Itt a Lidl és az Aldi titkos fegyvere: ezzel győzik le a munkaerőhiányt?

A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon a nemzetgazdaság egészét nézve az elmúlt években a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10 százalék felett mozgott néhány százalékkal (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). A boltokban, áruházakban a nemzetgazdaság átlagának a kétszeresét is túllépi a részmunkaidős foglalkoztatás, ami érthető, hiszen napközben hullámzik a forgalom, a vásárlók munkaidejükön kívül, főleg a reggeli órákban és késő délutántól érnek rá leginkább boltba járni, a hétvégéről nem beszélve (egyébként péntek a legerősebb nap a kiskereskedelemben, a kora reggeli órákban pedig természetesen csak az élelmiszerboltok, áruházak kereshetők meg).

A részmunkaidős dolgozókat egyébként minden olyan területen nagyobb arányban alkalmazzák szerte a világban, ahol napon belül erőteljesebb mértékben hullámzik a szolgáltatás teljesítménye, hát a bolt, áruház pont ilyen terület.

A munkaerőhiány lenyomta a részmunkaidőt

A munkaerőhiányos évek, amikor erősödött a dolgozók alkuereje a munkaadókkal szemben, hiszen hiány van belőlük, így nagyobb a piaci értékük nekik is, valamelyest lehúzták a részmunkaidősök arányát. Ez nem véletlen, mivel az alkalmazott a teljes munkaidős foglalkoztatásban általában jobban érdekelt, így többet lehet keresni, igaz, viszont többet is kell dolgozni.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók körében meg is ugrott a részmunkaidősök aránya a korábbi években, megközelítette a 30 százalékot, de ez a súly az előbbiek miatt 2016. végére kisebb mértékben mérséklődött:

A nagyáruházak azért szépen keresik a részmunkaidős eladót is

A közelmúltban sok hír látott arról napvilágot, hogy a nagyáruházak a munkaerőhiány miatt nagy béremelésekbe fogtak. A többség azonban továbbra is keresi a részmunkaidős eladót. A részmunkaidős eladó is azonban kereshet sokat, van is rá példa.

A részmunkaidősök bérét nyolc órára vetítve kell összehasonlítani a többiekével, így toronymagasan vezetnek bérben a nagyáruházak. De egy nagyáruház hatórás bérét önmagában is összehasonlítva a többiekével nagyobb összeg jön ki a nyolcórás átlagnál, tehát többet is lehet rövidebb idő alatt keresni.

A Lidl például egy hatórás bolti dolgozónak 185 ezer forint elérhető legmagasabb bruttó havi járandóságot kínál. Ez nyolc órára vetítve valamivel több mint 245 ezer forint, tehát órabérben - egységnyi időre számítva - toronymagasan veri a bolti kiskereskedelem fizikai dolgozók körében mért 180 ezer forintot közelítő átlagát. De a 185 ezer forint önmagában is több ennél, az alulfizetett élelmiszerbolti átlagról nem is beszélve.

Mennyivel is osztható a nyitvatartási idő

Az Aldi hétköznap 7-20 óra között tart nyitva, 13 órát, nyilván a vásárlók idejéhez igazodva, ami nyolccal eleve nem osztható, tehát kézenfekvő a részmunkaidős foglalkoztatás. A budaörsi Auchan 6-22 óra közötti nyitva tartási ideje viszont szépen felosztható lenne két nyolcórás műszakra, viszont lennének olyan órák szép számmal, amikor több, vagy kevesebb a vásárló, így egyik pillanatban megszakadnának, másik pillanatban a lábukat lóbálhatnák a pénztárosok, árufeltöltők, tehát jöhet a részmunkaidő is. Egy 10-18 óra között nyitva tartó boltban (sok iparcikk üzlet így üzemel) nyilván kevesebb értelme van a részmunkaidőnek (lehet egyébként).

A nagyáruházak legfrissebb hirdetései is arról árulkodnak, hogy keresett a részmunkaidős álláslehetőség, bár ez a céghonlapokról nem derül ki mindig (akadnak azért áruházi, szórólapos hirdetések is). Elsősorban a jellemzően fizikai munkát végző bolti dolgozókra célzott a felmérés (eladó, pénztáros, árufeltöltő), de nem minden esetben lehetett mereven szétválasztani az egyes munkaköröket.

