Elismerték, milliónyi magyar dolgozó maradt hoppon: örök ígéret marad a rendes béremelés?

Noha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei I. félévben a nettó átlagkereset 13,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért adatot, a helyzet mégsem annyira jó, mint elsőre látszik. A Pénzcentrum a statisztikai hivatal Fókuszban a vármegyék című kiadvány mellékelt adatsorai alapján vármegyénként végigvette, mely ágazatokban nőtt ilyen mértékben a fizetése, és hogy kik voltak a vesztesei a béremelkedésnek.

Ám mielőtt rátérnénk a konkrét kereseti adatokra, azelőtt érdemes árnyalni a képet. Ehhez a legideálisabb, ha segítségül hívjuk az idei, fogyasztói árak alakulására vonatkozó adatokat.

Ezek szerint idén júniusban 20,1 százalékos növekedés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest, míg az első féléves átlag 23,6 százalékon alakult.  

Azaz, akinek a nettó fizetése ennél kisebb mértékben emelkedett, annak valójában, reálértéken csökkent a bére. Ennél is konkrétabban: hiába kaptak a magyarok forintban többet havonta, abból kevesebb dolgot tudott megvenni a boltban.

Nyugaton majdnem kétszer többet kerestek, mint Keleten

A körképhez a nettó átlagkereset emelkedését vettük alapul, azokat a nemzetgazdasági ágakat kerestük minden egyes vármegyében és a fővárosban, amelyekben a legnagyobb és a legszerényebb béremelkedés volt megfigyelhető, valamint megvizsgáltuk, hogy milyen arányban tudták az egyes ágak túlszárnyalni az első féléves, 13,6 százalékos átlagos nettó béremelést.

A megyei bontású, átlagos nettó béremelkedési adatokat megvizsgálva kiderült, hogy a KSH által közölt országos átlag felett összesen 11 vármegyében emelkedtek a fizetések. A legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron vármegyében (21,5 százalék), míg a legszerényebben Nógrád vármegyében (10,7 százalék).

A KSH statisztikájából ugyanakkor kiderült az is, hogy a legtöbbet átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték (453 379 forint), ezzel szemben a legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (262 438 forint) vihették haza a dolgozók.

Ezzel Magyarország legjobban és legrosszabbul fizető vármegyéi között több mint 1,7-szeres volt a bérkülönbség.

Ők voltak a legnagyobb nyertesek és vesztesek

Budapesten a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatában dolgozók nettó átlagbére növekedett a legnagyobb mértékben (33,1 százalék) egy év alatt, mellettük a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén foglalkoztatottak fizetése nőtt a legjobban (23,9 százalék). Ám nem lehetett okuk panaszra a bányászat és kőfejtés ágazatában dolgozóknak sem, az ő bérük ugyanis 23,5 százalékkal növekedett. Nagyjából ez a három ágazat húzta fel a fővárosi átlagot, ugyanakkor egy terület kivételével mindenhol sikerült kétszámjegyű növekedést elérni. A legkevésbé szerencséseknek a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók mondhatták magukat, miután az ő fizetésük nem hogy nőtt, de 11,2 százalékkal csökkent. Összességében Budapesten 11,6 százalékkal nőttek a bérek az egy évvel korábbihoz képest, a fővárosban az országos átlagot pedig 5 ágazat nem tudta megugrani.

Baranya vármegyében összességében 13,6 százalékkal nőttek a nettó bérek 2023 első félévében, ami átlag feletti teljesítményt jelentett. Legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció területén dolgozóknak emelkedett a fizetése, 35,5 százalékkal. De jókora emelésben részesültek a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés területén dolgozók is, akiknek a nettó bére 21,3 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók bére jelentősen elmaradt a többi ágazatban megszerezhetőtől, sőt, az 10,9 százalékkal csökkent. A béremelkedések országos átlagát Baranya vármegyében 5 ágazat nem tudta megugrani.

