Őrült hibát követ el rengeteg magyar dolgozó: régi berögződés maradni, a fizetés múlhat rajta

A hosszú munkaviszony kulcsfontosságú faktor, ha azt szeretnénk, hogy a potenciális munkaadók megfelelő jelöltnek találjanak minket. Ugyan ez nem igaz minden esetben, mégis ez az uralkodó narratíva a munkaerőpiacon. Még akkor is, ha ma már sokan elég gyakran váltanak munkát, sőt van, akinél ez már szokássá vált az évek során. Mégis sokan aggódnak amiatt, hogyan fogják megítélni őket, ha például egy évet sem töltenek el az előző munkahelyükön. Elég fontos kérdés lehet ez egy potenciális munkahelyváltásnál, ezért a BBC cikke alapján összegyűjtöttük, hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet az önéletrajzunkból, ha hosszú ideig ugyananott dolgoztunk.

Bizonyos értelmében egy cég oszlopos tagjának lenni, és egy egész karriert egy helyen végigdolgozni máig megbecsült dolog. Mondhatjuk, hogy a jó fókuszáltságot, az elkötelezettséget, a hűséget és nem utolsó sorban a biztonságot testesíti meg. Ezek mind olyan tulajdonságok, melyek pozitívumnak számítanak egy állásinterjún. Azonban vannak szakértők, akik szerint a hosszú táv nem csak a előnyökkel bír.

Sok pozitívumot jelent, ha valaki több időt tölt el egy pozícióban, de van bőven negatív oldala is

– magyarázza ezzel kapcsolatban Jamie McLaughlin, a Monday Talent munkaközvetítő cég igazgatója. Ugyan sok mindent lehet elmondani arról, ha valaki többéves vagy évtizedes tapasztalattal rendelkezik, mégis bizonyos esetekben inkább rosszul veszi ki magát, ha túl sokáig ugyanabban a beosztásban dolgoztunk. A toborzással foglalkozó szakembereknél például van egy holtpont, ami után inkább a túlzott elégedettség jelének veszik a hosszas munkaviszonyt egy helyen, és ezzel együtt az ambíció hiányának. Ezt pedig azoknak is hasznos lehet tudni, akik nem akarnak váltani, azonban idővel mégis okuk lesz rá, hogy új munkát keressenek.

Mikor túl sok?

Valóban van igazság abban, hogy jól veszi ki magát, ha valaki sokáig marad egy munkaadónál. Általában a szakértelem jeleként tekintenek rá

– magyarázza McLaughlin. Egy fajta biztos fogadásként látják azt, ha valaki sokáig sikeres egy adott munkakörben: bizonyára tudja a dolgát, és hogy mit jelent hűségesnek lenni a munkahelyéhez. Ebből általában azt is leszűrik, hogy az illető már rájött, mit akar elérni az adott pozícióban – teszi hozzá.

Más munkáltatóknál viszont nem vet jó fényt egy munkavállalóra, ha túl sok időt tölt egy cégnél. Azonban mennyi a z a túl sok? „Nyolc, kilenc, tíz év, az bizony fantasztikus, de 15, 17, 19 év már nagyon más, óriási különbség van a kettő között. Szerintem ennek is van egy határa, ahol óvatosan lehet egyensúlyozni” – magyarázza a szakértő.

A túl hosszú munkaviszony egy helyen jelentheti, hogy az illető már nem fejlődik szakmailag, vagy nem rendelkezik túl nagy kapcsolati tőkével.

„Ha csak egy területen dolgoztunk, ugyanannál cégnél, akkor attól némileg egysíkúnak tűnhetünk. Egy HR-es szempontjából nézve felmerül a kérdés, hogy mennyire nyitott az új dolgok elsajátítására a jelentkező? Hajlandó-e a kockázatvállalásra? Elég dinamikus-e? Ha azt látják az önéletrajzon, hogy ilyen hosszú ideig dolgozott egy helyen, felmerülhet a kérdés, hogy mennyire motivált valaki munkavállalóként, miért nem váltott ennyi év alatt?”

Claudia B. Kropf HR-vezető és -tanácsadó is egyetért azzal, hogy a hogy a hosszas munkaviszony elgondolkodtatja a potenciális munkahely toborzóit, elég ambiciózus-e az adott jelentkez . Szerinte a legnagyobb hátránya a túlzott munkahelyi hűségnek, hogy az ember megszokja a helyzetét és elkényelmesedik benne. Ez okkal kelthet aggodalmat a lehetséges jövőbeli munkaadóban, hogy jelentkezőként képes lesz-e alkalmazkodni egy új cég kultúrájához. „Aki 15–20 évig volt ugyanott, bizonyos értelemben a rendszer része lesz. Azonban mennyire képes felvenni a ritmust egy másik helyen?” – mondja McLaughlin. Ezek a kérdések ráadásul az idősebb munkakeresőkkel szembeni előítéletekkel társulva rendkívül károsak lehetnek az ember karrierére.

