Immáron több mint két hónapja, hogy Magyarországon fizikai értelemben zárva vannak a közoktatási intézmények az új koronavírus-járvány miatt. A diákokat digitális tanrendben tanítják, ami több-kevesebb sikerrel működik országszerte. Sőt, mostanra a soha nem látott korlátozó intézkedések közepette megtartott érettségik jelentős részén is túlvagyunk. Igen ám, de vajon mi maradhat a hirtelen jött digitális átállásból a magyar oktatásban résztvevőkre, ha alábbhagy a járványhelyzet, és a diákok fizikai értelemben is visszaülhetnek az iskolapadba?

Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak, illetve kik azok, akik csak a régi berögződéseiket próbálták minden áron átültetni a digitális térbe? És egyáltalán, ez most csak egy egyszeri, riadt digitális veszélyelhárító mechanizmus volt vagy egy olyan hirtelen adódott lehetőség, ami ha lassan is, de alapjaiban változtathatja meg a magyar oktatásban meglévő attitűdöket? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Vass Vilmos, egyetemi docenssel, aki jelenleg a METU főállású szakvezetője, akinek fő kutatási területei az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet.

A lehetőségek

- kezdte a Pénzcentrumnak adott interjújában Vass Vilmos, aki beszélgetésünk elején felvázolta, mik azok a lehetőségek, amelyeket a jelenlegi járványhelyzetben az oktatást kamatoztatni is tud(na).

A neveléstudományi szakember szerint az egyik lehetőség, ami részben meg is valósult a kialakult helyzet hatására, hogy a rendszer, és a benne dolgozó tanárok képesek legyenek a diákok online tanulását támogatni, segíteni, személyre szabni. 

- mondta el Vass Vilmos, aki szerint egy másik izgalmas lehetőség, amit a járvány hozott magával, az a projektpedagógia, a kooperativitás erősítése. 

"Úgy tudom, hogy a diákok több helyen projektekben dolgoztak, és ehhez megfelelő digitális online platformokat használtak, leginkább Facebook-csoportokban kommunikáltak egymással, a pedagógus pedig folyamatos visszajelzéseket adott, próbálta nyomon követni, hogyan haladnak ezek a projektek. Jómagam is ilyen projekt alapú kurzusokat vezetek a Budapesti Metropolitan Egyetemen. Miután a projektek most zárulnak le, nagy valószínűséggel a pedagógus ezeket másképp is fogja értékelni, mint egy hagyományos témazárót vagy feleletet" - vélekedett a szakember, aki ebben is lehetőséget lát a jövőre nézve. 

Vass Vilmos egy harmadik lehetőséget is megnevezett, nevezetesen a kreativitás és innováció erősítését. Egyre több digitális eszközt használnak az iskolákban, kreatív feladatokat végeznek, például a diákok filmeket elemeznek, TED-előadásokat néznek, zenéket dolgoznak fel, gondolattérképeket készítenek, modelleket, tárgyakat terveznek, alkotnak. 

Itt is látni kell, hogy a digitális eszközök bevezetését az oktatásba koránt sem a koronavírus járvány hozta el, de most vált igazából tömegesen "kényszerré" ezeknek a technikáknak, módszertanoknak a használata. Ezekből a jövőben még sokat profitálhatunk.

- mondta el Vass Vilmos, aki nyomatékosította azt is, hogy a jelenlegi helyzet pszichológiailag is elég nehéz a pedagógusok számára, hiszen a korábbi ismeretátadás, tudásközvetítés nem működik, az online tanulásra egy támogató, segítő, mentori szerep jellemző. Nem elhanyagolható tényező, hogy ez a diákok számára nagyobb önállósággal, felelősséggel jár, arról nem is beszélve, hogy a mostani helyzet lényegesen jelentősebb részvételt kíván meg a szülőktől is. 

- vélekedett a szakember.

És akkor a nehézségek

A Budapesti Metropolitan Egyetem docense a lehetőségek felvázolása után sorra vette azokat, az oktatási rendszerben meglévő nehézségeket, amelyek akadályozzák azt, hogy ezek a lehetőségek egyre nagyobb körben sikeresen valósulhassanak meg.

A nehézségeket a legfrappánsabban egy közismert mondással lehet bemutatni. Bizonyára mindnyájan hallottuk már azt a legendásnak számító rövid mondatot kollégáinktól: "Leadom az anyagot." A tananyagleadás mítosza még mindig erős a hazai oktatásban. Ennek következtében a lehetőségek (személyre szabott tanulás, projektek, helyi innováció és kreativitás) megvalósulásának egyik legnagyobb akadálya, hogy a közoktatásban az ismeretátadás dominál, a tananyagszerkezet rugalmatlan. Ezt erősíti a merev tartalmi szabályozás rendszere, amelyben a tanárnak a haladnia kell a tananyaggal leckéről, leckére. Ráadásul ebben a rendszerben nagyon sokan problémának élik meg, ha valami kimarad a kötelezően előírt tananyagból. 

