Ezek a magyar nyugdíjasok 16 százalékkal kapnak több pénzt januártól: jól jártak?

A 2022. évi 15-25% mértékű infláció minden szektort súlyosan érintett, a bérek reálértékének megtartása miatt a foglalkoztatók a tavaly év elején elfogadott béremelésen felül év vége felé egy egyszeri vagy visszamenőleges béremeléssel próbálták mérsékelni, ellensúlyozni, ezért 2023. évre várható volt, hogy hasonló nagyságrendű bérkompenzációt nem tudnak biztosítani, annak mértéke már nem kitermelhető.  Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnök közlése szerint a partnereik vagy fix összegű béremelést adtak, vagy egységesen százalékos béremelést hajtottak végre. Több esetben próbálta a kölcsönvevő a 2022. év végi infláció miatti bérkompenzációt a 2023. évi béremeléssel együtt kommunikálni, abba beszámítani, de ezt nem fogadták kitörő lelkesedéssel a munkavállalók, ezért további bérmegállapodásokra került sor. Ilyen esetekben a felek 2023. július 1-jétől további bérkompenzációban állapodtak meg és olyan kiegészítés is előfordult, hogy a cégek sikeres üzleti éve esetén a dolgozók év végén további prémiumot realizálhatnak, így motivációjuk közvetlenül támogatni tudja a partnerek üzleti sikereit.

Természetesen a háború okozta kiszámíthatatlan gazdasági környezetet egyik fél sem tudja befolyásolni.  Az MMOSZ úgy látja, a betanított és a szakmunkás bérek minden olyan iparágban, szektorban versenyképesek tudtak maradni, ahol a nyersanyaghiány, megemelkedett rezsi költségek ellenére a cég üzleti tervei teljesültek, jövedelmezősége megmaradt. Meghatározó iparágakban nem ritka, hogy a betanított, operátori bérek elérik, vagy akár 15-20% mértékkel is meghaladják a 2023. évi garantált bérminimum, szakmunkás bérek minimális összegét, szakemberek esetében pedig a valós besorolási bér akár 30-50% is magasabb, mint a törvényileg kötelező érték. 

2023 januárjában az átlagos órabér Budapesten bruttó 1900 Ft körül alakul, amit a diákok túlnyomó többsége nettóban kap meg, mert 25 éven aluli, illetve nem haladja meg a havi átlagbért a jövedelme

 – fogalmaz Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) főtitkára. Jelenleg egy budapesti diák átlagosan 75 órát dolgozik egy hónapban, így kb. 150 ezer Ft-ot keres meg diákmunkával havonta. A budapesti órabérektől nem sokkal vannak lemaradva az észak-dunántúli órabérek, azonban a dél-dunántúli és az alföldi régióban, pár megyeszékhelyet leszámítva inkább a minimálbéres, vagy nem sokkal a fölötti kifizetések jellemzőek.

Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KÖZÉSZ) alelnöke úgy tapasztalja, 2023. év elején a kereskedelem kicsit megtorpanni látszik. A magas infláció miatt visszaesett a vásárlók száma, kevesebb nyugdíjas kisegítő munkatársra van szükség. Ez a tendencia az élelmiszeriparban is megfigyelhető, igaz jóval kisebb mértékben

A munkaerőhiány általános trendje a diákmunkában is megjelenik, így egyre nehezebb az új munkaerő bevonása.  A jelentkezők száma éven belül ciklikusan változik, június-július folyamán jóval magasabb, mint az év többi időszakában, szeptember-októberben, illetve április-május környékén pedig alacsonyabb.  A nyugdíjas szövetkezetek tapasztalata, hogy az érintettek érdeklődése töretlen. A karácsonyi időszak után, újra szép számmal kutatnak lehetőségeket rugalmas munkavégzésre, illetve egyre többen keresik fel a szövetkezeteket a társadalmi szerepvállalás témakörében. A kölcsönzött munkavállalókra a jelenleg működő cégek munkaerőigénye és a jövőben várható új beruházások miatt fokozottan szükség lesz. A kormányzati támogatások miatt időszakosan előfordult az utóbbi években, hogy a kölcsönvevők saját munkavállalói keretüknek, létszámuk megtartása miatt idő előtt saját állományukba átveszik a gyakorlott, munkaterületén már bizonyított kölcsönzötteket. Ennek ellenére a legtöbb foglalkoztató tartja a 70-85% saját állomány és a 15-30% kölcsönzött munkavállalói arányt, ezt pedig a komplex HR-szolgáltatásokat biztosító kölcsönbeadók folyamatos toborzásokkal, mobilis területileg költözést vállaló magyar állampolgárokkal és a hiányszakmákban pedig külföldi munkavállalókkal tudják maradéktalanul biztosítani.   

A KÖZÉSZ azt tapasztalja, hogy a 2023-as év a nyugdíjas szövetkezetek életében a magasabban kvalifikált munkák ellátásában hozhat áttörést, hiszen számottevő azon nyugdíjasok regisztrációja, akik diplomával rendelkeznek és szívesen vállalnának továbbra is szellemi munkát. Így a szövetkezeteknek azon kell dolgozniuk, hogy a könnyű fizikai feladatokon túl, ilyen jellegű lehetőségeket is tudjanak biztosítani. Ehhez még szorosabb együttműködésre van szükség a vállalkozások és a szövetkezetek között, hiszen jobbára ezek már kulcsfontosságú pozíciók a cégek életében. Abban bíznak, hogy a 2023-as esztendő a nyugdíjas szövetkezetek eddigi legeredményesebb éve lesz. Az is megfigyelhető, hogy az idősek nyitottak a szövetkezetek által szervezett közösségi programokra, oktatásra. 

Az MMOSZ álláspontja szerint a munkaerő-kölcsönzési szektor erősödése, kölcsönzöttek létszámának emelkedése, növekedés dinamizmusa 2023. évben tovább folytatódik, a munkaerő-kölcsönzés presztízse tovább erősödik, köszönhetően a partneri együttműködésnek, folyamatos kölcsönbeadói HR-jelenlétnek – onsite - a kölcsönzött dolgozók egyre jobban érzik magukat inkább belsős, saját dolgozónak, mint kirekesztettnek. Az elmúlt 5-10 év következetes szakmai munkája bebizonyította, hogy igen is egyre nagyobb szükség van az atipikus HR-szolgáltatókra, mert jelentős mértékben hozzá tudnak járulni Magyarország gazdasági növekedéséhez.    

Kutatást készít a Pénzcentrum a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban

A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan élték meg az idősek az elmúlt egy év válságait, és milyen várakozásaik vannak a jövőben. A kérdőívet nyugdíjasok és nem nyugdíjasok is kitölthetik. Köszönjük, ha válaszaival segíti a munkánkat!