta eltelt időszakban végbement változásokat vizsgálva. A felmérésre kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a nyugdíjasok helyzete Magyarországon 2022-ben tovább romlott, és 2023-as kilátásaikat is rosszabbra értékelik, kevésbé bizakodók, mint 2022-ben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kegyetlen kiadásokkal néz szembe sok magyar nyugdíjas: 2023 még a múlt évnél is szűkösebb lehet

Minden negyedik válaszadónak jelentősen romlott az anyagi helyzete, és a magyar nyugdíjasok többsége 2023-tól sem remél semmi jót.

Az aktív és nyugdíjas válaszadók között egyaránt nőtt azok aránya, akik szerint Magyarországon a nyugdíjasoknak nélkülözniük kell, és egyre többen gondolják úgy, hogy a magyar nyugdíjasok helyzete kilátástalan.

Az eredmények szerint ugyanis 10-ből 6 nyugdíjasnak többet kellett tavaly rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre költenie, mint korábban bármikor. Ráadásul a plusz kiadásokat olyan költségeken spórolták meg, mint a vendéglátás, ruházat, vagy a kulturális programok. A válaszadóink 16,9 százalékának hónapról hónapra anyagi gondjai vannak, és 37,7 százalékuk nyilatkozta, hogy éppencsak kijön a jövedelméből, de félretenni már nem tud. Mindössze a válaszadók 15,8 százaléka jön ki gond nélkül a bevételeiből és van tartaléka is. Ezek az értékek 2022 óta romlottak - a tavalyi kutatásunk szerint akkor még arányaiban kevesebb nyugdíjasnak voltak anyagi problémái.

Az is sokat elárul, hogy a válaszadó nyugdíjasok közül 27,9 százalék érzi úgy, hogy jelentősen romlott az anyagi helyzete, miközben a koronavírus megjelenésétől 2022 elejéig eltelt időszakra ezt a válaszadóknak "csak" 15,6 százaléka jelölte. Jobban megtépázta tehát a nyugdíjasok anyagi helyzetét az elmúlt egy válságos év, mint megelőző három, járvány sújtotta év. A válaszokból az is kiderült, hogy nem sokan bíznak abban, hogy 2023-ban javulni fog az anyagi helyzetük - 30 százalék szerint nem fog változni, 57,2 százalékuk viszont a helyzet romlására számít. Miközben a felmérés már akkor készült, amikor már a legtöbbeknek az emelt nyugdíj és a 13. havi juttatás is megérkezett.

Így utaztak a magyarok

Májusban azt szerettük volna megtudni, hogy hogyan készülnek a magyarok idén a nyaralásra, lesz-e pénzük egyáltalán utazni. A felmérésre kapott válaszok pedig szomorú képet festettek: sok családnak ugyanis tényleg csak álom maradt a nyaralás az idén. A megkérdezettek 60 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem utazik sehova, vagy a szokásosnál olcsóbb úti célt keres. Kiderült a válaszokból az is, hogy a többség fejenként 100 ezer és 300 ezer forintot szán idén utazásra, de sokan vannak, akiknek fejenként 100 ezer forint sem jut erre idén. A kérdőívet közel 11 ezer olvasó töltötte ki. Kiderült, hogy a magyaroknak rendkívül fontos a szabadidős utazás, kikapcsolódás, azonban 14 százalékuk egyáltalán nem engedheti meg magának, aki pedig mégis elutazik, az is leginkább az olcsóbb úticélok közül válogat.

Ez pedig nem meglepő, hiszen nem sok szektor sínylette meg úgy az elmúlt 3 év történéseit, mint a turizmus. Betudható ez annak, hogy az emberek egyrészt be voltak zárva hosszú hónapokig, másrészt az utazási, a felfedezési, kikapcsolódási, környezetváltozási vágy olyan erős belső emberi drive-ok, amelyek alapvetően szervezik az életünket. Jól mutatja ezt a survey első kérdésére adott válaszok aránya is: válaszadóink 84,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos számára az utazás, a kikapcsolódás.

