Rengeteg magyart keresnek dániai munkára: 820 ezres fizetés, diploma sem kell

A koronavírus-járvány hatását az egész világon megérezték, rengeteg vállalkozás ment tönkre, több millió ember veszítette el az állását. Magyarország sem kivétel, a negatív gazdasági hatások minket sem kerültek el: már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg.

Itthon évek ót folyamatosan csökkent a munkanélküliek száma, sőt súlyos munkaerőhiányos időszakok vannak mögöttünk (részben még tart is), köszönhetően a külföldi beruházások nyomán létrejövő munkahelyeknek, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak a munkaképes populáció zsugorodik évről évre, de sokan döntenek úgy, hogy inkább külföldi munkaerőpiacon próbálnak szerencsét. Még ilyen vészterhes időkben is. 

A járvány alatt a külföldi álláslehetőségek nem tűntek el teljesen a hiretőoldalakoról, most is keresnek magyarokat például egy dániai telepre sertésgondozókat: 

"Ha akár egy kicsit is beszélsz angolul, jelentkezz hozzánk, hiszen velünk rövid- és hosszútávra is vállalhatsz munkát külföldön. A szállás ingyenesen biztosított, a kiutazás megszervezésében segítünk! Bejelentett dán munkákat kínálunk. Azonnali kezdés lehetséges. A külföldi munkavállalás és a kiutazás a COVID idején is lehetséges!" - ígéri a hirdetés, és 

Akinek a malacok nem szimpatikusak, mehet tehenészetbe, csirkefarmra is dolgozni, a bér a hirdetések szerint ugyanennyi. 

De építőipari szakmunkásokat is keresnek akár rövidebb, akár hosszabb távra is. Szakirányú végzettség nem feltétel, 7-8 eurós órabérrel lehet számolni. Hollandiába pedig raktári dolgozótat várnak áruk csomagolására, válogatására. 

- áll a hirdetés szövegében, ahogy az is, hogy a fizetés: 11,5 és 14,32 euró/óra között lesz valahol, ami legjobb esetben (heti 40 órával számolva) 820 ezer forint körüli összeget jelent. Ennyit nagyon kevés diplomás keres meg idehaza. Egy pályakezdő diplomás átlagbére ma bruttó 350 ezer forint.

Sikerült megőrizni a hazai munkahelyeket?

A külföldi munka veszített ugyan népszerűségéből, de főként az országok által bevezetett korlátozó intézkedések nyomán zsugorodó ágazatok miatt - hiszen mint jól látszik, nem csak keresik a kelet-európai olcsó munkaerőt, de meg is fizetik.

2020 novemberében az előző hónaphoz viszonyítva 9 ezerrel, 190 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, a 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál. A 2020. szeptember-novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 204 ezer fő volt, 40 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél. 

EZ IS ÉRDEKELHET

GKI: ennél lényegesen több munkahelyet is meg lehetett volna menteni

A COVID-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel - időlegesen - 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban.

Jól látszik tehát a KSH adataiból is, miképp tépázta mega járvány a gazdaságot. A GKI számításai szerint azonban mindezek ellenére a kormány visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban. A kormány szerint azonban mintegy 1,4 millió munkahely megőrzéséhez járultak hozzá a gazdaságvédelmi akcióterv keretében, amit a magyar gazdaságtörténelem valaha volt legnagyobb intézkedéscsomagjaként hirdetnek. Hiszen amunkahelyek megmentéséhez nem csak közvetlenül, de közvetve is hozzájárultak adócsökkentések és a vállalkozásokra is kiterjesztett hitelmoratórium révén.