Bács-Kiskun vármegyében összességében 14,2 százalékkal nőttek a nettó bérek, legjobban a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bére növekedett (24,1 százalék). Mellettük egyaránt 22,7 százalékkal nőtt a feldolgozóiparban és az ipar, víz- és hulladékgazdálkodás területén foglalkoztatottak fizetése, de az információ, kommunikáció területén dolgozók bére is 22,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ebben a megyében a mérleg másik oldalát szintén a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók jelentették, fizetésük 13,3 százalékkal lett kevesebb. Ám a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén dolgozók is csak szerény bérnövekedésnek örülhettek, fizetésük csak 9,5 százalékkal nőtt. A béremelkedések országos átlagát Bács-Kiskun vármegyében 5 ágazat nem tudta megugrani.

Békés vármegye az idei I. félévben sajnos az országos átlagot nem érte el a bérnövekedés tekintetében, a vármegyében a nettó keresetek ugyanis 13,4 százalékkal növekedtek. Az ország ezen pontján a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgozók keresete növekedett a legnagyobb mértékben, ők 44,5 százalékkal kerestek többet az egy évvel korábbinál. Tőlük jelentősen lemaradtak, ám még így is jelentős bérnövekedésnek örülhettek az ingatlanügyletekkel foglalkozók (25,4 százalékos növekedés), és a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés területén dolgozók fizetése is nagymértékben, 25,1 százalékkal nőtt. Két terület is akadt ugyanakkor, ahol a fizetések csökkentek: a bányászat, kőfejtés területén 19,9 százalékkal, a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén pedig 11,7 százalékkal csökkentek a nettó fizetések. A béremelkedések országos átlagát Békés vármegyében 5 ágazat nem tudta megugrani.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében az országos átlag alatt nőttek a nettó bérek, 14,0 százalékkal. A legmagasabb béremelést az információs, kommunikációs iparágban dolgozók kapták, 36,3 százalékot, utánuk a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területen dolgozók bére nőtt a legjobban, 30,7 százalékkal. Majd egy jelentősebb esést követően a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bérnövekedési eredménye következett, mely 2023 I. félévében 20,3 százalékpontos növekedést mutatott. A vármegyében ugyanakkor csökkenést csak a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosításban dolgozók szenvedtek el, és az ő bérük is csak 8,9 százalékot esett. A béremelkedések országos átlagát Borsodban amúgy 4 ágazat nem tudta megugrani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Küszöbön a sírig tartó munka: nincs mese, újra munkába kell állnia rengeteg magyar nyugdíjasnak

Jelentősen nőtt a magyar nyugdíjasok gazdasági aktivitása az elmúlt három évben, így minden eddiginél közelebb kerültünk a halálunkig történő munkavégzéshez.

Csongrád-Csanád vármegyében 12,3 százalékkal, tehát az országos átlag alatt emelkedtek az átlagos nettó keresetek az egy évvel korábbihoz képest. Legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció területén dolgozók bére emelkedett, 29,5 százalékkal, őket követi a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás iparágában dolgozók fizetése, ami 26,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mellettük a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bére emelkedett a leginkább, 25,8 százalékkal. Ezzel szemben legkevésbé a humánegészségügyi, szociális ellátásban dolgozók bére növekedett (10,3 százalék), míg a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók bére 11,6 százalékkal csökkent. A béremelkedések országos átlagát Csongrádban összesen 5 ágazatnak nem sikerült túlszárnyalnia.

Fejér vármegyében átlag alatt, 14,3 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2023 I. félévében. A legnagyobb bérnövekedésben az ingatlanügyletekkel foglalkozók részesültek (19,5 százalék), utánuk az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben utazó munkavállalók növekménye állt (19,1 százalék), míg a dobogó harmadik fokára a mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, halászattal foglalkozók kerültek a maguk 19,0 százalékos bérnövekedésével. Ellenben a Fejér vármegyei közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatában dolgozók bére csökkent, 11,4 százalékkal volt kevesebb tavaly, mint egy évvel korábban. A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bére csak 1,6 százalékkal emelkedett, és villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgozóknak is meg kellett elégedniük csupán 2,5 százalékos nettó bérnövekedéssel. A béremelkedések országos átlagát Fejér vármegyében 5 ágazatnak nem sikerült felülmúlnia.

