Érik a totális nyugdíjkrízis: rengeteg idős magyar került lehetetlen helyzetbe

A magyar nyugdíjasok helyzetéről szóló cikksorozatunk első részében a Pénzcentrum friss felmérésének legfontosabb eredményeit tekintettük át, a sorozat második része kifejezetten az egyes megyékben élő nyugdíjasok helyzetével foglalkozott. A harmadik részben külön a nyugdíjasok egészségi állapotát, és annak változását vettük górcső alá. Most, a sorozatunk negyedik részében részletesebben vizsgáljuk az anyagi helyzet változásait, különös tekintettel a járvány megjelenése óta eltelt időszakra.

Magyarországon a legtöbben úgy látják, hogy nehéz a nyugdíjasok helyzete, nem élnek jól, nélkülözniük kell - derült ki lapunk felméréséből. Nemcsak a nyugdíjasok, hanem az aktív lakosság többsége sem számít javulásra 2022-ben, többen vannak a pesszimisták. De mit mondanak a nyugdíjasok maguk? Az olvasóinktól kapott válaszok alapján az idősek jelentős része kritikus anyagi helyzetben van.

A Milyennek érzi jelenleg az anyagi helyzetét? – kérdésre csak a nyugdíjas válaszadók 19,5 százaléka jelölte válaszként, hogy gond nélkül kijön és tartaléka is van. További 28,7 százalék akkor jön ki gond nélkül, ha jól beosztja, mire költ. Azonban 2,6 százalék anyagi helyzete bizonytalan, 34,5 százalékuk pedig éppen kijön a havi jövedelméből, így nem tud félretenni. Ez így is igen magas arány, viszont 13,2 százalék ráadásul azt jelölte, hogy hónapról hónapra anyagi gondjai vannak.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a járvány óta hogyan változott a nyugdíjasok anyagi helyzete: a válaszokból az derült ki, hogy 53,3 százaléknak inkább vagy jelentősen romlottak a pénzügyi körülményei. Mindössze 4,8 százalék érezte úgy, hogy javult az anyagi helyzete, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés lehetővé tette, hogy 80 ezer forint prémiumot fizessen az állam minden nyugdíjasnak novemberben, és a járvány óta folyamatosan korrigálják a nyugdíjakat az inflációhoz.

A válaszadóknak mindössze 12,7 százaléka gondolja úgy, hogy 2022-ben javulni fog az anyagi helyzete, 35,4 százalékuk úgy gondolja, nem fog változni. A pesszimisták most is többen vannak: 44,7 százalékuk szerint az anyagi helyzete idén romlani fog.

Érdekes, hogy a nyugdíjasok közül 55,4 százalék úgy érzékelte, nem változott a havi jövedelme, 18,7 százalék szerint nőtt, és 22,7 százalék érzékelt csökkenést. Bár többen jelölték, hogy nőtt a jövedelmük, az anyagi helyzetük javulásáról sokkal kisebb arányban számoltak be. Ahogy az is szembetűnő, hogy konkrétan csökkenőnek 22,7 százalék jelölte a jövedelmét, viszont ennél jóval érezték, hogy mégis romlik az anyagi helyzetük. Ennek a magyarázata bizonyára, hogy a költségeik is megnőttek, mióta a járvány hazánkban megjelent.

Ezen spóroltak a nyugdíjasok a járvány alatt

Az elmúlt két évben jelentősen megváltozott a vásárlói magatartás és a kiadások szerkezete a lakosság körében az egész világon, így Magyarországon is. Nem képeznek kivételt ez alól a nyugdíjasok sem. Annak, hogy valamire a járvány óta kevesebbet, vagy éppen többet költ az ember, számos magyarázat adódhat.

Nyilván azokra a termékekre, amelyeket akkor is meg kell venni, ha felment az ára - mint az alapvető élelmiszerekre -, többet költenek a vásárlók. Ruhára viszont költhettek kevesebbet, mert többet voltak otthon. Gyógyszerekre költhettek többet, mert abból viszont többet kellett vásárolniuk – vagy éppen ugyanannyit vásároltak, viszont a termékek megdrágultak. Vendéglátásra költhettek kevesebbet, mert a lezárások miatt pl. nem is volt lehetőség étterembe menni. Igaz lehet ez a kutúrára, szórakozásra is - viszont az is könnyen lehet, hogy ott spóroltak, ahol tudtak: a ruhán, a szórakozáson, és még az is lehet, hogy az élelmiszeren.

