2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

A KSH legfrissebb, januárra vonatkoró jelentése szerint a a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint volt, 14,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 578 300 forintra becsülhető, 15,0%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 400, a kedvezményeket figyelembe véve 416 600 forintot ért el, 14,6, illetve 14,5%-kal volt magasabb, mint 2023. januárban.

Viszont ha az alábbi ábrát megnézzük, akkor a reálkeresetek alakulása már nem ennyire bizalomkeltő - nagyon leegyszerűsítve ez a mutató azt jelenti, hogy a havi munkabérből mennyi terméket és szolgáltatást tudunk megvásárolni, magyarul mennyit ér ténylegesen a fizetésünk a boltban. Mint látható, a 2023-as évben volt egy brutális bezuhanás (-19,6%), de a helyzet azért ennyire nem volt rossz, a februári számok mögött az egy évvel korábban, a lakossághoz juttatott extra pénzösszegek álltak (pl. fegyverpénz, szja-visszatérítés, stb.).

Viszont az látható, hogy a trend nem ekkor kezdődött: 2022. szeptembere és 2023. augusztusa között mínuszban voltak a reálbérek, azaz a hazai fizetésemelések nem tudták lekövetni a komoly, 25% felett tetőző inflációt. Összességében az év egészére vetítve kb. 3 százalékkal értek kevesebbet a fizetések, mint 2022-ben. Az infláció lecsengésével idén már elindulhat a felívelés a reálbérek esetében is, kérdés viszont, hogy ez meddig tarthat ki. Emellett több szakértővel is beszélgettünk arról, hogy a hazai bérek vásárlóértéke mikor érheti el a két évvel ezelőtti szintet.

Kifullad és jelentősen lassulhat a bérdibnamika

Habár az elmúlt évek során megszokhattuk (és sokszor el is mondtuk), hogy az év eleji bérdinamika nagyjából meghatározza az egész évet, ez idén vélhetően másképp lesz

- mondta a hazai bérstatisztikákról kérdésünkre Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ennek oka nem újdonság. Egyre több multinacionális cég van jelen Magyarországon és egyre több a náluk foglalkoztatott ember, ezek a cégek pedig jellemzően inkább tavasz környékén határoznak az elkövetkező egy év bérköltségeiről.

Vagyis míg mondjuk akár 10 évvel ezelőtt a januári béremelések voltak jellemzőek, manapság már sokkal inkább egy tavasztól-tavaszig tartó bérciklust láthatunk. A vállalatok nagy része márciusban, áprilisban határozza meg az új béreket. Amikor egy stabil, kiszámítható inflációs környezetben mozgunk és nincs komoly munkaerőpiaci turbulencia sem, akkor alapvetően stabil a bérnövekedés is. Azonban az elmúlt évek brutális inflációs sokkja immáron kihozza ezt az új szezonalitást

- magyarázta a szakember, majd emlékeztetett: a cégek 2023 tavaszán erőteljes inflációkövető béremelés mellett döntöttek (15 százalék környéke volt a jellemző). Ez a béremelés tehát még 2024 első hónapjaiban is velünk van, nem került bele még az év/év bérindex bázisába, ez most tavasszal történik meg.

Ugyanakkor mivel idén a vállalatok zöme inkább 5-10 százalékkal emel csupán, így várhatóan 2024 áprilisát követően – a tavalyi béremelések bázisba kerülésével és az idei alacsonyabb ütemű béremelésekkel – jelentősen lassulhat a bérdinamika Magyarországon

- közölte Virovácz Péter, aki szerint az idei év egészében így továbbra is nagyjából átlagosan 10 százalék körüli béremelkedéssel kalkulálhatunk, ami egy 4,5 százalék körüli átlagos infláció mellett egy valamivel több mint 5 százalékos reálbérnövekedést biztosít.

