Hogyan gondoskodhat a nyugdíjáról? (x)

Egyre tudatosabban készülnek a dolgozó emberek a nyugdíjas éveikre: ma már az érintettek 55 százaléka takarékoskodik, szemben a két évvel ezelőtti 37 százalékkal. Mindeközben az öngondoskodási megoldások között az egyik legjobbnak számító pénztári megoldások kiemelkedő eredményeket értek el. És hogyan lehet tovább növelni nyugdíj- és egészségtudatos emberek számát? A pénztárak többségét összefogó szervezet, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége pedig készített egy javaslatot, amelynek ez a célja.

Változott az öngondoskodáshoz, például a nyugdíjcélú megtakarításokhoz való hozzáállás Magyarországon, mégpedig kedvező irányba - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) friss felméréséből. A felmérés során ugyanis kiderült, hogy ma már az aktív emberek - tehát akiknek van munkája - 55 százaléka gondol a jövőjére és takarékoskodik a nyugdíjas éveire. Ez azért jelent javulást, mert egy évvel ezelőtt még 48, 2015-ben pedig csak 37 százalék volt ez az arány. Tehát az időskorra tudatosan, megtakarításokkal készülő emberek aránya látványosan nőtt, azonban továbbra is jelentős a tábora azoknak, akik még nem kezdtek hozzá, illetve egyelőre sokan nem a kifejezetten erre szolgáló megoldásokat választják, ha előtakarékosságról van szó.

Bármikor bele lehet vágni

Nekik jelentenek megoldást a pénztári megtakarítások, amelyekkel a nyugdíjra és az egészség megőrzésére lehet takarékoskodni. A pénztári megoldások az egyik legjobb alternatívát jelentik az öngondoskodási piacon belül, ezt támasztja alá, hogy az ÖPOSZ-szal együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárakban az idei első félév végén már 1,15 millió forintot tett ki átlagosan az egy főre jutó vagyon, ami 11 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. Érdemes az egészségpénztárakat is kiemelni, amelyek a váratlan helyzetekre való felkészüléstől az egészségügyi kiadásokon át egészen a gyerekek taníttatásával, vagy épp lakáshitel-törlesztés támogatásával összefüggően számos területen finanszíroztak egészségügyi szolgáltatásokat a tagok számára. Ami a pénztártagok bizalmát illeti, az idén újból egyértelművé tették, hogy rendkívül elégedettek a kasszákkal. Ez abból is látszik, hogy az egyéni befizetések az önkéntes nyugdíjpénztárakban 21 százalékkal 35 milliárd forintra nőttek, ami többéves rekordnak felel meg. Közben az egészségpénztárakban 49 százalékkal több befizetés érkezett a tagoktól, mint egy évvel korábban. Fontos, hogy a megtakarítást bármikor bárki elkezdheti egyéni takarékoskodással, de a munkáltató is közreműködhet ebben Az ÖPOSZ kutatása szerint magyar munkavállalók 60 százaléka nem tagja egyetlen pénztárnak sem. Pedig a tagok évente 20 százalék, maximum 150 ezer forint adókedvezményt kaphatnak. Bár az adókedvezmény régóta elérhető a pénztári megtakarításoknál, az ÖPOSZ kutatása szerint a dolgozók 40 százaléka nem tud erről a lehetőségről, pedig komoly ösztönzést jelenthetne a pénztárakba való belépéshez.

Valami még hiányzik

Az ÖPOSZ szerint az öngondoskodás három társadalmi szereplő közös felelőssége. Természetesen a munkavállalóké, de ugyanilyen fontos szerepe van a munkáltatóknak és az államnak is. A munkáltatók társadalmi felelősségvállalásuk keretében adhatnak támogatást a dolgozóiknak a pénztári megtakarításaikhoz, ezzel is növelve a dolgozók lojalitását, lépést téve a munkaerő-megtartás irányába. Ráadásul a pályakezdők százezrei először a munkahelyükön találkoznak a hosszú távú öngondoskodási lehetőségekkel. Az állam szerepe pedig a szabályozási oldalról lényeges, mert ezen keresztül lehet ösztönzést és támogatást biztosítani a megtakarításokhoz.

A emberek többsége szívesen látná az állam nagyobb befolyását és a munkáltatók támogatását. Ennek egyszerű oka van: bár sokan szeretnének takarékoskodni de nem mindenki teheti meg, akik vállalják ezt, azok közül is nagyon sokan de nem tartják elegendőnek a félretett összeget. A megkérdezettek 71 százaléka kevesli azt az összeget, amit meg tud spórolni.

Az ÖPOSZ bizakodó a jövőt illetően. Habár tavaly a cafeteriaszabályok módosítása miatt nőtt a munkáltatók pénztári hozzájárulása utáni adóterhelése, emiatt 2017-ben jelentősen visszaesett a munkáltatói befizetések összege. Jó hír viszont, hogy a kormányzat által tervezett járulékcsökkentés ezen a téren jövőre kedvező változást jelenthet: az egészségügyi hozzájárulás 2,5 százalékos visszavágásával a jelenlegi 43,66 százalékról 40,7 százalékra csökkenhet a pénztári juttatások adóterhe. Ez azt is jelenti, hogy a készpénz-cafetéria és a SZÉP kártya kedvezményes adózásának ma 9,44 százalékos előnye 6,5 százalékra olvadhat 2018-ban.

Az ÖPOSZ a fenti célok megvalósulását elősegítendő kidolgozott egy javaslatot, amely további teret adhat az öngondoskodásnak, ezen belül a pénztári megtakarítások bővülésének. Javaslatuk szerint a munkáltató és a munkavállaló közösen vállalt előtakarékossága esetén egy egyszerű és kézenfekvő megoldással, egy már meglévő kedvezmény kiterjesztéséve hatékonyan lenne biztosítható a nyugdíjkiegészítést és egészségmegőrzést szolgáló pénztári takarékoskodás terjedése, ezzel az egész társadalmat érintő kérdések sorának rendezése. A szervezet emellett bízik abban, hogy pénzügyi tudatosságot fejlesztő kormányzati stratégia, amely hamarosan a kormány asztalára kerül szintén lendít a tudatos megtakarítások helyzetén. Ha minden jó megy, ezáltal a jövőben milliók kezdhetnék meg az öngondoskodást Magyarországon, ez pedig a tagoknak, a munkáltatóknak és az államnak is jó lenne.

(x)