A kapott válaszokból az derült ki, hogy élelmiszerre a nyugdíjasoknak csaknem a fele többet költött a járvány alatt, míg szeszesitalra és dohányárura kevesebbet (pedig ezeknek a termékeknek az ára is felment). A rezsire nagyjából a válaszadók 52 százaléka ugyanannyit költött, 40,6 százalék viszont emelkedő költségekről számolt be. A rezsicsökkentés ellenére is lehetséges, hogy emelkedett a nyugdíjasok rezsikiadása. A lakással kapcsolatos egyéb kiadásokra a nyugdíjasok 35,8 százaléka költött többet.

Talán a legtöbben azok vannak, akiknek a gyógyszerkiadásai ugrottak meg a járvány alatt - ebben nemcsak a drágulás, hanem a gyógyszerfogyásztás növekedése is közrejátszhat. Általánosságban azonban csökkent a patikák vényköteles gyógyszerforgalma 2021-ben. Kutatásunk egészséggel kapcsolatos részéből az is kiderült, hogy 10-ből 6 nyugdíjas válaszadó gyógyszerfogyasztási szokásaira nem volt hatással az elmúlt két év. 3,6 százalékuk arról számolt be, hogy kevesebb gyógyszert szedett az elmúlt időszakban, viszont igen magas azoknak az aránya, akik több gyógyszert szedtek. Mivel sokan számoltak be romló fizikai és mentális egészségükről, új panaszaikra is feltehetően sokan kaptak gyógyszeres kezelést.

Bár sok válaszból az derül ki, hogy az egészségügyi ellátást a járvány alatt nehezen tudták igénybe venni, vagy egyáltalán nem, az egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadásai a nyugdíjasok 40 százalékának mégis nőttek. A legtöbbet a vendéglátáson, illetve a kultúrára, szórakozásra fordított kiadásokon spórolták meg az elmúlt két évben a nyugdíjasok: 62-65 százalékban kevesebbet költenek ilyen kiadásokra. Kérdés viszont, hogy mert valóban ezen spóroltak, vagy mert a korlátozások miatt nem is tudtak volna többet költeni.

Kevésből nehéz félretenni

Mivel rengeteg kiadástól is "megszabadította" az embereket időszakosan a járvány, sokan tudtak többet félretenni. Ez azonban valószínűleg csak a fitalabb korosztályokra jellemző: a nyugdíjas válaszadóink arról számoltak be, hogy kevesebbet tudtak félretenni. Ráadásul minden harmadik idős úgy érezte, hogy sokkal kevesebbet tud megtakarítani - majdnem ugyanannyian borúlátóak a jövővel kapcsolatban is e téren.

Ezekben a megyékben a legnagyobb a baj

Nem is a legszegényebbnek tartott megyékben romlott a legtöbb válaszadó anyagi helyzete a járvány óta, hiszen kutatásunk szerint a Komárom-Esztergom megyei nyugdíjaso közül értékelték a legtöbben romlónak az anyagi helyzetüket arányaiban. Az ebben a megyében élő idősek szintén élen járnak azok arányában, akik szerint a negatív tendencia 2022-ben is folytatódni fog. Látható az is, hogy Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is 60 százalék felett van az anyagi helyzetük romlását tapasztalók aránya, míg a többi megyében nagyrészt az 50-55 százalékos sávban maradtak.

A jövőt illetően a Bács-Kiskun megyei nyugdíjasok, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyeiek a legpesszimistábbak, ugyanis a válaszadó nyugdíjasok több mint fele az anyagi helyzet romlását várja 2022-ben.

Sokan gondolják, hogy az infláció bőven lehagyta a nyugdíjakat

A kérdőívben arra is lehetőséget adtunk, hogy szövegesen kifejtsék a válaszadóink, hogyan változott az anyagi helyzetük és mit várnak a 2022-es évtől. Azt viszont fontos kiemelnünk, hogy torzíthatja az összképet, hogy sokkal hajlamosabb az ember bármely felmérés során szöveges - nem kötelezően kitöltendő - választ adni, ha negatív tapasztalata van. A pozitív tapasztalatokat sokkal gyakrabban nem közlik a válaszadók. 

A legtöbb panasz azzal kapcsolatos volt, hogy hiába emelik elméletileg a nyugdíjakat az infláció mértékével, a boltokban sokkal nagyobb drágulást tapasztaltak a nyugdíjasok. Nemcsak az élelmiszer-, hanem a gyógyszerköltségek is nőttek - különösen sokan említették a vitaminárak emelkedését is - illetve más egészsügyi kiadások növekedéről számoltak be. A helyzetet egyre romlónak ítélték a legtöbben. Azt is sokan említették, hogy félnek a váratlan kiadásoktól, mert nincsenek tartalékaik. 

