Sorra mennek tönkre a magyarok biztosnak hitt munkahelyei: szakadék szélén táncolnak a dolgozók

Jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest az idei második negyedévben a KSH legfrissebb, a munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványa szerint. A potenciális munkaerő-tartalék aránya is nőtt, de az ide tartozókat már csak nagyon nehezen lehet aktivizálni, aminek oka főként az alulképzettség. A kiadványból kiderült az is, hogy az idei II. negyedévben több tízezer üres álláshely volt a munkaerőpiacon, amelyek kétharmadát öt ágazat adta össze.

Mindeközben a Trenkwalder munkaerő-közvetítő arról számolt be a Pénzcentrumnak, hogy a magyarországi cégek folyamatosan válságból válságba bukdácsolnak, amit egyrészt a munkaerő-átszervezéseken, majd a tervezett fejlesztéseik leállításán lehetett észrevenni. Mindeközben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy véleménycikkben arról értekezett, hogy 2030-ra nagyságrendileg 500 ezer fővel több munkavállalóra lesz szüksége Magyarországnak.

A munkaerő-tartalék jó része feketézik

A napokban megjelent a KSH legfrissebb, az idei II. negyedévi munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványa, mely összességében keserédes képet fest a magyarországi helyzetről. Eszerint a munkanélküliek száma átlagosan 193 ezer fő volt március eleje és június vége között, amivel a munkanélküliségi ráta elérte a 3,9 százalékot a 15–74 évesek körében. S bár lépten nyomon azt lehet hallani, hogy a munkaerőpiac nagyon feszes, hogy szinte teljes a foglalkoztatás, a munkanélküliek létszáma egyetlen év alatt, tehát 2022. II. negyedéve óta 36 ezer fővel, vagyis 23 százalékkal emelkedett. A munkanélküliségi ráta a 15–24 évesek körében nőtt a legjobban, összesen 3,9 százalékponttal, 13,9 százalékra emelkedett, a 25–54 évesek rátája 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra nőtt, míg az 55–74 éveseké lényegében stagnált, és 2,8 százalék maradt.

A legalább egy éve munkát keresők aránya 36 százalék volt az idei második negyedévben, ám a munkanélküliek 38 százaléka (csaknem 74 ezer fő) a vizsgált időszakot megelőző 3 hónapon belül kezdett el munkát keresni.

A KSH kiadványában külön kitért a potenciális munkaerő-tartalékra is, akik a munkanélkülieket, az alulfoglalkoztatottakat, a dolgozni szándékozókat, de munkát aktívan nem keresőket vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívakat jelentik. Ez a csoport az idei II. negyedévben átlagosan 291 ezer főt számlált, ami 30 ezerrel volt több az egy évvel korábbinál. A statisztikai hivatal megjegyezte: azok a munkanélküliek, akik aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon, egyre nagyobb részt képviselnek a tartalékban, míg az inaktívak aránya egyre kisebb.

A recesszió a munkaerőpiacon is érezteti hatását, az elmúlt években válságból válságba bukdácsolt a cégek jelentős része. Előbb az alkalmazottak számának növekedése kezdett lassulni, majd már a betöltetlen pozíciókra sem vettek fel embert, és igyekeztek belső átszervezésével megoldani a feladatokat. A következő, jelenleg is tartó, fázisban pedig a vállalkozások egy része elkezdte leépíteni egyes, fejlesztés alatt lévő területeit, és egyre több cég kénytelen a rolót is lehúzni, és elküldeni a munkavállalóit. Az év első 8 hónapjában több céget számoltak már fel, mint az előző két teljes évben összesen, ami jelzésértékű

– reagált a KSH kiadványában foglalt adatokra Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. A szakember a Pénzcentrumnak azt nyilatkozta, szerinte a munkanélküliek száma azért nem növekedett a KSH kiadványában jelzettnél jobban, mert sokan nem regisztrált munkanélküliek, mások a külföldön dolgozók táborát gyarapítják. Ismét másoknak pedig sikerült azon kevés cégnél elhelyezkedniük, amelyek jelenleg is növekedni tudnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Özönlenek a magyar melósok ezekre az állásokra: honnan menekülnek ennyien?

Tovább fokozódott a munkavállalói aktivitás 2023 harmadik negyedévében Magyarországon.

A munkaerőpiaci tartalék kapcsán kifejtette: a csoport egy komoly szeletét képezik azok az emberek, akik a nyílt munkaerőpiacon dolgoznak, de feketén. A munkaügyi ellenőrzések jelentései szerint az általuk vizsgált munkavállalóknak a 14 százalékát feketén foglalkoztatták idén, ami egy 35 ezer fős mintából több mint 4 ezer főt jelent. Hozzátette, jellemzően az építőipar az a szektor, ahol még mindig magas az ilyen jellegű foglalkoztatás, a másik szegmenst pedig az úgynevezett korai iskolaelhagyók és azok az egészségügyi problémákkal küzdők jelentik, akiket még aktivizálni lehet a munkaerőpiacon.