Ha kor szerinti megoszlásban nézzük, azt látjuk, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább igaz ez rá: a 25 év alattiak 90,1 százaléka, míg 64 év felett már csak a válaszadók 78,5 százaléka nyilatkozta, hogy fontos részét teszi ki az utazás az életének – ami még mindig egy magas szám persze, de jól látszik a csökkenő tendencia a prioritásban. Egy másik szempont szerint csoportosítva a válaszokat, azt kaptuk, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál fontosabb számára szabadidős kikapcsolódás – nyilván ez összefügg azzal, hogy a jobb keresettel rendelkezők engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen nyaraljanak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel bírók 35,5 százaléka ikszelte be azt, hogy nem fontos számár az utazás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lesújtó számok: beütött az infláció, egyre kevesebb magyarnak jut nyaralásra, pihenésre

Sok családnak idén már tényleg csak álom a nyaralás: 60 százalékuk egyáltalán nem utazik sehova, vagy a szokásosnál olcsóbb úti célt keres.

Foglalkozás szerint a közmunkások, a nyugdíjasok és a munkanélküliek jelölték legnagyobb arányba azt, hogy köszönik szépen, jól elvannak otthon, míg legaktívabb utazók a tanulók, a vállalkozók és a GYES-en, GYED-en lévők.

A nagy iskolakezdési felmérés

Idén sem indult zökkenőmentesen a tanév: csúszott a tanév rendjének kihirdetése, továbbra is óriási a pedagógushiány, az infláció alig csillapodik, aminek hatására a reálbérek folyamatosan csökkennek, így a szülőknek egyre nagyobb gondot okoz a szükséges tanszerek beszerzése. A Pénzcentrum éppen ezért kíváncsi volt arra, hogy ilyen körülmények között mégis hogyan készülnek a családok a tanévre, miből finanszírozzál a szükséges felszereléseket és egyáltalán mennyire elégedettek az oktatással.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális árrobbanás a különóráknál: leesik az állad, ennyit kérnek el egy angolóráért 2023-ban

Ma már akár 12 ezer forintot is elkér egy népszerű magántanár, ha olyan tudás birtokában van, ami kelendő.

A felmérésben továbbá azt is megvizsgáltuk, hogy ki milyen különórára fizeti be a gyerekét, illetve mennyit szán erre. A válaszadók 60,5 százaléka nyilatkozta, hogy jár a gyermeke valahova iskola után, és minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínűbb: míg a legfeljebb általános iskolát befejezők esettében ez 22,1 százalékának, addig az egyetemet végzettek közel 80 százalékának. Gyermekek száma szerint nem volt nagy különbség, bár nyilván a nagycsaládosok kevésbé engedhetik meg maguknak, vármegyékre lebontva azonban ismét éles különbséget tapasztalhatunk. Míg a fővárosi szülők 74,8, a Pest vármegyeiek 65 százaléka járatja különórára a gyerekét, addig Heves vármegyében ez az arány 37,2 százalék, Békésben 37,3 százalék, Somogyban 41 százalék.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy a különóráknak ára van: a csoportos edzések, a tömegsport minimum havonta 5 ezer forintos kiadást jelent a családnak, a nyelviskola, ahol csoportos foglalkozás van, óránként 1-2 ezer forint, ám aki a magánoktatást választja, annak borsosabb árat kell kipengetni. Akhiszky Norbert, a tanarbazis.hu vezetője szerint ugyanis az óradíjak átlagosan 5-6 ezer forint között mozognak. Ez pedig a 45-60 perces óráknak az ára. Ez pedig csak a jéghegy csúcsa, ugyanis rengetegen vannak, akik 8, 10 vagy akár 12 ezer forintot is elkérnek a tanórákért. Ez pedig átlagosan egy 20-30 százalékos áremelés, de nem volt ritka az 50 százalékos sem.