Hiába félállás, majdnem teljes fizetést adnak: ezek most a legjobb fusi melók itthon

Vélhetően rengetegen gondolják úgy, hogy egy félállás betöltése szinte felér egy nyaralással. Hiszen nem kell miden nap 8 órát ücsörögni egy irodában, nincs akkora kötöttség és a dolgozóra nehezedő stressz mértéke is alacsonyabb. Ám a részmunkaidős foglalkoztatás ennél sokkal többről szól.

A hatályos jogszabályok alapján akkor beszélhetünk részmunkaidőről, ha a munkáltató és a munkavállaló a teljesnél (tehát a napi 8 óránál) rövidebb munkaidőről állapodik meg egymással. A részmunkaidőnek nincsen egy jogszabályban meghatározott minimum óraszáma, annak mértékét szintén a munkaadó és munkavállaló által lefektetett keretek határozzák meg. Mint ahogyan a feladatvégzés konkrét időtartamáról is nekik kell megegyezniük. A jogszabályok ennél sokkal konkrétabbak a szabadságot illetően. Eszerint a részmunkaidős munkavállalókat ugyanannyi szabadnap illeti meg, mint a teljes munkaidős dolgozókat, ám a távolléti díjuk kevesebb lesz a heti 40 órában foglalkoztatottakénál.

De vajon melyek ma a legkedveltebb részmunkaidős munkakörök, mennyit lehet keresni ezekkel, kik érdeklődnek a legjobban irántuk, és a hazai foglalkoztatási tortából mekkora szeletet harap ki magának ez a foglalkoztatási forma? A Pénzcentrum ennek járt utána.

Ha félállást keresel, ezekben a munkakörökben teljesedhetsz ki

A legnagyobb kereslet a részmunkaidős foglalkoztatás terén érdekes módon külföldre irányul, leginkább az ottani HORECA (Hotel, étterem, kávézó) szektor az, amely igyekszik elszívni a munkaerőt

– mondta el lapunknak Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Szerinte a részmunkaidős álláslehetőségek legalább 40 százaléka irányul külföldre, melyek közül említésre méltók az IT vagy a különböző értékesítői és ügyfélszolgálati területek hirdetései is.

A hazai piacon a létszámot tekintve leginkább a raktári dolgozókra, konyhai kisegítőkre van most a legnagyobb igény, de a kereskedelem is számos részmunkaidős munkalehetőséget tartogat. Ezen felül keresettek az értékesítők, az értékesítési asszisztensek, a bolti eladók és az árufeltöltők, míg a szellemi munkakörökben az asszisztensek, a recepciósok, a titkárnők találhatják meg a számításaikat, ám sok pénzügyi asszisztensre, és a könyveléshez, számlázáshoz értőkre is szükség van.

Szélesebb volt a merítése az MP Solutions Kft. ügyvezetőjének. Pelle Dávid szerint a részfoglalkoztatásban leginkább érintett pozíciókhoz lehet sorolni az optometrista, ingatlanközvetítő, biztosítási tanácsadó, ügyfélszolgálatos és irodai adminisztrátor munkaköröket, ám nyelvtanárokat, pénztárosokat, futárokat és takarítókat, valutapénztárosokat, árufeltöltőket és diákmunkásokat is keresnek a munkaadók a félállások betöltésére.

Az első negyedév eredményeihez képest nem történt jelentős változás, továbbra is folyamatos nő a feladott részmunkaidős álláshirdetések száma a Profession.hu oldalán

– tudta meg a Pénzcentrum a munkaerőközvetítőtől. A vállalat közölte, amíg 2020-ban éves átlagot nézve a hirdetések mintegy 4,07 százaléka vonatkozott részmunkaidős munkakörökre az oldalon, addig egy évvel később már 4,97 százalék, tavaly pedig 7,34 százalék. A félállásokra toborzó hirdetések leggyakrabban a vendéglátás, hotel és idegenforgalom területén bukkantak fel, ezek aránya közel 14 százalék volt a Profession adatbázisában, amit a fizikai, segéd és betanított munka (9,81 százalék), valamint a szakmunka (9,79 százalék) követett. Utóbbi két területen ráadásul számottevő volt az osztrák cégek toborzási tevékenysége is.

Inkább a nők körében hasít a részfoglalkoztatás

A munkaerőközvetítő cégeket képviselő szakemberektől megtudtuk, Magyarországon főként a nők keresnek részmunkaidős állásokat. „A heti 20 órás pozíciókat zömmel a kisgyermeküket nevelő anyukák keresik, területtől függetlenül ők egy nagy célcsoportját jelentik a részmunkaidős foglalkoztatásnak” – fogalmazott Pelle Dávid. Hozzátette: mellettük erős azoknak a jelenléte is a piacon, akik a meglévő projektjeik vagy a 40 órás munkaidejük mellé vállalnak részmunkaidős lehetőségeket.

Nógrádi József ezt kiegészítette az aránylag kevés figyelemhez jutó, ám a részfoglalkoztatás területéhez sorolható szabadúszókkal, akik általában magasan képzett vagy nyelveket beszélő szakemberek, és óradíj ellenében árulják a tudásukat. Őket a szakember szerint általában azok a cégek bízzák meg, melyek nem képesek megfizetni egy mérnököt vagy magas tudású szakembert. „Így heti néhány órában igénybe veszik ezeket a munkavállalókat, akik ellátják azokat a projektfeladatokat vagy ellenőrzéseket, amelyekre az adott cégnek szüksége van” – magyarázta a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

A kérdésre, hogy az anyukák körében miért népszerűbb opció a részmunkaidős foglalkoztatás, a szakemberek egyaránt elmondták: az ő élethelyzetük kívánja meg leginkább azt a fajta rugalmas lehetőséget, amit a részfoglalkoztatás kínál.