Győr-Moson-Sopron vármegyében bőven az átlag felett, 21,5 százalékkal voltak magasabbak az idei I. féléves nettó átlagbérek, mint egy évvel korábban. A listát itt a feldolgozóipari dolgozók vezetik 31,7 százalékos bérnövekedéssel, illetve a víz- és hulladékgazdálkodás mentes ipar területén dolgozók fizetése is 31,2 százalékkal növekedett, de az ipari dolgozók is 30,9 százalékkal többet kerestek. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén tevékenykedők ugyanakkor 11,3 százalékkal kaptak kevesebbet, mint egy évvel korábban, a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők nettó fizetése pedig csak 3,8 százalékkal emelkedett. De a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén munkát vállalóknak is meg kellett elégednie a szerény, 6,9 százalékos átlagos béremelkedéssel. A béremelkedések országos átlagát a vármegyében 5 nemzetgazdasági ágazat nem teljesítette.

Hajdú-Biharban vármegyében valamivel az átlag felett, 13,9 százalékkal emelkedtek a nettó fizetések. A legnagyobb béremelkedés, átlagosan 77,1 százalék a bányászat, kőfejtés iparágban volt, őket a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők (+52,2 százalék) illetve a Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytató alkalmazottak (+26,4 százalék) követték. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítási iparágban dolgozók átlagos nettó fizetése ebben a vármegyében is csökkent, ők 10,7 százalékkal kapnak kevesebbet az egy évvel korábbinál. Ám az oktatási dolgozók bére is csupán 8 százalékot emelkedett, és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző alkalmazottak bére is mindössze 9,3 százalékkal növekedett. Az országos átlagot a béremelkedések tekintetében 4 ágazat nem tudta teljesíteni.

Heves vármegyében az átlag felett, azaz 15,4 százalékkal emelkedtek egy év alatt a nettó fizetések. Legnagyobb mértékben adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzők bére nőtt, 27,2 százalékkal, őket követi a bányászat, kőfejtés (+24,9 százalék), illetve a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (+20,8 százalék) iparága. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén e vármegyében is csökkentek a bérek (-9,9 százalék), de a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén dolgozók is mindösszesen 5,8 százalékkal, az információ, kommunikáció területén dolgozók nettója pedig 8,1 százalékkal nőtt átlagosan. A béremelkedések országos átlagát Hevesben kiemelkedően sok, összesen 7 nemzetgazdasági ágazat nem tudta teljesíteni.

Komárom-Esztergom vármegyében csak 15,9 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek, a rangsort a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgozók vezetik 24,8 százalékos nettó emelkedéssel, utánuk jönnek a szállítás, raktározás iparágában dolgozók (+24,3 százalék) és az információ, kommunikációs terület alkalmazottai 22,7 százalékos béremelkedéssel. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás nevű iparág alkalmazottainak fizetése ebben a megyében is csökkent, ők 8,5 százalékkal visznek haza kevesebbet. A legkisebb mértékben ebben a megyében a bányászatban, kőfejtésben melózóknak emelkedett a nettója az egy évvel korábbiakhoz képest, mindösszesen 1,5 százalékkal, de a pénzügyi, biztosítási tevékenységet folytatók is csak 8,0 százalékos nettó béremelkedést könyvelhettek el. Meglepő módon az eddig rendre a magyar gazdaság húzóágazatként megjelenő építőipar dolgozóinak bére is csak szerényen, 9,9 százalékos mértékben emelkedett. A béremelkedések országos átlagát – Heveshez hasonlóan – a Komárom-Esztergomban 7 nemzetgazdasági ágazat nem tudta teljesíteni, ezzel az ország egyik legkevésbé fejlődő vármegyéjévé vált.

Nógrád vármegyében 10,7 százalékkal nőttek a nettó bérek átlagosan, ami jóval átlag alatti. A vármegyében dolgozók közül a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén munkát vállalók nettója emelkedett a legnagyobb mértékben, 22,8 százalékkal. Mellettük a bányászat, kőfejtés iparágának alkalmazottai kapták a legmagasabb béremelést, ők 20,8 százalékos emelkedésnek örülhettek. Ezzel szemben a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók 12,9 százalékos fizetéscsökkenést voltak kénytelenek elszenvedni, míg a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők is csak 7,5 százalékkal kaptak magasabb fizetést az egy évvel korábbinál. A művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban résztvevők is csupán 11,5 százalékkal vittek haza magasabb nettót, a humánegészségügyben, szociális ellátásban dolgozók bére pedig 12,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az országos átlagot a béremelkedések tekintetében a vármegyében 4 ágazat nem tudta teljesíteni.

