A szeptemberben induló egyetemi képzésekre összesen 91 460-an jelentkeztek. A legtöbben - 57 799-en - alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 11 719-en, felsőoktatási szakképzésre 5 132-en, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 16 810-en jelentkeztek első helyen. Az állami ösztöndíjas képzéseket 81 350-en jelölték meg elsőként, míg az önköltséges képzési formát 10 110-en vállalnák.

Igen ám, de melyek voltak azok a szakok az egyetemre jelentkezők számára, amiktől a legtöbben várják a felnőttkori megváltást, azaz a pénzben dúskáló életet? És egyáltalán mekkora kezdő fizetésekre számíthatnak ezek a leendő hallgatók, ha sikeres lediplomáznak? Ennek járt most után a Pénzcentrum.

Erre bazíroznak a fiatalok

A friss, 2020-as statisztikákból az olvasható ki, hogy a magyar középiskolás diákok felsőoktatási stratégiáját illetően nincs nagy változás az utóbbi évekhez képest. A legtöbben ugyanis még mindig - ahogy évek óta már - gazdálkodás és menedzsment, illetve kereskedelem és marketing szakra jelentkeznek - írta az adatokat ismertetve az Eduline. Igaz, idén a harmadik helyre már feljött a pszichológia is, ám ezzel együtt is azt látni, hogy két képzés kivételével a top 10-es lista 8 tagja ugyanaz, mint tavaly.

A 10 legnépszerűbb szak 2020-ban az egyetemre felvételizőknél:

És akkor a keresetek

Nehéz bakot lőni

A listából jól látható, hogy a 10 legnépszerűbb szak közül messze a valamelyik informatikus képzést választók döntenek a legjobban a fizetés szempontjából, hogy azt a szakot akarják kitanulni amelyiket. Közöttük a mérnökinformatikus járnának a legjobban, ők átlagosan 370 ezer forintot keresnek kezdőként, de a programtervező informatikusok sem sokkal maradnak el ettől, a maguk 367 ezer forintos bérükkel. Sőt a gazdaságinformatikusok is számolhatnak majd 340 ezer forintos kezdő bruttóval.

Ezek persze csak az átlagos bérek, ha megnézzük, hogy a legjobb egyetemeken (ahol egyébként a legtöbben is tanulnak) végzettek milyen kezdő fizetésekre készülhetnek, akkor megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy a kezdő bérek 100 vagy akár még több is mint 100 ezer forinttal simán megugorhatnak. Így például egy BME-n végzett mérnökinformatikus már inkább bruttó 467 ezer forintos bruttóra készülhet kikerülve az iskolapadból, míg egy ELTE-s programtervező informatikus bruttó 409 ezerre, egy BCE-s gazdaságinformatikus pedig bruttó 432 ezer forintra.

Azért a máshol sem rossz a pénz

Ha az informatikusokat kivesszük a top-kosárból, akkor meglátjuk, hogy átlagosan a pénzügy-számvitelen végzett hallgatók számolhatnak 300 ezer forint feletti kezdő bruttóval (309 ezer), tőlük azonban nem sokkal maradnak le a gazdálkodás és menedzsment hallgatók, illetve a kereskedelem és marketing szakon végzettek se. Előbbiek bruttó 289 ezer forinttal, utóbbiak bruttó 260 ezer forinttal. 

Ezeknél a szakoknál is igaz azonban, hogy a csúcsegyetemekről kikerültek messze magasabb bérekre készülhetnek, mint azt az országos átlag mutatja. Így például egy BCE-n végzett pénzügy és számviteles átlagos kezdője simán 400 ezer forint felé kúszik, majdnem 424 ezer forint. Miközben egy szintén ugyanezen az egyetemen végzett gazdálkodás és menedzsment szakos friss diplomás átlagosan bruttó 393 ezer forintos bérre is készülhet.

A kereskedelem és marketing szak esetében is a corvinusos hallgatok állnak az élen a várható fizetések tekintetében. Az ezen a szakon, itt végzett hallgatók átlagosan 365 ezres bruttó készülhetnek kezdőként, ami több mint 100 ezer forinttal magasabb, mint az országos szakátlag.

