Őrület! 140 ezer forinttal többet fizet a Lidl ugyanazért a melóért egyes magyar városokban

Bár a legfrissebb adatok szerint a magyar gazdaság csúnyán bebicsaklott 2023 második negyedévében, az előző éve hasonló időszakhoz képest, a válság durva hatásait a munkaerőadatokon továbbra sem érezni. Hiába csökkent az említett időszakban a magyar gazdaság teljesítménye 2,4 százalékkal, a legfrissebb, 2023-as júliusi adatok szerint a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 745 ezer fő volt, 32 ezerrel több, mint egy éve ilyenkor.

Továbbra is igaz tehát az a mondás, hiába a gazdasági visszaesés, a klasszikus válságokhoz képest, ez egyelőre nem csattan a magyar munkavállalókon, nincsenek tömeges leépítések. Sőt, éppen ellenkezően továbbra is súlyosnak mondható munkaerőhiány áll fenn rengeteg gazdasági ágazatban. Ezt pedig mi sem mutathatná jobban, mint például a kiskereskedelmi láncok brutális munkaerő-toborzása.

A Pénzcentrum augusztus 23-25. között monitorozta a legnagyobb hazai láncok online felületein elérthető álláshirdetéseket. Ezekből pedig egyértelműen kiderült, a legnagyobb boltláncok egyik napról a másikra ezernyi embernek tudnának munkát adni. Igazából annyi hirdetés pörög jelenleg is, amivel Dunát lehetne rekeszteni. Igazán górcső alá viszont ezúttal csak azokat a hirdetéseket vettük, amiknek már a kihirdetéséből is kiderült, mekkora legmagasabb bruttó bérre számíthat a jelentkező.

Tettük mindezt azért, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy ugyanannál a láncnál, viszont más településen mekkora különbségek figyelhetők meg a béreket illetően. Elöljáróban csak annyit: néhol döbbenetes a kontraszt, találtunk olyan láncot, ahol bár a két vizsgált település között mindössze 100 kilométernyi a távolság, ugyanabban a pozícióban (bolti eladó) nem kevesebb mint 140 ezer forinttal lehet többet keresni ugyanannak a láncnak az egyik boltjában, mint a másikban.

Ha többet akarsz keresni, költözz el

A különböző településeken elérhető bérek összehasonlításánál két szempont volt a fő, az egyik hogy 8 órás, teljes munkaidős állást vizsgáljunk, a másik, hogy a feltüntetett bruttó összegek, minden esetben a kezdéskor elérhető legnagyobb fizetést mutatják, amik tartalmaznak minden béren felüli juttatást is. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy az általunk bemutatott láncok mindegyike jócskán diverzifikálja azt, hogy az ország különböző településein mekkora bérekkel toboroz. És bár ez a diverzifikálás minden láncnál megtalálható, van egy, amelyik sokkal szélesebb körben alkalmazza ezt, mint az összes többi. Legalábbis az elérhető, hivatalos információk alapján.

Ahogy a táblázaton látjuk, a Lidl majdhogynem minden különböző régióban más és más bérért toboroz embereket. Budapesten, és Pest megye több településén például kifejezetten magas, 488 ezres kezdő bruttóval csábítják a munkaerőt, de például Veszprémben vagy Pécsett bolti eladói munkakörben már csak 421 ezer forintot fizetnének. A diszkontlánc két fizetési véglete között azonban még ennél is magasabb a különbség. A Lidl ugyanis Bátonyterenyén 401 ezer forintos bruttóval toboroz, miközben Vecsésen 544 ezer forintos bérért.

A különbség így 143 ezer (!) forint ugyanabban a munkakörben, igaz egymástól 100 kilométerre fekvő boltokban.

A gyakorlatban mindez azt is jelenti, hogy a példa alapján a nógrádi bolti dolgozó 36 százalékkal számíthatna kevesebb pénzre, mint a Pest megyei Lidlben kezdő kollégája. A brutális különbségen túl érdemes megfigyelni azt is, hogy a Lidl 11 különböző településen nem kevesebb, mint 5 különböző bérkategóriában toboroz. Vizsgálataink során ennél jóval több hirdetést is megnéztünk, azok általában belesimultak ezekbe a bérekbe, ám ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a diszkontlánc ezeknél még másabb bérekért is toborozzon. Hozzátéve azt, hogy az általunk elemzett boltok közül, messze a Lidlnek volt a legtöbb élő, bolti dolgozót kereső hirdetése.