Az anyagi helyzet egyre romlik, egy-egy nem várt esemény (betegség, valami elromlott, tönkremegy...) már teljesen felborítja a létbiztonságot

- írta egy Fejér megyei községben élő nyugdíjas.

Minden drágább, a számlákat sem tudom mindig kifizetni, mert akkor meg nem marad élelemre! Ezért nélkülözök minden olyan ételt, gyümölcsöt, amire szükségem volna. Már nincs olcsó étel, csak olyan, ami hosszabb ideig tart. Szociális rászorultként minimális segélyt, és ebédet kapok. De sokba volna a rendes reggeli a vacsora, ezért kénytelen vagyok teát, pirítóst fogyasztani. Vagy pizzatésztát sütök. Ezért is és a vírus miatt több vitamin készítményt kell szednem, mint korábban. A nyugdíj nagyon alacsony, alig emelkedett, ezért 2022-ben sem várhatok javulást

- írta egy Komárom-Esztergom megyei községben élő nő.

Többet kell költenem magánorvosra, mert szinte leállították az orvosi ellátást és ez nem kevés pénzt visz el a nyugdíjamból

- írta egy Kecskeméten élő nyugdíjas.

96 000 forintos nyugdíjból egyedülállóként nehéz a háztartási, egészségügyi kiadások fedezése. Ruházkodásra, kultúrára, vendéglátásra nem is gondolhatok, retteghetek a váratlan kiadásoktól, mely elkerülhetetlen egy önálló háztartásnál

- írta egy Fejér megyei községben élő nő.

Az árak emelkedtek, a jövedelmem kisebb mértékben. Szelektálni kell a kiadásaimat. Kevesebbet költök pl. húsra, megveszem a leértékelt árukat. Nem minden gyógyszert váltok ki. Fűtést letekerem. Spórolni kell nagyon

- egy Csongrád-Csanád megyei városban élő nő.

Az átlagnyugdíjat sem érem el, így a járvány okozta változás csak annyi, hogy többet költök gyógyszerre (vitaminokra), élelmiszerre, dohányra, mert az infláció, az árak  emelkedése nagyobb, mint a nyugdíjam "emelkedése". Előtte se nagyon mozdultam ki (főleg anyagi okok miatt), most se járok sehová, csak azért tudok elvegetálni még, mert az egyik gyermekem segít, ha tud, kb havi 20-40 ezerrel (ő takarít - Angliában,  a másik: tanár , örül, ha kijön a fizetéséből). Két diplomám van (90 %-ban olyan munkakörben  dolgoztam, amihez kellett is - pedagógus, közművelődési szakember). (...) Szégyen, hogy ha nem is éheznem, nyomorognom, de vegetálnom kell! És az olló csak egyre nyílik és nyílik!

- írta egy Baranya megyei városban élő nő.

Rohamosan emelkednek az árak. Egyre nagyobb lesz az életkorom, így egyre több gyógyszer, vitamin, egészséges étel kellene, amit szintén magas áron tudnék megvenni, (így inkább nem veszem meg), ami következtében egyre betegebb leszek. Ez a 22 -es csapdája. Ha van pénzed lassíthatod a betegséged, ha nincs pénzed gyorsíthatod a betegséged

- írta egy Debrecenben élő nyugdíjas.

Próbáltunk pozitív példákat is keresni az anyagi helyzetüket jónak ítélő válaszadók között, viszont a szöveges válaszukban a többség köztük is negatívan nyilatkozott. Vannak, akiknek egyelőre nincsenek anyagi gondjaik, azonban vannak kétségeik a jövőt illetően.

Odafigyelve, valóban minden költséget összeszámolva, nem élünk rosszabbul, de jobban sem, egy adott anyagi helyzetben vagyunk, melyben normális, emberhez méltó életet tudunk élni, a párom is nyugdíjas, ha egyedül lennék, az nagyobb probléma lenne!

- írta egy Pest megyei városban élő nő.

Mindketten nyugdíjasok vagyunk (férjem 3 éve én 6 éve),  vannak tartalékaink (nyugdíj előtakarékosság, örökség), ezért az elmúlt 2 évben, ill. jelenleg anyagi helyzetünk nem romlott, és a nyugdíjunkat sem éljük fel, mert odafigyeléssel gazdálkodunk. Most még kijövünk a nyugdíjunkból, de ilyen mértékű infláció (élelmiszerek, üzemanyag, gyógyszerek, rezsiktg.) mellett pár év múlva a tartalékainkat kezdjük felélni!

- írta egy Pest megyei városban nyugdíjas.

A kutatás teljes anyaga elérhető lesz a cikksorozat megjelenése után a Pénzcentrum Kutatások aloldalán.