„A férfiak korábban inkább keresetkiegészítési jelleggel vagy átképzési szándékkal érdeklődtek a félállások iránt, ám e a tendencia az elmúlt években jelentősen megváltozott. Ennek vélhetően az az oka, hogy a munkáltatók munkaerőhiánnyal küzdenek, így aki szeretne plusz munkát vagy túlórát vállalni, az meg tudja tenni a saját munkahelyén is, nem szükséges más helyen félállást, mellékállást vállalnia” – közölte a Pénzcentrummal Bodor Fruzsina. A Prohuman közvetítési üzletágának igazgatója szerint nem véletlen, hogy összességében a férfiak esetében csökken a félállások iránti igény, míg a nőknek egyre nagyobb az érdeklődésük a rövidített munkaidőben történő alkalmazás iránt. Egyre többen vannak közöttük ugyanis azok, akik nagyobb hangsúlyt fektetnének a munka-magánélet egyensúlyára.

Esik a részfoglalkoztatottak aránya, ám ez nem magyar betegség

Ennek ellenére a hazai részmunkaidős foglalkoztatás az uniós szinthez képest lassan a teljes érdektelenség homályába vész: a legfrissebb statisztika szerint ugyanis amíg 2021-ben a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves korcsoporton belül még 4,6 százalékot tett ki, addig ez a szám tavalyra 4,2 százalékra zsugorodott. Azaz a részfoglalkoztatottak létszáma egyetlen év leforgása alatt 8600-zal lett kevesebb. (Amíg 2021-ben még 245 700-an dolgoztak így, addig tavaly már csak 237 100-an.)

A részmunkaidős foglalkoztatás alacsony szintje ugyanakkor nem kifejezetten magyar sajátosság, a helyzet ugyanis az Európai Unió egészét tekintve sem a legjobb. A tagországok ezirányú tendenciáit összesítve ugyanis kiderült, hogy tavaly mindössze 17 százalékot tett ki a részfoglalkoztatottak aránya a 20-64 éves korosztály körében.

Az Eurostat adatait feldolgozó Portfolio cikke szerint tavaly öt nyugat-európai tagállamban a foglalkoztatottak több mint ötöde dolgozott részmunkaidőben: Hollandiában (38,4 százalék), Ausztriában (30,1 százalék), Németországban (27,9 százalék), Belgiumban (23 százalék) és Dániában (20,9 százalék). Ezzel szemben Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában a részfoglalkoztatás még a 4 százalékot sem érte el, míg

Magyarország ebben a rangsorban a maga 4,2 százalékos teljesítményével a negyedik legalacsonyabb részfoglalkoztatási arányt felmutató országnak bizonyult.

Hazánknak tehát van tere a fejlődésre, ami ha minden jól megy, hamarosan be is következik majd. A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint ugyanis a jelenlegi gazdasági recesszió előre mozdíthatja a piacot, miután sok cég egyre kevésbé engedheti meg magának a bérversenyt. „Ezért anélkül, hogy látványos leépítésekbe fognának, inkább a részmunkaidős foglalkoztatás felé fordulnak majd” – jósolta.

A munkaerőhiány felhajtja a részmunkaidős béreket is

Végül a részfoglalkoztatás során elérhető bérekről. A Pénzcentrumnak nyilatkozó Profession nem tudott erre vonatkozó konkrét adatot küldeni, mert mint mondták, nagyon széles skálán mozognak a részmunkaidős állások hirdetéseiben elérhető összegek és kategóriánként is teljesen eltérnek, ez pedig félrevezető képet adna. Bodor Fruzsina ugyanakkor ennél sokkal konkrétabb volt, szerinte érdemes rendet tenni a fejekben a béreket illetően.

Aki félállásban dolgozik, az átlagosan a 8 órás alapbér 65-70 százalékát kapja meg. Azaz, ha valakit 4 órában foglalkoztat egy cég, az nem azt jelenti, hogy a bére a teljes munkaidős munkavállalók fizetésének az 50 százalékát kell, hogy jelentse

– hívta fel a figyelmet a szakember. Elmondása szerint érdemes úgy számolni, hogy a 4 órában foglalkoztatottak az érintett szektor átlagfizetésének a 70 százalékát, míg a 6 órában tevékenykedők nagyjából a 80 százalékát.

Az MP Solutions Kft. ügyvezetője ehhez képest arról beszélt, a részmunkaidős foglalkoztatottak bérekkel kapcsolatos elképzelései nagyon eltérőek, ám a valóságban legtöbbször a 40 órás pozíciókban elérhető béreknek a felét kapják meg. Ami az eddigi legfrissebb statisztika szerint a Magyarországon idén júliusban elérhető bruttó 599 100 forintnak az ötven százalékát, azaz 299 550 forintot jelentett. „A bérek elvileg minden esetben arányosítva vannak a teljes idejű állásokéval, de sok esetben pont azért, mert nehezebb jó munkavállalót találni, a részmunkaidősök valamivel többet is kereshetnek egy ilyen pozícióban” – összegzett Nógrádi József.