• Az Aldi például a bolti dolgozók körében kizárólag részmunkaidős munkavállalót keres. Szőröstül-bőröstül 80 teljes munkaidős állást ajánl, de ebben bolti fizikai dolgozó lehetőség nincs (üzletvezető viszont akad). Itt egyébként az üzletvezető feladatai közé tartozik az árufeltöltés is, az elérhető legmagasabb havi bruttó fizetése pedig heti 40 órában számolva 680 ezer forint. Vasárnapi pótlék nélkül. Részmunkaidős állást összesen 155-öt hirdet, heti 20, 25 vagy 30 órában, amiben a bolton kívüli munkakörök is benne vannak (például a logisztikai központban).

• Az Auchan 56 áruházi fizikai pozíciót hirdet (alkalmazott valamelyik áruosztályon, pénztáros, eladó, hentes, pék, cukrász), de csak néhány esetben jelöli meg, hogy részmunkaidőre is van lehetőség. Feltehetően a felvételkor dől el a beosztás rendje, de az áruházakban hirdettek például 10 órás részmunkaidős lehetőséget is. Pénzről nem esik szó a honlap hirdetéseiben.

• A dm 13 eladó-pénztáros állást hirdet, kizárólag részmunkaidőst, heti 20, 25, vagy 30 órában. Üzletvezető helyettest is keres három főt, takarítót is 9 helyre. Pénzről itt sincs információ, tehát érdeklődni kell.

• A Lidl összesen 168 állást ajánl, ebből 98 részmunkaidős. A rekorder a legrövidebb munkaidőben a Lidl, aki már három órás bolti dolgozót is keres. A sokat emlegetett főpénztáros fizetése nyolc órában 305 ezer forint, változatlanul.

• A Penny 86 eladó-pénztárost keres, 29 műszakvezetőt, 26 üzletvezető helyettest, és 10 üzletvezetőt. Részmunkaidőről, fizetésről egy szó sincs hirdetéseiben.

• A Spar 116 munkakört hirdet áruházaiban. Ebből 29 valamilyen vezetői állás, így a fizikai álláslehetőségek száma 87. Ezek közül 20 álláslehetőséget jelöl meg teljes munkaidősként, de hát ez nem egészen egyértelmű, mivel például a boltvezetőnél már nem jelöli meg a teljes munkaidőt, pedig ott részmunkaidő nehezen feltételezhető.

• A Tesco 181 áruházi állást kínál. Itt olyan széles a munkakörök skálája, hogy nehézkes lenne bontogatni részletesebb szakterületek alapján, így meg kell elégedni az összesen számokkal. Részmunkaidősként 28 álláslehetőséget jelöl meg valamilyen módon.

Ha rövid a pénzed, toldd meg részmunkaidővel

Nem egyszerű a minimálbér emelést részmunkaidővel megúszni. Természetesen aki eddig is alkalmazott részmunkaidőst, ott fel sem merülhet ez a kérdés. Ott azonban, ahol nyilvánvaló és bizonyítható a szándék, hogy a boltos a minimálbér emelést akarja megspórolni az eddig nyolc órát foglalkoztatott alkalmazottjának hatórás munkalehetősége adva, kockázatos vállalkozás. Nyilván az alkalmazott lesz az első, aki tiltakozni próbál és sok esetben nem is lesz nehéz másik munkahelyet találnia, de akadhatnak kiszolgáltatott helyzetű bolti dolgozók is.

A jobb munkaszervezés érdekében tett lépés már nehezebben támadható, de körülményesebb is a határvonalat meghúzni. De hát be is zárhat a bolt, ha kevés a pénze a teljes munkaidős minimálbérre, annál pedig jobb a részmunkaidő is.

A minimálbérek számai azt mutatják, hogy egyébként lehetne a részmunkaidővel spórolni, de részben a jog, részben a munkaerőhiány miatt csak óvatosan lehet ehhez a foglalkoztatási eszközhöz nyúlni. A minimálbér 2016-ban 111 ezer forint volt teljes munkaidőre, és 83 250 forint 6 órára. Ez idén már 127 500, illetve 95 625 forint.