Pest vármegyében az országos átlagot meghaladó mértékben, 16,6 százalékkal növekedtek a nettó átlagbérek. A bányászat-kőfejtésben tevékenykedők 43,6 százalékkal kerestek többet nettóban, mint 2021-ben, a víz- és hulladékgazdálkodás nélkül vett iparban pedig 22,4 emelkedtek a fizetések, mialatt a feldolgozóipari dolgozók 22,2 százalékkal kerestek többet nettóban, mint egy évvel korábban. Pest vármegyében nem volt olyan iparág, ahol csökkentek volna a bérek, a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók 4,4 százalékkal vihettek többet haza, a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők fizetése 10,1 százalékkal nőtt, és a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, halászatban dolgozók bére is 11 százalékkal tudott növekedni. Az országos átlagot a béremelkedések tekintetében a vármegyében 5 ágazat nem tudta teljesíteni.

Somogy vármegyében 13,5 százalékkal nőttek a nettó fizetések. Ezen belül a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat iparágban tevékenykedők fizetése nőtt a leginkább, 19,3 százalékkal, őket követik a megyei rangsorban az információ, kommunikáció iparágban dolgozók (+25,9 százalék) és a szállításban, raktározásban tevékenykedők (+23,1 százalék). A közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatában dolgozók Somogyban sem jártak jól, mivel fizetésük 11,4 százalékkal csökkent. Mellettük a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők sem örülhettek annyira, az ő fizetésük ugyanis csak szerényen, 8,9 százalékkal nőtt. Utánuk a legkisebb mértékben a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban dolgozók nettó bére emelkedett, mindösszesen 11,2 százalékkal. A harmadik legkevesebb nettó béremelkedés a humánegészségügyi, szociális ellátás területén volt, 12,7 százalékos. A béremelkedések országos átlagát 6 ágazat nem tudta teljesíteni.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 11,7 százalékkal emelkedtek átlagosan a nettó fizetések. A listát a ingatlanügyletekkel foglalkozó alkalmazottak vezetik ebben a megyében 29,2 százalékos béremelkedéssel. Őket követik a bányászat, kőfejtés iparág dolgozói 22,7 százalékos nettó béremelkedéssel, a helyi lista harmadik helyén pedig a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgozók álltak 22,3 százalékkal. A szabolcsi közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén tevékenykedők fizetése viszont 9,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbinál, de az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzők is csupán 9,0 százalékkal vihettek haza többet. A második legkevesebb emelést a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén dolgozók kapták, az ő fizetésük 10,8 százalékkal emelkedett. Az országos átlagot Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a béremelkedések tekintetében 6 ágazat nem tudta teljesíteni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorra mennek tönkre a magyarok biztosnak hitt munkahelyei: szakadék szélén táncolnak a dolgozók

Felemás képet fest a KSH idei II. negyedéves munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványa. Bár a kormány elégedett az eredményekkel, a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakember nem az.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 12,7 százalékos volt a béremelkedés mértéke. A béremelési rangsort itt a pénzügyi, biztosítási tevékenység vezeti, az ezen a területen dolgozók 39,5 százalékkal kerestek többet az egy évvel korábbihoz képest. Utánuk a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén tevékenykedők következnek 33,3 százalékkal, majd pedig a szállítás, raktározás iparág következik 21,3 százalékos átlagos nettó béremelkedéssel. Ezzel szemben a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók nettója csökkent, mindösszesen 8,6 százalékkal. Ám a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén dolgozók nettó átlagbére is csak 5,8 százalékkal emelkedett egy év alatt. A humánegészségügyi, szociális ellátásban tevékenykedők fizetése kereken 10,0 százalékkal emelkedett, míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzők bére is csak 11,6 százalékkal nőtt. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az országos átlagot a béremelkedések tekintetében 6 ágazat nem tudta teljesíteni.