És ami maradt

Az eddig bemutatott szakok esetében látszik, hogy ha jó helyen tanul az ember, akkor akár már pályakezdőként is bankot robbanthat a havi fizetését illetően. Ez azonban nincsen minden topszak esetében így. Így például a pszichológia, a kommunikáció- és médiatudomány vagy az ápolás és betegellátás területén elhelyezkedett hallgatók országos átlagos kezdő bére, illetve a csúcsegyetemeken végzetteké alig pár tíz ezer forinttal tér el egymástól. 

Ha megnézzük például, hogy míg egy pszichológián végzett hallgató átlagosan bruttó 238 ezer forintos kezdőbérre számíthat (országosan), addig egy ELTE-n végzett 252 ezer forintra. Ugyanígy országosan átlagosan 224 ezer forintos kezdőbér vár például egy végzett ápolás és betegellátás szakos hallgatót, míg aki a Debreceni Egyetem végez, azt 252 forintos.

És nincs ez sokkal másképp a kommunikáció- és médiatudomány területén sem, hiszen míg országos egy diák átlagosan 222 forintos kezdő bruttó bérre készülhet, addig egy, a Corvinuson végzett egyetemista 242 forintosra. 

E három szakhoz képest némileg kakukktojás a turizmus-vendéglátás szak, ami szintén hosszú évek óta rendkívül népszerű Magyarországon. Itt is fennáll ugyanis az, mint más topszakok esetében, hogy az országos átlag, illetve a legjövedelmezőbb egyetemi képzés átlaga messze eltér egymástól. Csak itt éppen az országosan várható kezdő bér elég alacsony, mindössze bruttó 219 ezer forint. Miközben egy BCE-n végzett friss diplomás ennél 100 ezerrel többre, bruttó 318 ezer forintra is készülhet átlagosan. 

Mindent összevetve

Az adatokból tehát jól látszik, hogy az a majd 12 ezer fiatal diák, akik most valamilyen informatika képzésre jelentkeztek az országban, nem járnak majd rosszul a munkaerőpiacon, feltéve persze, ha egyáltalán felveszik őket, illetve elvégzik majd a képzést. 

Az anyagiak miatt a gazdálkodási és menedzsment, illetve a pénzügy és számvitelesek esetében sincs miért aggódni, bár e szakok esetében azért már jócskán eltérő bérre lehet számolni annak függvényében, ki, melyik intézményben tanul. Ugyan így kell számolniuk a turizmus-vendéglátást, illetve a kereskedelem és marketingnek végzetteknek is.

A statisztikákból mindezeken felül kiderült azt is, hogy a top 10 szak esetében kezdőként legrosszabbul a pszichológiát, az ápolás és betegellátást, valamint a kommunikáció- és médiatudományt végzettek keresnek átlagosan. Így az ide jelentkező több mint 12 ezer diáknak, feltéve ha sikerül majd lediplomázniuk, igencsak fel kell kötnie a gatyáját, ha majdan kilép a munkaerőpiacra.

A cikkben megjelenő adatokkal kapcsolatban azt persze feltétlenül meg kell jegyezni, hogy azok jóval inkább leírnak egy néhány évvel ezelőtti munkaerőpiacot, mint a mostanit. Hiszen idén márciusig nyilvánvalóan jóval magasabb kezdőkre számíthattak a fiatal pályakezdők, mint 2016-ban. Most azonban jött a koronavírus okozta válság, és a jövő 2-3 év távlatában kitudja, hogy mit mutat majd.

Sőt azt sem szabad elfelejteni, hogy a keresetek bár nagyon fontosak egy ember életében. Nem határoznak meg mindent, érdemes tehát mindenkinek azt tanulnia, amihez kedve/érzéke van, mert hát semmit nem ér egy jó fizetési papírra kecsegtető állás, ha az ember gyakorlatilag tiszta szívévből gyűlöli azt, amit dolgoznia a kell.