Ez az igazi nyugdíjkatasztrófa: lesújtó adatok láttak napvilágot a magyar idősekről

Az online felmérésünkre 9574 válasz érkezett, a válaszadók 57,8 százaléka nő és 41,7 százaléka férfi volt. Mivel a kutatás kifejezetten az idősebb - már nyugdíjas, vagy nyugdíj előtt álló - korosztályt célozta, így a kormegoszlás is eszerint tolódott el: a válaszadók 85,9 százaléka 50 év feletti volt, 13,8 százalék volt 50 év alatt. A válaszadóink k 44,5 százaléka nyugdíjas, 40,4 százalékuk dolgozik teljes munkaidőben, 15,1 százalékuk van más státuszban jelenleg, vagy nem kívánt választ adni. A felmérés egy része úgy készült, hogy kizárólag a már nyugdíjba vonultakat kérdeztük arról, hogyan értékelik a helyzetüket - külön kitérve a pénzügyi és egészségügyi állapotukra.

Egyértelműen az látszik a kutatás eredményeit áttekintve, hogy a nyugdíjasok saját helyzetüket rosszabbnak ítélik, mint a még aktív válaszadók. A jövőt illetően is sokkal pesszimistábbak a nyugdíjasok, és a válaszok nagy arányban tanúskodnak arról is, hogy a koronavírus járvány jelentősen rontott a helyzetükön. Most, a felmérés eredményeit bemutató cikksorozatunk első részében azt vizsgáljuk, általánosságban hogyan értékelik a nyugdíjasok és a lakosság aktív tagjai a helyzetüket jelenleg, milyen különbségeket látunk, és milyen eltérések mutatkoznak a két csoport között a nyugdíjasok helyzetének megítélésében. A felmérés során kapott válaszokat további cikkekben közöljük majd részletesen kitérve külön a megyei eltérésekre, a pénzügyi helyzetre és az egészségügyi helyzetre részletesen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Menekülnek ezekről a településekről a magyar fiatalok: nincs semmi, ami visszatartaná őket

A falusi csok igénylésének határideje még az idén, 2022. június 30-án lejár, amennyiben nem hosszabbítják meg a programot.

Az anyagi helyzetükkel kevesen elégedettek

A kérdőív első felében azt vizsgáltuk, mennyire elégedettek a válaszadók jelenleg az életükkel, körülményeikkel. Az derült ki, hogy mind az összest választ, mind pedig csak a nyugdíjasok válaszát tekintve nem sokan elégedettek jelenleg az életükkel. A 10-es skálán átlagosan 4,5 pontot adtak arra a kérdésre, hogy "Mennyire elégedett az életével mostanában?". Természetesen az eloszlásban van különbség: amíg a teljes lakosság szintjén többen jelöltek 1-es, 2-es illetve 9, 10-es értékeket, a nyugdíjasok jobban hajlottak a közepes értékekre. Bár ezek tulajdonképpen csak pár százalékos eltérést jelentenek.

Ahogy a fenti lapozható ábráról leolvasható: az anyagi helyzet megítélése volt a legkedvezőtlenebb. A teljes lakosság átlagosan 4,1, külön a nyugdíjasok 4 pontot adtak átlagosan arra a kérdésre, "Mennyire elégedett a háztartása anyagi helyzetével?". Ebben az esetben is jellemző, hogy a teljes lakosság válaszait nézve sokkal szélsőségesebb a kép: 40 százalékuk 1 és 2 pontot adott a kérdésre, tehát nagyon negatívan látja a helyzetét. A Nyugdíjasok esetében ez az arány 38,2 százalék. A 7-től 10 pontot adók 22,9 százalékot tesznek ki, a nyugdíjasok között pedig 20,8-at.

A lakásukkal való elégedettséget átlagosan 4,9, a lakókörnyezetük minőségét 4,5 pontra értékelték a 10-ből, a nyugdíjasok ebben a tekintetben valamivel elégedettebbnek mondhatók: a lakásra 5,1, a lakókörnyezetre 4,7 pontot adtak. A személyes kapcsolataikkal is a nyugdíjasok az elégedettebbek: 5 pont az átlaguk, míg az összes válaszadónak együttesen csak 4,7 pont. A nyugdíjasok a szabadidejük mennyiségével vannak a leginkább kibékülve, de még itt sem éri el az átlag a 6 pontot! A lakosság átlagosan 4,7, a nyugdíjasok 5,7 pontot adtak a szabadidejükkel való elégedettségre a 10-ből.

