Így kaphatod meg nyugdíjpénztári hozamodat: a részletek

Mit és milyen formában vehetünk fel?

A hatályos törvények szerint a visszalépés mellett döntő pénztártag a saját számlájáról lemondott, azt hónapokon belül át fogja adni a pénztára az államnak. A visszalépők számára a kormány viszont megadta azt a lehetőséget, hogy a számlánk egy részéről szabadon dönthessünk. Utóbbi körbe tartozik a reálhozam (infláció feletti hozam) és a tagdíj-kiegészítés (a kötelező egyéni nyugdíjjárulék felett fizetett rész).

Sok félreértés kering ebben a témában, ezért már itt az elején le kell szögezni, hogy mi is a reálhozam. Ha valaki rápillant az egyéni számlaértesítőjére, az több információra (befizetés, hozam) is figyelmes lehet, ezek közül viszont csak néhány esetben találhatjuk meg azt az összeget, amit ténylegesen fel is vehetünk a pénztárunktól. A törvények szerint ugyanis a pénztárnak a befizetéseken elért hozamokat kell feltüntetniük, ami azt jelenti, hogy a tagságunk kezdetétől befizetett járulékok mennyivel tudtak gyarapodni összességében az elmúlt évek alatt. Ez a hozam viszont nem az az összeg, amit mi felvehetünk.

A reálhozam az előbb említett összesített hozamnak csak egy része. A törvényben viszonylag bonyolult megfogalmazással találkozunk, azonban ezt egyszerűen lehet értelmezni. A reálhozam kiszámításához a pénztárnak ki kell számolnia, hogy a korábbi években befizetett pénzek mennyit érnének, ha csak az inflációnak megfelelő hozamot értek volna el. Miután ezt kiszámolta a pénztár, megnézi az én saját egyenlegemet, és ha az nagyobb, mint az inflációval számolt egyenleg (tehát "többlet" mutatkozik), akkor arról szabadon dönthetek. Viszont ha a saját számlám egyenlege nem éri el az inflációnak megfelelő hozammal számolt egyenleget, akkor én nem kapok semmit sem, az állam a nála vezetett számlánkon majd jóváírja a "hiányt".

A pénztárak többsége egyelőre nem mer még csak közelítő becslést sem adni a reálhozamokra vonatkozóan, ami azért érthető, mivel egy jövőbeli időpontra kellene becslést adniuk a szereplőknek, a felvehető pénz összegét pedig számos tényező befolyásolja. Ilyen például: a tagság kezdete, a befizetett járulékok nagysága és gyakorisága, a portfóliók múltbeli és kifizetésig esedékes teljesítménye, valamint a várható infláció.

A tagok többsége egészen biztosan számíthat kisebb-nagyobb kifizetésre, viszont nagyon egyénfüggő a konkrét összeg nagysága. Lesznek olyanok, akik csak néhány ezer forintos összegről dönthetnek majd, viszont lesznek olyanok is, nem is kevesen, akik több százezer forint sorsáról dönthetnek majd. A tagdíj-kiegészítésről jellemzően kevés szó esik, azonban vannak olyan pénztártagok, akik vagy saját, vagy munkáltatói döntésből kiegészítették a kötelező járulékaikat, ami a reálhozamon felül még komoly összegeket jelenthet, és itt nem néhány ezer vagy tízezer forintos összegekről beszélünk.

A törvények alapján három módon dönthetünk. Először is, dönthetünk úgy, hogy a reálhozamot, és a tagdíj-kiegészítést egy összegben vesszük fel, vagy készpénzben, vagy a bankszámlánkra utaltatva. Másodszor dönthetünk úgy, hogy egy önkéntes pénztárnál vezetett számlánkra utaljuk az összeget, ami azért lehet kedvező, mert 20 százalékos adóvisszaterítés vehető erre igénybe, maximum 300 ezer forint erejéig. Végül, de nem utolsó sorban úgy is nyilatkozhatunk, hogy nem akarjuk magunkhoz venni a korábban felvázolt összeget, hanem a számlánk többi részéhez hasonlóan az államhoz utaljuk a pénzünket.

