Nyugdíjasok helyzete Magyarországon

A Pénzcentrum kérdőívét 9574-en töltötték ki. A válaszadók 57,8 százalékuk nő, 41,7 százalékuk férfi, életkori megoszlásukat tekintve pedig 0,5%-uk 18-24 év, 2,3%-uk 25-34 év, 10,9%-uk 35-49 év, 48,5%-uk 50-64 év, 32,6%-uk 65-74 közötti és 4,8%-uk 75 év feletti. A felméréstben résztvevők 44,5 százaléka nyugdíjas, családi állapot szerint 55,6%-a házas, 14,1% egyedülálló, 10,8% élettársi kapcsolatban él, 9,8% elvált, 8,7% özvegy. A válaszadók 22 százaléka a fővárosban él, 19,1 százalékuk megyeszékhelyen, 35,6 százalékuk más városban, 22,6 százalékuk községekben.

A felmérés úgy készült, hogy egy külön részben kizárólag már csak a nyugdíjba vonultakat kérdeztük arról, hogyan értékelik a helyzetüket - külön kitérve a pénzügyi és egészségügyi állapotukra.

A kutatás eredményeiből kiderült, hogy Magyarországon a legtöbben úgy látják, hogy nehéz a nyugdíjasok helyzete. Nemcsak az idősek anyagi helyzete, hanem az egészségi állapota is romló tendenciát mutat a koronavírus járvány megjelenése óta, és a legtöbben a jövőt illetően is pesszimisták. Az aktív lakosság és a nyugdíjasok közül is kevesen számítanak arra, hogy a 2022-es év javulást fog hozni a magyar idősek helyzetében.

A válaszokból kirajzolódik, hogy a nyugdíjas válaszadók között nagy arányban vannak, akiknek anyagi gondjaik vannak, nem tudnak félretenni, az anyagi helyzetükön a járvány jelentősen rontott, és nem remélik, hogy 2022-ben jobbra fordulna a helyzetük. Pénzügyi helyzetével kapcsolatban mindössze a válaszadók 19,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs anyagi gondja és tartaléka is van, 34,5 százalékuk viszont éppen csak kijön a havi jövedelméből. Bár a nyugdíjasok 41,2 százalékának nem változott az anyagi helyzete azóta, hogy a koronavírus járvány elérte Magyarországot, és 4,8 százaléknak még javult is, mégis 53,3 százalék nyilatkozott úgy: inkább, vagy jelentősen romlott az anyagi helyzete.

Az idei évi várakozásokat illetően sokan pesszimisták: 12,7 százalék ítélte úgy, hogy javulni fog az anyagi helyzete 2022-ben, 35,4 százalék szerint nem fog változni, és 44,7 százalék úgy gondolja: romlani fog. Ez igen nagy arány, 10-ből legalább 4 nyugdíjas tehát pesszimista az anyagi helyzetét illetően - pedig a válaszadás még azelőtt készült, hogy érezhették volna a februári rekordinfláció, vagy a orosz-ukrán háború hatását.

A válaszok alapján - bár nem olyan mértékben, mint az anyagi helyzetük (53,3%) - a nyugdíjasok egészségi állapota is nagy arányban romlott a járvány óta. Összesen a válaszadók 46,4 százaléka érezte úgy, hogy inkább, vagy jelentős mértékben romlott az egészségi állapot az elmúlt időszakban. Jelenleg a fizikai állapot megítélése is aggasztó arányt mutat: a válaszadók 16,4 százalékának mindennapi nehézséget jelent a rossz egészségügyi állapota! A mentális egészség terén sem mondható jónak a helyzet: bár minden második nyugdíjasnak csak ritkán, vagy egyáltalán nem jelent gondot megbirkóznia lelkileg az őt érő nehézségekkel, több mint 20 százalékuknak gyakran, vagy minden nap problémát jelent az érzésekkel, és napi feladatokkal való megbirkózás.

Az aktív lakosság tagjainak nagy része (46,3%) úgy véli, hogy a nyugdíjasok nem nélkülöznek, de nem is élnek jól. Ezt a nyugdíjasoknak csak egyharmada gondolja is, 41 százalékuk szerint a magyar nyugdíjasoknak általában "Nélkülözniük kell". Ami még ennél is kirívóbb, hogy az aktív lakosságnak 8,4, a nyugdíjasoknak duplája, 16,8 százaléka szerint "Kilátástalan a helyzetük". A nyugdíjasok sokkal pesszimistábban a jövőbeli helyzetet illetően is, hiszen javulást mindössze 9,7 százalékuk vár, míg az aktív válaszadóknak 16,5 százaléka.