Bár az átlagos pontszámok többnyire közelítenek a középhez, az 5 ponthoz, fontos látni, hogy milyen nagy azok aránya, akik egy, kettő vagy három pontot adtak a legtöbb kérdésre, tehát nagyfokú az szinte teljesen elégedetlenek aránya. Egy példát említve: azoknak, akik az anyagi helyzetükkel való elégedettségüket 1-től 3-ig pontozták, azoknak 82,4 százaléka az életével való elégedettségét általánosságban is legfeljebb 3-ra értékelte.

A legtöbb nyugdíjasnak romlott az anyagi helyzete a járvány óta, és a jövővel kapcsolatban is pesszimisták

A nyugdíjasok jelenlegi helyzetét vizsgáló kutatásunkban számos anyagi helyzetre vonatkozó kérdést vizsgáltunk meg. A válaszokból kirajzolódik, hogy a nyugdíjas válaszadók között nagy arányban vannak, akiknek anyagi gondjaik vannak, nem tudnak félretenni, az anyagi helyzetükön a járvány jelentősen rontott, és nem remélik, hogy 2022-ben jobbra fordulna a helyzetük.

Anyagi helyzetével kapcsolatban mindössze a válaszadók 19,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs anyagi gondja és tartaléka is van, 34,5 százalékuk viszont éppen csak kijön a havi jövedelméből. Bár a nyugdíjasok 41,2 százalékának nem változott az anyagi helyzete azóta, hogy a koronavírus járvány elérte Magyarországot, és 4,8 százaléknak még javult is, mégis 53,3 százalék nyilatkozott úgy: inkább, vagy jelentősen romlott az anyagi helyzete.

Az idei évi várakozásokat illetően sokan pesszimisták: 12,7 százalék ítélte úgy, hogy javulni fog az anyagi helyzete 2022-ben, 35,4 százalék szerint nem fog változni, és 44,7 százalék úgy gondolja: romlani fog. Ez igen nagy arány, 10-ből legalább 4 nyugdíjas tehát pesszimista az anyagi helyzetét illetően - pedig 2022-ben 5 százalékos nyugdíjemeléssel indult az év, és folyamatban van a 13. havi nyugdíjak kifizetése is.  Azon is érdemes elgondolkodni, milyen nagy a bizonytalanok, nem válaszolók aránya ebben a kérdésben: 7,2 százalékos.

A cikksorozatunk további részében arra is kitérünk, hogy csökkent, vagy nőtt-e nyugdíjasok jövedelme, tudtak-e félretenni, illetve csökkentek-e vagy nőttek a kiadásaik. Arra is részletesen ki fogunk térni, mely megyékben, városokban/falvakban vannak a legjobb, illetve legrosszabb helyzetben a magyar nyugdíjasok, valamint hogy mely termékekre fordított kiadások viselik meg legjobban a pénztárcákat.

A szöveges válaszokból is az derült ki, hogy a legtöbben úgy érzik, hiába nőtt a nyugdíj, az infláció nagyobb mértékű volt - különösen sokszor említették az élelmiszerek, vitaminok, gyógyszerek drágulását. Ezen felül rengetegen kiemelték azt is, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer százalékos éves emelése igazságtalan az eleve kevés nyugdíjból élőkkel szemben, és emiatt szegényednek el egyre inkább. Felújításra, vagy nagyobb háztartási gép cserére a legtöbben nem is gondolnak, többen említették, hogy rettegnek a váratlan kiadásoktól.

A magas infláció erősen jelentkezik mind a megélhetésben, mind az ingatlan felújitásban (szinte megfizethetetlen). Eü. ellátásom sajnos csak a gyógyszer kiírásból áll. A megszokott kórházi kezeléseimet már 2 éve nem tudom igénybe venni. Magán ellátásra nincs megfelelő anyagi hátterem

- írta egy fővárosban élő nyugdíjas válaszadónk.