- elemezte a hazai állapotokat Vass Vilmost. Ez persze - mondja a szakember, nagyon egyszerűen működtethető egy osztályteremben, mert ott kiáll a tanár, és ha akar, 45 percig magyaráz. Na jó, néha vannak feleletek és munkafüzeti vagy tankönyvi feladatok. Az ilyen szemlélettel bíró pedagógusok csinálták a mostani koronavírus okozta helyzetben azt, hogy

- szemléltette a kialakult helyzetek egyikét Vass Vilmos. A szakma ezt a tanítási hozzáállást egyébként úgy nevezi, hogy tanítás- és tanárközpontú szemlélet. Ami teljesen szembe megy azzal, amiről korábban a lehetőségek megvalósításában az online tanulásnak szólnia kellene. A szakember szerint ezzel a szemlélettel az egyik legnagyobb probléma az, hogy mélyen gyökerezik a hazai oktatási rendszerben, ebből kifolyólag nehéz is változtatni rajta. 

Vass szerint a lehetőségek megvalósításának másik nehézsége, hogy a digitális eszközellátottságban, szélessávú internetkapcsolat tekintetében komoly szakadék van az ország különböző területein - ezt a problémát pedig a koronavírus-válság csak felerősítette. Sok esetben nem a digitális oktatásra való átállás attitűdjeivel,  szemléletével van a probléma. Kutatási adatok jelzik, hogy a túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekeket oktató tanárok szerint tanulóik harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba.

"Azt régóta tudjuk a PISA-vizsgálatokból, hogy hazánkban nemzetközi összehasonlításban is jelentős összefüggés van a családi háttér és a teljesítmény között, ez most a digitális távoktatásban fokozottan jelentkezik" - emelte ki a Pénzcentrumnak adott interjújában Vass Vilmos.  A szakember szerint fontos kiemelni, hogy egy információs társadalom hatékonyabban tud átállni az online oktatásra, hiszen a modern technológia használata, a változásokra nyitottság  a társadalmi és gazdasági fejlődés motorja. Jó példa erre Észország. 

Végül, de nem utolsó sorban, a rendkívül gyorsan változó, bizonytalan, összetett világban, a 4. ipari forradalom idején a digitális műveltség különösen jelentőssé vált. Ezt a dinamikus folyamatot az információszerző képesség fejlődése nem tudja követni. Ez alapjaiban rengeti meg a tananyagot egyszerűen leadó iskolát. Triviális, hogy a digitális világban való érvényesülés egyik alapvető feltétele a digitális szövegértés, az információk értelmezése. A hazai diákok saját bevallásuk szerint szívesen és gyakrabban használják a világhálót információkeresésre vagy kapcsolattartásra, ugyanakkor a 2009 óta zajló digitális szövegértési mérés eredményei azt mutatják, hogy a magyarországi diákok ezen a területen is az OECD-átlag alatt teljesítenek.

- mondta el Vass Vilmos, aki kiemelte, nem elég csupán megszerezni azt az információt manapság az online térben, azt ugyanis válogatni értelmezni kell. Ráadásul tanulásfejlesztési szempontból különösen izgalmas, hogy építik be a diákok egyénileg a megszerzett, válogatott és értelmezett információt az előzetes tudásukba, hogyan használják fel kreatív módon a megtanultakat. Ez nyilvánvaló, hogy nem megy egyik napról a másikra. 

"Miért vagyok mégis bizakodó?"

A lehetőségek és a nehézségek után Vass Vilmos arról beszélt lapunknak adott interjújában, hogy miért lehet mégis optimistán tekinteni a válság utáni időkre.

- vallja a szakember, aki két lehetséges szcenáriót vázolt fel a jövőt illetően. Az egyik forgatókönyv az, hogy ez a digitális átállás egy teljesen másfajta tananyag-elrendezést, óraszervezést, tanulásszervezést eredményez.

- mondta el Vass Vilmos, hozzátéve, hogy a XXI. században, nincs mese, a egész digitális műveltség a gazdasági versenyképesség egyik alapja. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek gyenge a digitális műveltsége, akkor az nem tudja megállni a helyét a XXI. század munkaerőpiacán. A gazdaság oldaláról érkező igény mindenképpen komoly hatással lesz az iskolákra. 

Sok pedagógus is érzi, hogy a válság után nem lehet ugyanúgy csinálni mindent. "Ha úgy érzed, hogy egy gödörben vagy, a legjobb, amit tehetsz, hogy abbahagyod az ásást" - mondta Warren Buffett, ami azt jelenti a magyar oktatásra nézve, hogy nem kellene tovább erőltetni a régi, kudarcos dolgokat, itt az ideje váltani, és a válság után megújítani az oktatási rendszert" - summázta véleményét Vass.

- zárta a Pénzcentrumnak adott interjúja végét Vass Vilmos.