Nálunk jár a legrövidebb ideig a munkanélküli segély az EU-ban

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta több kormánypárti politikusnak a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításához fűzött indítványát. A javaslatot eredetileg Czira Szabolcs (Fidesz) terjesztette be, amelyhez több kormánypárti képviselő - köztük Lázár János és Szijjártó Péter is - csatlakozott.

A Pintér Sándor belügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslat eredetileg 180 napra csökkentette volna az álláskeresési járadék folyósítását a jelenlegi 270 napról. A Széll Kálmán Terv azonban 90 napban maximálja a folyósítási időt. A fideszes politikusok ezt a célkitűzést képviselték a parlament által elfogadott módosító indítványukban. A javaslat indoklása szerint az álláskeresőknek ellátás helyett elsősorban munkalehetőséget kell biztosítani. Ezért az álláskeresési járadék időtartamát úgy kell megállapítani, hogy az ösztönözzön az álláskeresésre.

Az álláskeresési járadék azokat illeti meg, akik az álláskeresővé válásukat megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek. A járadék napi összege a teljes időtartamra az előző évben kapott átlagos havi munkabér 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeg lehet. A közfoglalkoztatási törvény zárószavazását jövő hétfőn tartja a parlament.

Átlagosan másfél év a munka nélkül töltött idő

Az álláskeresési járadék idejének harmadolása különösen merész lépés a magyarországi munkanélküliségi adatok fényében. A Központi Statisztikai Hivatal 2011. március-májusi jelentése szerint a 15-74 éves korosztályban regisztrált 466 ezer munkanélküli 50,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,5 hónap, 1 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.

Magyarország szembe megy az uniós országokkal

Közös pont az európai szociális rendszerekben, hogy az állás nélkül maradtak mindenhol legalább 5 hónapig kapnak munkanélküli segélyt, kivéve a 3 hónapos szabályt bevezető Magyarországot - derül ki a Policy Solutions kutató intézet elemzéséből. Az unió legtöbb tagállamában a gazdasági válság alatt is fenntartják, vagy éppen erősítik a magyarhoz képest jóval hosszabb időtartamú szociális védőhálót: 15 országban van lehetőség legalább egy éven keresztül igénybe venni a munkanélküli segélyt.

Óriási eltérések figyelhetők meg az állam szociális szerepvállalásában. Azonban még a magyar viszonyokhoz legközelebb álló közép-kelet európai országok is rendszerint lehetővé teszik, hogy a munkanélküliek nagy többsége legalább hat hónapig igénybe tudja venni a segélyt. Szlovéniában 3-12, Csehországban 5-11, Szlovákiában 6, Lengyelországban és Romániában pedig 6-12 hónapig folyósítható a munkanélküli ellátás.

Hová lesz a befizetett munkaerő-piaci járulék?

Az Európai Unióban bevettnek mondható gyakorlat, hogy a korábbi befizetések mértékétől függ a későbbi munkanélküli juttatás összege. Magyarországon jelenleg a munkáltatók 1, a munkavállalók pedig 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot fizetnek. Vagyis a munkanélküliségi ellátás fedezetét befizetik a költségvetésbe a saját munkabérükből - mutat rá a Policy Solutions.

A Munkaerő-piaci Alap helyzete egyébként korántsem tarthatatlan: április közepéig összesen 187,7 milliárd forint folyt be az alapba, míg az álláskeresési támogatásra fordított összeg 134,8 milliárd forint volt - írja a Ténytár.hu. Azzal tehát nem indokolható a kormány lépése, hogy a jelenleg működő munkanélküli-ellátás rendszere fenntarthatatlan lenne.

Az álláskeresési járadék idejének radikális lefaragásával együtt nem csökken a munkaerő-piaci járulékok mértéke. Tehát ugyanannyi befizetett pénz után sokkal kevesebb ideig jár a támogatás az állást keresőknek.

Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a három hónapig tartó támogatás kizárólag azok számára nyújt komoly segítséget, akik egyik állásból a másikba tartanak - a foglalkoztatásból tartósan kiesők számára nem.

Képességeken aluli munkára ösztönöz a rövid idejű segély

A munkanélküli segély hosszát és mértékét tekintve komoly szakmai viták bontakoztak ki az elmúlt években, de abban egyetértés van, hogy fontos állami eszköz a munkaerő-piacról időszakosan kiesettek támogatására. A szociális védelemre fordított kiadások kiemelten fontosak válság idején, amikor egyfajta gazdasági-szociális stabilizátorként is lehet rájuk tekinteni.

A hosszú, akár több éves segélyezéssel szembeni legfőbb érv, hogy csökkenti a munkavállalási kedvet, az egyes munkahelyek közötti átmenetet hosszabbá teszi. A túl rövid ideig folyósított segély miatt viszont szakértők szerint súlyos egzisztenciális veszélybe kerülhetnek a munkavállalók. Emellett megnő annak is a veszélye, hogy nem a képzettségüknek megfelelő munkát vállalnak el - hívja fel a figyelmet az új rendszer veszélyeire a Policy Solutions.

Álláskeresési segély csak a nyugdíj előtt öt évvel

Megnyirbálja a kormány az álláskeresési segélyt is. A jövőben csak azok lesznek jogosultak ilyen ellátásra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben válnak álláskeresővé. Jelenleg mindenkinek jár álláskeresési segély, aki előzőleg legalább 180 napig járadékot kapott, vagy nem kapott járadékot, de 200 nap jogosító idővel rendelkezik. Emellett az öt évvel a nyugdíj előtt álló állástalanok is kérhetnek segélyt, akik előzőleg már 140 napig kaptak járadékot.

A segély folyósításának időtartama a járadék után 90 nap, 50. életév betöltése után 180 nap. Összege a minimálbér 40 százaléka. Ez 2011-ben havonta 31 200 forint, napi szinten 1040 forint.