Meddig kell nyilatkozni, és mikor juthatunk hozzá a pénzünkhöz?

Miután megtudtuk, hogy milyen döntési szituációval állunk szemben, már csak az a kérdés, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a döntési joggal élni is tudjunk. Aki nem akarja a végsőkig halogatni a döntést, és már tudja is, hogy mit akar majd kezdeni a pénzével, annak érdemes a pénztárak honlapjáról letöltenie a nyilatkozatot, majd azt elküldenie a pénztárának február 28-ig. A jogszabályok szerint tehát írásban kell jelezni a pénztárak felé, hogy mit akarunk tenni a reálhozammal és a tagdíj-kiegészítéssel. A pénztárak jellemzően különböző formanyomtatványokat adnak meg, azonban a szükséges személyes információk megadásán kívül nem kerül sok időbe a nyilatkozatok kitöltése.

Az sem baj viszont, ha ezt a határidőt elmulasztjuk, hiszen a pénztáraknak kötelességük megkeresni a tagokat, ha azok február végéig nem nyilatkoznak. A törvények szerint március 1. és 31. között a pénztárak megkeresik a tagokat, és figyelmeztetik arra, hogy dönteniük kell. Viszont még ezzel sem veszítettük el az utolsó esélyt, hiszen ha a felhívástól számított 30 napon belül nem nyilatkozunk (legkésőbb április végéig), akkor a nyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetést a lakcímre fogja kiutalni. Itt viszont az a kockázat, hogy ha időközben volt változás a lakcímünkben, és azt nem jelentettük be a pénztárhoz, akkor rossz címre is utalhatja az összeget a pénztár. Ha a vélhetően posta által kivitt készpénzt sem vesszük fel, akkor a Nyugdíjbiztosítási Alapba kerül a pénzünk, ahol majd az egyéni számlánkon azt jóvá fogják írni.

Koránt sem egyszerű a pénztárak helyzete, hiszen csak március elsején fogják véglegesen megtudni a szereplők, hogy hány tag maradt, illetve ment el a pénztárból. A tagsági jogviszony március elsejével megszűnik a visszalépést választóknál, velük a pénztáraknak kell elszámolniuk. A pénztárak maximum április közepéig készíthetik el azt az ütemtervet, ami tartalmazni fogja a tagok visszaléptetését, és ezzel egyenértékűen a reálhozamok és a tagdíj-kiegészítés kifizetését. A PSZÁF ezt április 18-áig meg fogja kapni, és dönteni fog arról, hogy az ütemterv elfogadható-e. A szabályozás tehát arra enged következtetni, hogy az első kifizetési időpont 2011. április 30-a lehet, viszont ha a PSZÁF több időt vár, és az ütemtervet még át kell dolgozni, akkor május 31-ig csúszhat ez az időpont.

Fontos tudni, hogy a nyilatkozat leadása és a tényleges kifizetés időben el fog válni egymástól. Nagyon nehéz megmondani, hogy mikor kaphatjuk meg a reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést, annál is inkább, mert a pénztáraknál sincs egységes álláspont. Az általunk végzett gyűjtés alapján a pénztárak többsége április végére vagy május végére ígéri az első konkrét kifizetési időpontot, azonban találkoztunk olyan pénztárakkal is, akik csak június vagy júliusra.

A Portfolio.hu elemzői véleménye szerint több dolog viszont egyértelmű. Az biztos, hogy a tagokat a pénztárak nem egy lépcsőben fogják átléptetni, hanem több lépcsőben. Ez azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy egy nagyobb pénztár május végén kezdi el a visszaléptetéseket, viszont a végére csak három-négy hónap múlva fog eljutni. Az is biztos, hogy egy időpontban zajlik majd le a visszaléptetés, és a tagok kifizetése. A törvények szerint az elszámolás mindig a hónapok végére fog esni, ami azt is jelenti, hogy a tömeges visszaléptetésekre és kifizetésekre a hónapok végén kerül majd sor.