Kropf ugyanakkor kiemeli, hogy ez a hozzáállás teljesen szubjektív, és nincs általános válasz arra, mit fog gondolni egy HR-es, ha azt látja, egy jelentkező nagyon sokáig dolgozott ugyanott. „Az egyik ember a hűséges munkavállalót látja, míg a másik az apátiát és a motivációhiányt.” Könnyen lehet, hogy a munkavállalótól függ, el tudja-e adni pozitívan a sokáig tartó munkaviszonyt, ahelyett, hogy gyengeségnek lássák.

Kivételek vannak itt is

Ugyan intő jelnek vehetik a hosszú munkaviszonyt egy helyen, azonban bőven lehetnek olyan apróságok valakinek az önéletrajzában, hogy ezt mégis pozitívan ítélik meg egy interjú során. Például ha több pozícióban volt valaki egy cégnél, az jobban veszi ki magát, mintha végig csak egy munkakörben dolgozott.

Ha 15 év alatt par évente sikerült előrelépnünk az felér azzal, mintha munkát váltottunk volna. Ez sokkal vonzóbbá teszi azt, ha valaki sok időt töltött el egy helyen

– értékeli ennek fontosságát McLaughlin. Az sem mindegy, milyen területen dolgoztunk. Vannak olyan karrierek, ahol a sokéves tapasztalat nélkül nem is lehet váltani. „Könyvelőként vagy ügyvédként szerintem nincs semmilyen negatív megítélése annak, ha valaki 10– 15 évig ugyanott van, esetleg előrelépett, vagy társtulajdonos lett. Ezeken a területeken csak így lehet előrejutni” – magyarázza McLaughlin.

Ez erős ellentétben áll például az alkotómunkákkal, ahol a szakértő szerint a váltás sokszor a legjobb módja annak, hogy valaki fejlessze a készségeit és újabb lehetőségeket nyisson meg maga előtt. „Ha egyik ügynökségtől a másikhoz igazolunk, akkor változnak a munkaismeretségeink, az ügyfélkörünk, a főnökünk, ezzel együtt a tanulásunk és az egyéni fejlődésünk is. Új kihívásokkal, új emberekkel és új ötletekkel kell szembenéznünk” – mondja ezzel kapcsolatban Kropf. Ezen kívül azt is kiemeli, hogy a világ folyamatosan változik, munkavállalóként pedig lépést kell tartani a technikai újításokkal, hogy versenyképesek maradjuk.

A pénz beszél

A HR szakértők szerint a fizetésünk szempontjából sem mindegy, mennyi ideig húzza valaki az igaát egy cégnél. Ugyan sok munkáltatónál van lehetőség, hogy a tapasztalathoz jobb fizetés is társuljon az évek során, ez nincs mindenhol így. Ha túl sokáig dolgozunk ugyanott, az akár azt is eredményezi, hogy rosszabbul keresünk, mintha váltottunk volna; annak ellenére, hogy a munkakörünk közben változik.

McLaughlin szerint egy előreléptetés a cégen belül ugyanazt jelenti a karrierelőrjutásban, mintha valaki folyamatos váltásokkal jutna jobb pozícióba. Mégis a felmérések azt mutatják, hogy az új munkaadónál jobb bért lehet kialkudni, mint ugyanazon a helyen magasabb pozícióban. Ez eddig különösen érvényes a mostani feszített munkaerőpiaci helyzetben, hiszen a munkaerőhiány miatt valaki könnyen jobb helyzetbe kerülhet, ha vált. A cégek most nagyon keresik a tehetségeket, úgyhogy munkavállalóként most jól alkupozícióban vannak a munkakeresők.

Menni vagy maradni?

Azonban még ezek hallatán sem kell senkinek fejvesztve új munka után néznie a régi, jól bevált helyett. Ugyan ezek megfontolandó tényezők lehetnék egy potenciális váltásnál, a legfontosabb mégis az, munkavállalóként hol a legboldogabb az ember.

Ha megtaláltuk azt a helyet, amit szeretünk, jól érezzük magunkat ,ahol figyelnek ránk, megfizetnek és tisztelnek, akkor felesleges váltani csak azért, hogy ne legyünk sokáig egy helyen

– tanácsolja McLaughlin. Persze nem rossz, ha nyitva tarjuk a szemünket és vannak terveink a jövőre. A szakértő szerint öt év után érdemes kiértékelni, hol tartunk, és még mit érhetünk el az adott helyen. „Figyeljünk rá, hogy a munkakörünk velünk együtt fejlődjön, ez a siker legfontosabb mércéje. Nagyjából ötévente pedig nyissuk ki az ajtót, csak körülnézni legalább, hogy milyen ehetőségeink vannak. Attól még, hogy beszélünk pár emberrel a karrierünkről, még nem biztos, hogy váltunk is. Csak megnéztük, mi a legjobb nekünk” – zárja gondolatait a tanácsadó.