A gyengülő munkaerőpiaci adatok – emelkedő munkanélküliség és csökkenő foglalkoztatottság – mérsékli a munkavállalók alkuerejét és ez a friss bérezési döntések esetében is jól látható - húzta alá. A dolgozók ugyanis nem igazán tudták érvényre juttatni azon igényüket, hogy az elmúlt évek inflációs sokkja miatti vásárlóerő csökkenést teljes egészében kompenzálják – vagyis idén is bőven 10 százalék feletti béremelést adjanak a munkáltatók.

Arra a kérdésünkre, hogy a hazai fizetések vásárlóereje mikorra érheti el az inflációs sokk előtti szintet, Virovácz Péter elmondta, az ING Bank saját kalkulációi alapján 2024 januárjában az 1990-es árszínvonallal számított reálbér (vagyis vásárlóerő) 31 153 forintnak felelt meg az átlagbér esetében. Ezzel szemben a 2023-as vásárlőerő 29 816 forint volt, míg 2022-ben 30 649.

Az infláció jelentős fékeződése és a továbbra is magas bérdinamika együtteseként lényegében mára már visszatért a vásárlóerő az extrém inflációs időszak előtt látott szintre

- ismertette. Ugyanakkor a fogyasztás helyreállása kapcsán arról beszélt, továbbra is relatíve alacsony (bár már javuló) a lakossági bizalom. Amíg ez nem áll teljesen helyre, addig vélhetően csak nagyon lassan, fokozatosan javulhat a fogyasztási helyzet.

Jelenleg elsősorban azt látjuk, hogy egy minőségi változás van a mennyiségi helyett. Vagyis a fogyasztók többet költenek értékben, de nem vásárolnak sokkal többet mennyiségben. Vagyis a kosárba rakott termékek száma alig változik, de minőségibb termékeket vásárolnak a fogyasztók. Érdemi mennyiségi változást a fogyasztásban az idei év második fele hozhat, meglátásunk szerint

- tette hozzá.

Az infláció réme még nem tűnt el

Amikor a magyar statisztikai rendszer a bérek számtani átlagát vagy a jellemzőbb medián kereseti mértéket közzé teszi, szokott lenni nagy csodálkozás, mert az átlag sokak számára túl magasnak látszik. És bizony meglehet, hogy a valóságban kisebbek a jellemző keresetek, hiszen a statisztikai adat teljes állásban, napi nyolc órában foglalkoztatottakra vonatkozik. Eközben tudható, hogy a versenyképes kisvállalatoknál néha csak négy vagy hat órában van bejelentve a munkás, és vagy megkapja, vagy sem az iparági átlagos jövedelmet

- kommentálta megkeresésünkre a hazai bérstatisztikákat Bod Péter Ákos. A korábbi jegybankelnök szerint ezzel együtt 2024 elején jelentős reálbérnövekedés várható, már egyszerűen amiatt, hogy a tavalyi év végén a kétszámjegyű (éves szinten csaknem 18 százalékos) fogyasztási árindexre reagálva jelentős béremelések voltak, a minimálbérek is nagyot emelkedtek.

Ugyanakkor a 2024-es év indulásakor az inflációs ráta meglepően szerény volt. Ebből statisztikailag az jön ki, hogy a most kapott, mondjuk 10 százalékos béremelés milyen jó, mivel csak 3, 4 százalékos az árindex a tavaly ilyenkorihoz képest. Sajnos a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés, és éves viszonylatban már nem lesz annyira ragyogó az év a munkavállaló számára

- világított rá. Szerinte a 2024-es bérjövedelmi javulás a legtöbb szektorban kompenzál a megelőző évi reálbércsökkenésért, ezért elvileg a lakossági fogyasztási képesség is nő - ha szerényen is.

Az első hetek azonban nem túl jól indultak. És érdemes megismételni, hogy az árnövekedési veszély egyáltalán nem múlt el

- tette hozzá. Bod Péter Ákos arról is beszélt, hogy a reálbéradatok javulásától valóban azt lehetett volna várni, hogy a 2022 második felétől visszaeső lakossági fogyasztás szépen helyreáll.

