A Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint Horvátország a 2025-ös nyári repülési szezonban, március végétől október végéig, 122 külföldi várossal lesz közvetlen légi összeköttetésben.
Brutálisak a munkaerő árai közti különbségek az EU-n belül, és a tagországok közti szakadék látszólag évről-évre csak mélyül. Hazánkban és a keleti országokban a munkáltatónak töredékébe kerül a dolgozók egy munkaórája, az átváltva 10 366 forintos EU-s átlaghoz képest. Továbbra is Bulgária a sereghajtó, ahol egy átlagos munkaóra csupán 2 364 forintnak megfelelő euróval rövidíti meg a munkáltatókat. A magyarok pedig a korábbi évhez képest rontva, már a harmadik legolcsóbb munkaerőnek számítanak, a mindössze 3 600 forintnak megfelelő átlagos munkaóra költséggel.
Az Európai Unió, a mezőgazdaságot és a közigazgatást leszámítva teljes gazdaságát vizsgáló, legfrissebb, a tavalyi évre vonatkozó Eurostat felmérés adatai alapján, a munkaórák óránkénti költsége uniós szinten átlagosan 28,5 euró volt. Ez azt jelenti, hogy az MNB április 1-i középárfolyamán számolva a munkáltatók teljes óránkénti költsége munkavállalóként 10 366 forintra jött ki.
Ez az átlag azonban drasztikusan eltérő számokból jön ki. Ha megnézzük az egyes országokra vonatkozó statisztikát, láthatjuk, a sereghajtó Bulgáriában mindössze 6,5 euró (2 364 forint), míg Dániában 45,8 euró (16 658 forint) egy átlag munkaóra költsége. A többi ország mögött kullog még Románia, ahol 8,1 euróba, azaz középárfolyamon 2 946 forintba került tavaly egy munkaóra, és sajnos Magyarország is,
Mindez odáig vezetette, hogy míg 2019-ben holtversenyben voltunk a negyedik legolcsóbbak a lettekkel, az ő munkájuk 2020-ban már 10,1 euróba (3 819) került. Mi pedig a szomorú tendenciánkat tartva maradtunk a hátulról harmadik helyen.
A magyar dolgozók óránként tehát alig több mint az EU-s átlag harmadába kerülnek, de a dán munkaerő 45,8 (16 658), vagy a luxemburgiak 42,1 eurós (15 313) átlag költségének már kevesebb mint a negyedébe.
Hogy állnak a szomszédaink?
Érdemes azt is megnézni, hogy alakultak az átlagos munkaóra költségek a szomszédos országokban. Nálunk olcsóbb munkaerőt ugye a közvetlen szomszédságunkban csak Romániában találni, ahol az átlagos munkaóra költsége 2020-ban csupán 2946 forint volt, azaz a magyarországi 3 600 forintos átlagtól is elmaradt, majdnem 700 forinttal, vagy euróban nézve 1,8 euróval. Itt azonban véget is ér a nálunk olcsóbban dolgozó szomszédaink sora.
Nem csak Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában, de Horvátországban is drágább volt egy átlagos ledolgozott munkaóra, mint Magyarországon. Természetesen a legtávolabb az osztrákoktól vagyunk, akik munkaereje átlag 36,7 euróba, azaz magyarországi 3 600 forint majdnem négyszeresének megfelelő 13 348 forintba került. De a maga 19,9 eurós (7 238) órás költségével már a szlovén munkaerő ára is a magyar duplája, és a szlovákok is jobban állnak, a maguk 13.4 eurós (4 873) átlag munkaóra költségével.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 719 484 forintot 20 éves futamidőre már 6,26 százalékos THM-el, havi 142 416 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,78% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Horvátország pedig annak ellenére előz minket a 10,8 eurós (3 928) átlagával, hogy egyedüli tagállamként náluk lett, ha csak egy százalékkal is, de olcsóbb a munkaerő, az előző évhez képest.
Na de mit takarnak pontosan a költségek?
Az Eurostat a publikált kutatásban a munkaerő teljes költségét vizsgálta. Ez azt jelenti, hogy ebbe az óránkénti költségbe beletartozik minden a dolgozóknak fizetett juttatásokhoz kötődő és nem kötődő költség, így cafetériákon, bónuszokon és egyebeken felül például a képzéseik, vagy a munkaruhájuk esetleges költsége is. Beletartozik a betegszabadságok költségétől a benzinpénzen túl az irodai ingyen kávéig minden.
Ez persze munkavállalói szempontból valamelyest árnyalja is a képet, hiszen a jobbmódú országokban a béren felüli költségek is jóval nagyobbak lehetnek, drágább lehet ugyanis a céges telefon előfizetésétől kezdve az utazási költségtérítésig minden.
A vizsgálat egyébként kiterjedt minden gazdasági szektorra, a mezőgazdaságon és közigazgatáson kívül, és minden gazdálkodó szervezetre, a 10 főnél kevesebb munkaerőt foglalkoztató kisvállalkozásokon kívül.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Kiderült, hogy melyik a magyarok kedvenc húsfajtája
A baromfihúsok a legnépszerűbbek a Lidl magyar vásárlóinak körében - derül ki az áruházlánc közleményéből.
-
Húsvét előtti kuponnapok a SPAR üzletekben! (x)
Eljött a húsvéti készülődés ideje, vedd Te is az irányt a legközelebbi SPAR vagy INTERSPAR áruház felé, ahol akár 20-60 százalékos kedvezmények, valamint két darab 20%-os kedvezményre jogosító Joker kupon is vár rád 2025. április 3. és 15. között.
-
Harmadszorra is a Gránit Bank lett Magyarország leggyorsabban növekvő digitális bankja (x)
Sorozatban a harmadik alkalommal ítélte a Gránit Banknak a „Leggyorsabban Növekvő Digitális Bank Magyarországon” díjat a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review magazin.
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


