Döbbenetesen sok pénzt utalnak haza a külföldön dolgozó magyarok

A magasabb fizetések és életszínvonal, a kiszámíthatóbb és tervezhetőbb jövőkép miatt Magyarországról is mind többen mennek külföldre dolgozni. Nemcsak a médiában, de hétköznapi baráti, rokoni beszélgetésekben is egyre gyakoribb téma, hogy kinek melyik rokona, barátja hol él és dolgozik éppen. Ezeket a tendenciákat támasztja alá egy, az Aon Hewitt és az AIESEC által nemrégiben közösen publikált kutatás is: a külföldi munkavállalással hosszú távon kalkulálók aránya évről-évre nő. A megkérdezettek 42 százaléka akár több mint egy évre is elhagyná az országot a jobb fizetés vagy a szakmai előrelépés reményében. A határon túli munkavállaláson gondolkodók elsődleges célpontja az EU és Észak-Amerika, leginkább jobb fizetésért, vagy karrierépítési céllal. Jellemzően a diplomások és a 29 évesnél fiatalabbak nyitottabbak költözésre, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők jóval kevésbé vállalkozó szelleműek.

A nemzetközi vándorlások egyik legfontosabb gazdasági hatása a külföldre költözők által hazautalt pénzmennyiség növekedése, melyből legtöbben családjukat segítik vagy hiteleiket fizetik.  A családok a kapott pénz nagy részét fogyasztásra, gyermekeik iskoláztatására, valamint életszínvonaluk növelésére fordítják. A hazautalások szerepe a szegénység csökkentésében is kézzelfogható, hiszen a külföldi rokon által támogatott családok jobb anyagi helyzetbe kerülhetnek, mint azok, akiket nem támogatnak ilyen formában - derül ki L. Rédei Mária Hazautalások Kelet- és Közép-Európába című tanulmányából.

De kik és honnan utalják haza ezt a rengeteg pénzt?

2013-ban a hazautalások értéke Magyarországon elérte a 2403 millió dollárt (545 milliárd forint) a Világbank tavaly októberi becslései szerint. A Magyarországra érkező összegeket elsősorban Németországból küldik: 426 millió dollárt (96 milliárd forintot) utaltak haza a kint élő, dolgozó magyarok. A második helyre az Amerikai Egyesült Államok, a harmadikra pedig Kanada került. Ahogy a lenti táblázatból is látszik, a kint élő magyarok száma alapján is Németország az első, az ENSZ adatai szerint 105 ezer magyar él ott. Csak tavaly pedig 28 ezren döntöttek hazánkban úgy, hogy Németországban folytatják az életüket a német statisztikai hivatal legfrissebb adatai alapján. Az USA és Kanada szintén megtartotta második és harmadik helyét ami az ott élő magyarok számát illeti. Habár az Egyesült Királyság a (több mint egy éve) kint élő magyarok számát tekintve "csak" a negyedik, fontos hozzátenni, hogy az brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatai szerint  2013-ban közel 27 ezer magyar kért biztosítási számot. Ezzel a 6. helyen állunk az összesített 20-as listán. (Tavaly tehát majdnem ugyanannyian döntöttek úgy, hogy kiköltöznek az Egyesült Királyságba, mint Németországba. Ezt körülbelül úgy képzelhetjük el, mintha például Szentendre és Orosháza teljes lakossága kiköltözött volna.)

Valóban Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság a legnépszerűbb célországok a munkakeresők körében - tájékoztatta lapunkat Tanay Marcell, a legnagyobb külföldi munkaközvetítő-irodának, az EUwork Kft.-nek az ügyvezető igazgatója.Hozzátette, hogy az álláskeresők egyszerűen az alapján döntik el, hogy melyik országba menjenek, hogy milyen nyelven beszélnek. Számít még a földrajzi helyzet is, az ország nyugati részén, az osztrák határhoz közel élők inkább Ausztriába mennének,mert ők könnyen és rendszeresen hazalátogathatnak. Míg például egy debreceni jelentkezőnek már mindegy, hogy Ausztriában vagy Németországban fog dolgozni. Kérdésünkre Tanay Marcell azt is elmondta, hogy a leginkább keresett területek munkavállalói oldalról a vendéglátás, ezt követi az építőipar, majd harmadik helyre a logisztika területét helyezte (raktárak és teherautó sofőrök), ezt követi az egészségügy, és ötödik helyre a gyári munkák, fémipar iránt érdeklődőket sorolta. A komolyabb jelentkezőink túlnyomó része vagy szakképzett fizikai dolgozó,vagy diplomás. Képzetlen munkaerő náluk nagyon kevés fordul meg, hisz ők általában nyelveket sem tudnak, illetve sok esetben egy állásinterjúra való felutazás is anyagi problémát okoz nekik.

Mennyit kereshetnek a kint élő magyarok?

Egészen elképesztő különbségeket tapasztalhatunk az egyes szakmák/iparágak fizetései között, ha összehasonlítjuk a német, brit vagy svájci statisztikai hivatal adatait a hazaiakkal. Például Svájcban az adminisztráció területén közel bruttó egymillió háromszázezer forintot lehet keresni havonta, szemben a hazai 169 ezer forinttal; a szállítással, raktározással foglalkozók pedig közel havi egymillió négyszázezer forintot kapnak, több mint hatszorosát a hazai (átlag) 223 ezer forintnak. Az Egyesült Királyságban például az építőiparban átlagosan 820 ezer forintot keresnek, itthon 178 ezret. Az eltérések még úgy is igen magasak maradnak, ha a sokkal magasabbnak gondolt kinti kiadásokat is levonjuk. Habár a szolgáltatások, lakhatási költségek valamivel magasabbak, a mindennapi kiadások már nem mutatnak jelentős különbséget, így egy külföldön élő magyar sokkal többet tud havonta félretenni, abból pedig itthon maradt rokonait, családját is támogatni.

Az olcsóbb élelmiszerüzletekben a termékek nagy része valóban kevesebbe kerül, mint nálunk (Németországban a kenyér- es tejtermékek áfatartalma 7 százalék). Igaz, a számlák és a szórakozás általában valamivel drágább, mint itthon - árulta el egy Berlinben élő tánctanár a Pénzcentrum.hu-nak. A szórakozóhelyekre a belépő általában 6-15 euró (1860-4650 forint) között van, egy ital ára pedig 2-4 euró (620-1240 forint) között. A lakhatási költségek ugyanakkor megháromszorozódtak az elmúlt 10 évben. 2002-ben egy 40 négyzetméteres lakasért 245 eurót (76 000 forint) fizetett rezsivel együtt, most egy 60 négyzetméteresért kb. 750 eurót (230 ezer forint). A fizetések meg még változatosabb skálán mozognak. Szakmátol, munkáltatótól függően az átlag 1000-2000 euró (310-620 ezer forint) között van. Ezer euró nagyon kevésnek számít. A többség - elmondása szerint - 1400-1600 eurót (435-500 ezer forint) kap kézhez, de egy orvos vagy egy ügyvéd 3-5000 eurót (930 ezer - másfélmillió forint) is megkereshet. Egy doktor esetében ez akár tízszeres különbség lehet a hazai fizetéshez képest.

Ez egybevág a német statisztikai hivatal adataival: az egészségügyben az átlagfizetés havi bruttó egymillió hatvanezer forint (itthon 150 ezer forint). Az oktatásban egymillió kétszázezer forintot kapnak bruttóban (itthon 216 ezer forintot), a legtöbbet pedig kint is a pénzügy-biztosítás területén lehet keresni, egymillió négyszázezer forintot (Magyarországon pedig 470 ezer forintot).