Néhány területen van dinamika, például az idegenforgalmi szektor elég szépen alakult. De családok nagy része óvatosabb lett a költéseivel. A nemzetgazdasági miniszter biztatta is az embereket a több költésre, hogy ezzel erősödjön a gazdasági növekedés hazai komponense. Én azonban jogosnak tartom az óvatosságot, ami jobb, mintha megindulna a költekezés, pláne egy olyan országban, ahol a családok felének nincs néven nevezhető megtakarítása. És az évben még jöhetnek kellemetlen fordulatok

- húzta alá és arra is kitért, hogy a nagy állampapírkamatok mostani kifizetése az eleve tehetősebbekhez megy, ők pedig nem fognak sokkal többet fogyasztani attól, hogy a folyószámlájuk egyenlege javult.

Év végére érhetünk a 2022-es szintre?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. kérdésünkre kifejtette, előrejelzésük szerint 2024-re 11%-os nominális keresetemelkedés mellett 5,5%-os inflációt várhatunk, tehát 5% feletti reálkereset növekedésre számíthatunk év végéig. A bázishatás év/év szinten érvényesül csak, így a tavalyi „beszakadás” valójában a 2022-es hatásoknak tudható be, így idén erre már nem kell számítanunk.

A 2023-as -3% körüli reálkeresetcsökkenést a 2024-es várható 5%-feletti reálkeresetnövekedés ki fogja oltani. Tehát idén év végére a reálkeresetek várhatóan 2%-kal meg fogják haladni a 2022-eseket

- mondták. Adataik szerint a magyar háztartások összes megtakarítása 2021-hez képest 2022-ben 6%-kal, 2023-ban 12%-kal volt alacsonyabb.

Tehát hiába nőtt nominálisan a háztartások bruttó megtakarítása, az óriási infláció miatt így is csökkent a reálértékük. Látható, hogy a reálkeresetek emelkedésével a fogyasztás eddig nem nőtt párhuzamosan. A nemzetgazdasági miniszter szerint az elcsúszás fő oka a háztartási fogyasztásban megjelenő óvatossági motívum. Ha ez igaz, akkor legalább 3-6 hónap átfutási idővel kell számolnunk

- fogalmaztak.

Nem most fog kilőni a fogyasztás

Megkeresésünkre Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője arról beszélt, januárban a vártnál nagyobb mértékben, 14,6%-kal emelkedtek a nemzetgazdaságban a nominális keresetek, és szerinte ez a dinamika az év további részében mérséklődhet. Ő is hangsúlyozta, hogy a nagyvállalatoknál jellemzően nem januárban, hanem a tavaszi hónapokban kerül sor az általános béremelésre, így a januári adat bázisa ezt még nem tükrözi.

Ennek ellenére az év egészében 10% felett lehet a nominális bérek növekedési üteme, ami jelentős (4,3%-os éves átlagos inflációval számolva), akár a 7%-ot is meghaladó reálbér növekedést jelent. Ilyen mértékben utoljára 2016-2019 közötti években nőttek a reálkeresetek. Az idei évben így az átlagkereset vásárlóereje visszaépül a 2022-es szintre. Ez azonban nem jelenik meg azonnal a fogyasztás felpörgésében - ezt a kiskereskedelmi adatok pontosan tükrözik. A háztartási szektort az elmúlt néhány évben erőteljes sokkok sorozata érte, így nem meglepő, hogy a bizalom még mindig viszonylag gyenge és nagyon erősek az óvatossági motívumok

- fogalmazott. Várakozásaik szerint az év első felében így még nem várható komoly „kilövés” a fogyasztásban, később azonban fokozatosan erősödhet a vásárlási kedv és gyorsabb ütemben nőhet a fogyasztás.

2024-ben a GDP növekedéséhez felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás járulhat hozzá legnagyobb mértékben

- tette hozzá Trippon Mariann.

Címlapkép: Varga György, MTI/MTVA