Tolna vármegyében 13,6 százalékos volt a béremelkedés mértéke, ami pontosan megegyezik az országos átlaggal. A béremelés-rangsort itt a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágban dolgozók vezetik, akiknek 24,6 százalékkal növekedett a bére az egy évvel korábbihoz képest. Utánuk az információ, kommunikáció területén dolgozók következnek a sorban 22,5 százalékos bérnövekedéssel, majd pedig az ipar, víz- és hulladékgazdálkodásban dolgozók a maguk 21,7 százalékos átlagos nettó béremelkedésükkel.

A vármegyében két iparág dolgozóinak a fizetése is csökkent: a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ág munkavállalói 12,4 százalékkal, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzők nettó fizetése 1,2 százalékkal csökkent. A humánegészségügyi, szociális ellátás területének képviselői 9,2 százalékos bérnövekedésnek örülhettek, a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat munkavállalóinak bére 10,3 százalékkal nőtt. A béremelkedések országos átlagát, Heves és Komárom-Esztergom vármegyéhez hasonlóan, 7 nemzetgazdasági ágazat nem tudta teljesíteni, amivel Tolna is csatlakozott az ország legszerényebben fejlődő vármegyéihez.

Vas vármegyében 14,5 százalékkal emelkedtek a nettó átlagfizetések egy év alatt. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók fizetése itt is csökkent, 10,6 százalékkal, az összes többi ágazatban nőttek a bérek. A legtöbb pluszt, 29,6 százalékot, a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők kapták, utánuk a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat dolgozói következtek (+24,6 százalék), míg a dobogó harmadik fokára az információ, kommunikáció területén munkát vállalók állhattak fel (+24,0 százalék). A lista másik végén a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazata (+3,8 százalék), a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ága (+8,1 százalék), valamint a humánegészségügyi, szociális ellátásban dolgozók (+11,8 százalék) álltak. Vas vármegyében az országos átlagot a béremelkedések tekintetében 5 ágazat nem tudta teljesíteni.

Veszprém vármegyében átlag felett, 15,3 százalékkal nőttek a nettó fizetések. Az abszolút nyertesek itt a bányászat, kőfejtés területén dolgozók voltak, az ő fizetésük 24,3 százalékkal nőtt. Őket követték az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzők 22,9 százalékos nettó béremelkedéssel, míg a lista harmadik helyét a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálásban dolgozók szerezték meg 21,4 százalékos éves emelkedéssel. A bérverseny veszteseivé Veszprém vármegyében is a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén munkát vállalók váltak, fizetésük ugyanis 9,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők is csak visszafogottan örülhettek, miután a nettó bérük mindössze 1,5 százalékos növekedést mutatott. Náluk jobban, ám még mindig bőven a 10 százalékos határ alatt nőtt a humánegészségügyi, szociális ellátásban dolgozók fizetése (+8,2 százalék). Az első 10 százalékot meghaladó bérnövekedést a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazata produkálta, ahol 13,1 százalékos mértékben növekedtek a bérek. Veszprém vármegyében egyébként az országos átlagot a béremelkedések tekintetében 4 ágazat nem teljesítette.

Zala vármegyében a nettó átlagbérek 13,0 százalékkal növekedtek 2023 I. félévében az egy évvel korábbihoz képest. Nincs meglepetés: a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók a nettó bérek tekintetében nem jártak jól, fizetésük 12,8 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők fizetése ugyanakkor 6,9 százalékkal, a szállítás, raktározás területén dolgozók bére pedig 7,0 százalékkal emelkedett. A Zala vármegyei lista másik végén az ingatlanügyletekkel foglalkozók álltak, akiknek a nettója 33,6 százalékkal növekedett. Utánuk a bányászat, kőfejtés ág nettó bérei emelkedtek a legnagyobb mértékben (+25,8 százalék), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzők pedig 23,0 százalékos béremelkedést könyvelhettek el. Zala vármegyében az országos átlagot a béremelkedések tekintetében 6 ágazat nem teljesítette.