Csaknem minden második nyugdíjasnak romlott a járvány óta az egészsége

Bár nem olyan mértékben, mint az anyagi helyzet (53,3%), a nyugdíjasok egészségi állapota is nagy arányban romlott a járvány óta. Összesen a válaszadók 46,4 százaléka érezte úgy, hogy inkább, vagy jelentős mértékben romlott az egészségi állapot az elmúlt időszakban. Jelenleg a fizikai állapot megítélése is aggasztó arányt mutat: a válaszadók 16,4 százalékának mindennapi nehézséget jelent a rossz egészségügyi állapota!

Bár a fizikai egészség sokkal többek számára jelent gondot, a mentális egészség terén sem mondható jónak a helyzet. Bár minden második nyugdíjasnak csak ritkán, vagy egyáltalán nem jelent gondot megbirkóznia lelkileg az őt érő nehézségekkel, több mint 20 százalékuknak gyakran, vagy minden nap problémát jelent az érzésekkel, és napi feladatokkal való megbirkózás. Ez nagyon nagy arány.

A cikksorozatunkban még részletesen fogunk foglalkozni azzal, hogy milyen a nyugdíjasok egészségi állapota, közérzete, mennyivel több gyógyszert szedtek a járvány alatt, és mennyivel többet költöttek rá. A szöveges válaszokból az derült ki, hogy rengeteg nyugdíjas az egészségügyi állapotának romlását a járvány alatt szünetelő ellátásra vezeti vissza. A kontrollvizsgálatok, korábban rendszeres kezelések, életminőséget befolyásoló, de nem elektív műtétek elhalasztása nagyban hozzájárult a válaszadók szerint ahhoz, hogy rosszabb az egészségügyi állapotuk.

Sokan kiemelték, hogy a koronavírus-fertőzésen is átestek és még mindig szenvednek a maradványtünetektől, ezért romlott az állapotuk. Ezen túlmenően a járvány járulékos egészségromboló hatását is sokan kiemelték: a korlátozások hatására a válaszadók kevesebbet sportoltak, mozdultak ki, mentek gyógyfürdőbe, és a személyes kapcsolataik is lekorlátozódtak. Ez a fizikai és mentális egészségükre is negatívan hatott.

A nyugdíjasok sötétebben látják a saját helyzetüket, mint a fiatalok a nyugdíjasokét

Nemcsak arra voltunk kíváncsiak a kutatásban, hogy a saját életükről, anyagi helyzetükről, egészségükről hogyan vélekednek a magyar nyugdíjasok, hanem arra is, hogy a teljes lakosságnak mi a véleménye a nyugdíjas társadalom együttes helyzetéről. A válaszokból kiderült - hogyha különválasztjuk a nyugdíjasok válaszait az aktív válaszadóktól -, hogy a nyugdíjasok sokkal sötétebben látják a magyar nyugdíjasok helyzetét.

Az aktív lakosság tagjainak nagy része (46,3%) úgy véli, hogy a nyugdíjasok nem nélkülöznek, de nem is élnek jól. Ezt a nyugdíjasoknak csak egyharmada gondolja is, 41 százalékuk szerint a magyar nyugdíjasoknak általában "Nélkülözniük kell". Ami még ennél is kirívóbb, hogy az aktív lakosságnak 8,4, a nyugdíjasoknak duplája, 16,8 százaléka szerint "Kilátástalan a helyzetük".

Ugyanígy kétszer annyian gondolják arányaiban az aktív lakosság tagjai közül, hogy a magyar nyugdíjasok nagyon, vagy közepesen jól élnek, mint maguk a nyugdíjasok. A válaszokból az is kitűnik, hogy bár nem ugyanolyan arányban, az aktív (62%) és nyugdíjas (80%) válaszadók is nagy arányban gondolják úgy, hogy romlott a nyugdíjasok helyzete a járvány óta. Ráadásul az aktív válaszadók közül minden harmadik, a nyugdíjasok közül minden második vélemény arról tanúskodik, hogy további romlást várnak 2022-ben.