Ha Lidl-n kívül megnézzük a többi láncot, akkor azt találjuk, hogy ha akkora mértékben nem is, mint a Lidl, de ők is többféle bérért toboroznak dolgozókat. A Tesco például Pest megyében és Budapesten egyaránt 448 ezer forintot kínál, miközben Kiskunlacházán, Balatonföldváron és Pátyon csak 408 ezer forintot, a különbség 40 ezres, azaz mintegy 10 százalékos.

Különböző, de nem annyira nagy mértékben eltérő béreket találtunk az Aldinál is. Itt három helyszínen 429 ezertől 448 ezer forintig terjedt a bérbemondás. A diszkonttól azért szerepel itt ennyire kevés település, mert a legtöbb helyre ők jelenleg részmunkaidős munkavállóknak hirdetnek inkább. A nagykanizsai hirdetés is 35 órára volt megadva, abból számoltunk 40 órás munkahétre bért.

Az eddigi boltok mellett megvizsgáltuk még a Spar hirdetéseit is. Itt az volt a legszembetűnőbb, hogy bár garmadájával keres bolti dolgozókat a szupermarket, a legtöbb hirdetésben nem tüntetik fel a publikum előtt a várható kereseteket. Ahol viszont feltüntették, ott nem találtunk nagy különbséget, Budapesten, Celldömölkön és tatán egyaránt 470-470-470 ezer forintért toboroznak, viszont Sopronban már 500 ezres bruttóért. Élünk viszont a gyanúperrel, hogy e áruházak, főleg a budapesti vagy a soproni kiemelt üzletek, míg más területek, kisebb települések, kevésbé forgalmas boltjaiban más bérekért jelentkezhetnek a dolgozók.

Mi állhat a bérkülönbségek mögött?

Elsődlegesen fontos a bérek szempontjából, hogy adott áruház mennyire forgalmas, mennyire sok a munka, mennyire megterhelő az adott egységben dolgozni. Ezt egyébként mi sem mutatja jobban, minthogy a siófoki Lidl például a szezonra, azaz összesen 5 hónapra több mint 50 ezer forinttal több fizetést ad, mint amúgy a szezonon kívüli időszakra. A bérek közötti eltéréséket a boltoknál tehát magyarázhatja egyfelől, hogy mennyire forgalmas 1-1 bolt. Így Budapesten vagy Pest megyében, ahol adott területen sokkal több a vásárló, könnyen lehet, hogy a boltokban elérhető bérezések is magasabbak.

De ugyancsak húzhatja felfelé a béreket például a nyugati határ közelsége is. Látjuk például a Spar egyik üzlete példáján, hogy egy soproni egységben, még egy budapestinél is hajlandók többet fizetni. A forgalmi adatokon túl befolyásolja a béreket természetes lokalizáció is. Logikus, hogy ahol több a munkavállaló, több a bolt, nagyobb a verseny, ott a magasabb bérekkel tudják a munkáltatók magukhoz csábítani a minőségű munkaerőt. Máshol, ahol kevesebb az ember, kisebb a verseny, ott érthetően a munkáltatók nincsenek akkora versenyre kényszerítve, így adott esetben jóval kisebb pénzért is találhatnak munkaerőt.

Óriásiak az országos kereseti különbségek

Ha ismerjük az országos kereseti adatokat, akkor azért annyira nem meglepők a kiskereskedelemben is tapasztalható bérkülönbségek. A KSH legfrissebb megyei adatai (2023. első negyedév) szerint ugyanis, bár hazánkban az átlagos nettó bér mértéke 362 919 forint volt, addig ekkora vagy ennél többet, mindössze két (!) megyében élő magyarok kerestek. A budapestiek és a Győr-Moson-Sopron megyében élők. Ez azt jelenti, hogy az országos átlagbért 1 megyében és Budapesten ütöttök meg, 18 másik megyében viszont egyáltalán nem.

Így alakulhatott ki az a különbség is, hogy míg Budapesten az év első három hónapjában nettó 445 ezer forint volt a kereset, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 259 ezer forint. A különbség pedig egésze hajmeresztő, 72 százalékos. Látva ezt, a nagy boltláncok egyes telephelyein tapasztalható bérkülönbségek az országos átlaghoz képest, még a extrémebb helyeken is elenyészőek.