Arany oldalak kalapácsütésre

Ha jelzőket keresnénk a könyvbefektetésre, vagyis az antik könyvek gyűjtésére és a velük való kereskedésre, a könnyű és egyszerű semmiképpen nem lehetne közöttük, ez azonban nem jelenti, hogy az alternatív befektetések ezen fajtájában nem lenne perspektíva. Bár a piac megismerése, és a sikeressé válás korántsem olyan egyszerű, mint bankbetétet nyitni, vagy befektetési jegyet vásárolni, a könyvbefektetés viszonylag biztos hozamokat és biztonságot garantál a hozzáértőknek. Mielőtt belevágnánk a nagy kalandba fontos mérlegelnünk, hogy a könyvpiac által nyújtott lehetőségek megfelelnek-e elvárásainknak, és képesek vagyunk-e a sikerhez szükséges utat végigjárni.

Az antik könyveket a papírrégiségek közé sorolják, úgy mint a képeslapot, a régi névjegygyűjteményeket és az ex libriseket. Az antikkereskedés aukciós házakon és antikváriumokon keresztül zajlik. Az antik könyveket több csoportba sorolják: ősnyomtatványok, a régi magyar könyvtár, a 19. század közepéig tart a középkategória, az annál később megjelent könyvek pedig szinte fiatalnak számítanak. Az mindenesetre biztos, hogy minél régebbi egy könyv, annál értékesebb.

Ismerkedjünk meg a célpiaccal!

Magyarországon a két világháború között élénk volt a könyvkereskedelem, de a második világháború és az azt követő két évtizedes hallgatás után, az 1970-es években újrainduló piac csupán halovány árnyéka volt elődjének. Az antik könyvek értéke szinte a nullára zuhant, hogy onnan harminc éves folyamatos növekedés eredményeként elérje a mai értékét, amely körülbelül 100-szorosa az akkorinak. Azaz az a könyv, ami 1970 környékén 300 forintba került, most 30,000 forintot ér. Ez az inflációt figyelembe véve is szép summa. A rendszerváltás után jelentek meg először az igazi befektetők, akik valóban a profitszerzés érdekében, és nem gyűjtési szenvedélyből vásárolták a könyveket. Ám amint észrevették, hogy a gyors profitszerzés szinte lehetetlen a piacon, és hogy szakértelem nélkül csakis szerencsével lehet jó üzletet kötni, rövid idő alatt eltűntek a piacról. Ma már csak igazi gyűjtőkkel találkozhatunk az aukciókon, amelynek következménye, hogy az árak a valós értékeket tükrözik.

Száz György, az Antikva antikváriusa arra a kérdésünkre, hogy mekkora induló tőke szükséges ehhez a befektetési formához azt válaszolta, hogy kis összeggel is érdemes foglalkozni, akár egy egyetemista is elkezdheti a könyvgyűjtést a zsebpénzéből. A pénz mennyiségénél sokkal fontosabb szempontnak tartotta, hogy annak, aki a befektetés ezen formáját választja, feltétlenül érdeklődnie kell a könyvek iránt. Ez inkább egy hobbi, vagy egy szenvedély, amelyre sok időt kell szánni. A szakemberek azok számára ajánlják, akik szeretnek olvasni, és elmélyülten foglalkozni egy témával, mert csak ők lesznek képesek megítélni egy könyv értékét, meghatározni, hogy mennyiért hajlandók megvenni vagy eladni azt.

Ha úgy döntöttünk, hogy látunk fantáziát a könyvbefektetésben, és eldöntöttük, hogy mennyi pénzünket szeretnék ebbe fektetni, akkor a következő kérdés, hogy, mely könyveket érdemes megvenni? Gera Éva, a Füst Antikvár üzletvezetője szerint a legnagyobb presztízsértéke a nagy sorozatoknak van, amelyek a nappalink könyvespolcán is jól mutatnak, és bár ezeket sem egyszerű, de viszonylag magas áron lehet értékesíteni. A sikerhez azonban folyamatosan követni kell a piaci trendeket, látogatnunk kell az antikváriumokat és az árveréseket, meg kell várni, míg az eladni kívánt könyv iránt megnő a kereslet és az kiürül a piacról, vagyis előfordulhat, hogy akár több hónapot, vagy évet kell várnunk arra, hogy olyan gyűjtőt találjunk, aki hajlandó megadni az árat, amit kérünk. Ebből az következik, hogy bár elkezdeni a könyvgyűjtést elég egyszerű és minimális tőkét igényel, de befejezni nagyon nehéz.

Bár vannak olyan tapasztalt és az antikváriumok világában jártas napperek, akik azzal foglalkoznak, hogy az antikváriumokat és az aukciókat járva felvásárolják az alulárazott könyveket, hogy egy másik antikváriumnak a szerintük reális áron adják tovább, a szakma szerint annak, ha ezt egy tapasztalatlan befektető megpróbálja, csúfos bukás lehet a vége.

A magyar gyakorlattal ellentétben Nyugat-Európa országai nagy hagyománnyal rendelkeznek ezen a területen és jól bevált alternatív befektetési formának számít a könyvbefektetetés. A piacon nem csupán gyűjtőkkel vagy műkedvelőkkel találkozhatunk, átlagpolgárok is foglalkoznak ezzel. Érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy idegen nyelvű könyvkuriózumokkal megjelenjenek a külföldi piacon.

Végső döntésünk meghozatalában fontos szerepet játszhat a könyv értékállósága, tehát, hogy a gyűjteményünk értéke minden évben legalább az infláció mértékével nő, mondták a hozzáértők. S ha célunk inkább tartalékaink biztonságba helyezése, pénzünk értékének megóvása, jó helyet találhatunk neki így az értékesítés nehézségei ellenére, miközben gyűjteményünk házunk szépségét és értékét növeli.