De sokan élnek leszakadó településeken, akiknek a munkaerőpiaci integrációja továbbra is erősen kérdéses

– fűzte hozzá Nógrádi József.

A KSH kiadványa szerint a potenciális munkaerő-tartalékot alkotók közel kétötöde az észak-alföldi és észak-magyarországi régióban él, 60 százalékuknak nincs érettségije, 36 százalékuknak pedig csak alapfokú végzettsége van. Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként tevékenykedtek. Ez viszont a munkaerőpiac érdemi problémáit sajnos nem oldja meg, az elmúlt negyedévekben ugyanis bár a munkaerőpiacon kevesebb üres álláshelyre több munkaerő-tartalék jutott, akik azonban a munkaadók igényeit végzettségbéli, szakmai és területi eltérések okán nem voltak képesek kielégíteni. Magyarán hiába volt tucatnyi ember egy üres álláshelyre, azok mégsem voltak feltölthetők.

Több tízezer álláshely áll üresen

Márpedig üres álláshelyből akadt bőven a II. negyedévben is, csaknem 80 ezer darab, amiket a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek betöltetlen pozíciói adtak ki. Országos viszonylatban az összes álláshely 2,4 százaléka várt amúgy betöltésre a II. negyedévi zárónapon, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábban mért adatnál, ám az üres álláshelyek kétharmada (53 488 darab) mindössze öt ágazatra koncentrálódott.

Az üres álláshelyek száma még mindig magas, ha figyelembe vesszük, hogy bő egy évvel ezelőtt a csúcs 98 ezer körül volt. Ez annak köszönhető, hogy Magyarországon strukturális munkanélküliség van, azaz nem olyan képesítéssel és területileg nem olyan helyen vannak a munkavállalók, mint amire és ahol szükség van rájuk

– közölte a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Nógrádi József szerint a legtöbb betöltetlen álláshelyet a feldolgozóiparban találjuk, mert ezen a területen volt a legtöbb új beruházás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokkoló, ami a magyar munkahelyeken történik: ezzel kevés dolgozó tud számolni

Az elmúlt évek munkaerőhiányából fakad, hogy sok munkahelyen állandósultak üres pozíciók, és ugyan nem is gondolnánk, de ez az egyik legdrágább pluszköltség a munkáltatónak.

A másik ilyen piaci szereplő az SSC szektor, ahol közel 170 cég nyújt globális adminisztratív szolgálatatásokat, itt azonban jellemzően több nyelvet beszélő kollégákra van szükség, Magyarország viszont az egyik sereghajtó az unióban az idegen nyelveket beszélők számában. „A következő helyeken aztán az egészségügy és az oktatás található, amit nem szeretnék kommentálni, csak megjegyezném, hogy ezekből a szektorokból az elmúlt években rengetegen keresték a boldogulásukat inkább a versenypiacon, illetve – ami ennél is szomorúbb – külföldön” – összegzett Nógrádi József.

Százezrek érkezhetnek a magyar munkaerőpiacra

Annak ellenére, hogy 13 év alatt 1 millió új munkahelyet hoztunk létre, és jelenleg is csúcson van a foglalkoztatottság, a töretlen gazdasági fejlődés biztosításhoz 2030-ra nagyságrendileg 500 ezer fővel több munkavállalóra lesz szükségünk

– közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexen közzétett véleménycikkében. Hozzátette, szerinte megnyugtató, hogy ezen új munkavállalók túlnyomó többsége az országban rendelkezésre áll, ám fel kell készülnünk arra, hogy azokon a nemzetgazdasági területeken, de kizárólag csak abban az esetben, ahol és amikor már nem biztosítható elegendő magyar munkaerő, és fennáll a veszélye annak, hogy emiatt a gazdasági növekedés forrását biztosító beruházások maradnának el, úgy azt jól szabályozott módon és szigorúan ellenőrzött keretek között vendégmunkásokkal egészítsük ki. A foglalkoztatottak számának további növelése azért különösen fontos – még ha paradoxnak tűnik is –, mert az intenzív növekedési fordulat mögött extenzív bővülésre is szükség van.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg az ázsiai vendégmunkás itthon: már nem lehet megállítani a beáramlásukat

Az elöregedés és a csekély munkaerőtartalék miatt az utóbbi időben főleg a külföldi vendégmunkások voltak azok, akik elkezdték betömni az üres lyukakat.

Nagy Márton értekezésében arról is írt, hogy a munka társadalmi becsületét, és az így elért eredményeket az állam igyekszik növelni azzal is, hogy GDP-arányosan a fejlett világban a legnagyobb mértékben, 5 százalékot költ közvetlenül családokra.

Emellett megemlítette azt is, hogy a reálgazdaságunk jó erőben van ahhoz, hogy 2024 a növekedés éve lehessen, miután 2023-ban letörtük és egy számjegyűre csökkentettük a „szankciós inflációt”.

Címlapi kép: MTI/Krizsán Csaba