Ebben a kérdésblokkban is megmutatkozik, hogy a nyugdíjasok sokkal pesszimistábban a jövőbeli helyzetet illetően, hiszen javulást is mindössze 9,7 százalékuk vár, míg az aktív válaszadóknak 16,5 százaléka. Itt is érdemes kitérni arra mennyi a bizonytalan, vagy választ nem adók aránya. Hiszen amíg a jelenre vonatkozó kérdéseknél ez az arány elenyésző, addig a 2022-es várakozások tekintetében jóval nagyobb: 11,9 és 8,4 százalék.

A cikksorozat következő részeiben még részletesen ki fogunk térni arra is, hogy a nyugdíjasok közül azok, akik maguk is a koronavírus járvány időszakában negatív hatásokkal szembesültek, mennyire látják sötéten a teljesen nyugdíjas-társadalom helyzetét, szemben azokkal, akik nem tapasztaltak változást, vagy esetleg javult a helyzetük.

Ahogy arra lapunk rendszeresen felhívja a figyelmet, Magyarországnak az elkövetkezendő években szembe kell néznie az elöregedő társadalmakat sújtó problémákkal, amely nem csak a nyugdíjasokat, hanem az összes generációt negatívan fogja érinteni. A idősek aránya egyre nő a társadalmon belül, így nő az időskori függőségi ráta is, mindemellett egyre többen élnek egyedül és egyre több magyar időst fenyeget az elszegényedés. Az egészségügyi ellátórendszer és a gondozási rendszer hiányosságai is főként az idősekre gyakorol hátrányos hatást. A rendszerszintű problémák ráadásul erősítik is egymást: az elszegényedő nyugdíjasok az egészségükre sem tudnak költeni, az egyedül élőket nagyobb arányban fenyegeti a depresszió, demencia, illetve a károsodott egészségűek az alacsony juttatások következtében elszegényedhetnek.

Az oda-vissza ható problémákra a koronavírus-járvány ráirányította a figyelmet, így nem meglepő a válaszadók pesszimizmusa. A saját helyzet, illetve a nyugdíjasok helyzetének általános megítélése nem áll összhangban a hivatalos statisztikákkal, melyek - főként anyagi helyzet tekintetében - javulást mutatnak. A szöveges válaszokból az is kiderült, hogy sokan nehezményezik, hogy a statisztikákat felfelé húzza a kis számú, magas jövedelmű nyugdíjas, míg széles rétegek helyzete évről évre romlik. A nyugdíjasok érdekeit képviselő szervezetek, illetve nyugdíjszakértők évek óta figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer reformja nélkül folyamatosan tovább nő a szakadék az alacsony jövedelmű nyugdíjasok és a jómódúak között, amely előbb utóbb krízishelyzethez fog vezetni.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2022-ben, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

Az elöregedő társadalmakra egyre nagyobb súllyal nehezedik a tb-, a nyugdíj-, az egészségügyi és tartós gondozási rendszerek problémái, vagy az időskori elszegényedés veszélye.

Demográfia

Az online felmérésünkre 9574 válasz érkezett. A válaszadók 57,8 százaléka nő és 41,7 százaléka férfi. A kutatás kifejezetten az idősebb korosztályt célozta, így a kormegoszlás is eszerint tolódott el: a válaszadók 85,9 százaléka 50 év feletti volt, 13,8 százalék volt 50 év alatt.

A válaszadók 44,5 százaléka nyugdíjas, 40,4 százalékuk dolgozik teljes munkaidőben. Családi állapotuk szerint a válaszadók 55,7 százaléka házas, 10,8 százalékuk él élettársi kapcsolatban, 33,6 százalékuk pedig egyedülálló, elvált, özvegy vagy egyéb kapcsolatban él, illetve nem kívánt válaszolni.

A válaszadók 22 százaléka él a fővárosban. A legmagasabb végzettség tekintetében többségben vannak a középiskolát, gimnáziumot végzettek (41%), a főiskolát, egyetemet végzettek (37%), Illetve az OKJ, szakképzés végzettséggel rendelkezők (15,1%).

A kutatás teljes anyaga elérhető lesz a cikksorozat megjelenése után a Pénzcentrum Kutatások aloldalán.