Itt fog dolgozni 220 ezer magyar munkanélküli

A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét áttekinthető és finanszírozható új közfoglalkoztatási programmal váltja fel a kormány. Megszűnik az önkormányzati közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás és a hagyományos központi önkormányzati közmunkaprogram. A munkaügyi központok helyben döntenek az önkormányzatok új közfoglalkoztatási programjairól. Új elemként a vállalkozások, az egyházak és a civil szervezetek is bevonhatók a leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek közfoglalkoztatásába. Az új közfoglalkoztatási program lényege, hogy egységes rendszerben, azonos forrásból, azonos prioritásokon alapuló szabályozás alapján nyújt pályázati támogatást új munkahelyek létrehozásához. A jelenlegi tervek szerint a kormányzati ciklus végére 300 ezer, 2015-ig 400 ezer, 2020-ig pedig 1 millió új munkahelyet hoznának létre. A program költsége 2011-ben 64 milliárd forint.

A munkanélküliek negyede meg sem próbál elhelyezkedni Magyarországon - KATTINTS!

Az egyik legfontosabb változás, hogy a közfoglalkoztatás visszautasítása az ellátásból való kizárást vonja maga után. A közfoglalkoztatás új rendszerében a célcsoport tagjai a rendelkezésre állási támogatás (RÁT) helyett 2011. január 1-től bérpótló juttatást (BPJ) kapnak a nem munkában töltött időszakra. A bérpótló juttatás a rendelkezésre állási támogatásnál szigorúbb jogosultsági feltételeket határoz meg és nagyobb aktivitást vár el az álláskeresőktől.

A közfoglalkoztatási új formái:

Önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett RÖVID IDŐTARTAMÚ közfoglalkoztatás

A korábbi közcélú munka helyett az önkormányzati (helyi, kisebbségi), egyházi, illetve civil szervezet által történő rövid időtartamú közfoglalkoztatás kerül bevezetésre, melynek keretében az alacsony iskolai végzettségű, szociálisan rászoruló bérpótló juttatásban részesülők kerülnek bevonásra. Az aktív korú, munkaképes, bérpótló juttatásra jogosult álláskeresők foglalkoztatása 4 órás részmunkaidőben történik és legfeljebb 4 hónapig tarthat. A kormányzati szándék szerint ezáltal biztosítható a tartós munkanélkülieknek a munka világába történő fokozatos visszavezetése. Ebben a körben a támogatás célja elsősorban az, hogy azoknak a személyeknek a bevonására kerüljön sor, akik eddig nem voltak elérhetők a közfoglalkoztatás régi rendszerében, illetve, hogy a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával a korábbihoz képest több személy munkához jutása történjen meg közfoglalkoztatás keretében. A támogatást a települési önkormányzatok egyszerűsített pályázati adatlapon igényelhetik a munkaügyi kirendeltségnél. A támogatásról a munkaügyi központ 8 napon belül dönt, és gondoskodik a közfoglalkoztatásban résztvevők kiközvetítéséről. Ebben a formában évente 170 000 ember foglalkoztatása valósulhat meg.

Önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett HOSSZABB IDŐTARTAMÚ közfoglalkoztatás

A korábbi közhasznú munkavégzés keretében támogatott önkormányzatok és intézmények, továbbá az egyházak, civil szervezetek számára lehetővé válik hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás szervezése. A közfoglalkoztatásnak ez a formája azt célozza, hogy az önkormányzatok a helyi közösség számára fontos szolgáltatások nyújtását, a helyben felmerülő közfeladatok elvégzését összekapcsolják a közfoglalkoztatással. A foglalkoztatás időtartama 2-12 hónap, napi 6-8 óra munkaidőben. A települések hátrányos helyzetével, gazdasági fejlettségével összhangban a támogatás intenzitása 70-100 %-os lehet. A munkabérek és járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők a támogatás legfeljebb 20%-ának mértékéig. A pályázatokat a munkaügyi kirendeltség fogadja be, és a munkaügyi központ 30 napon belül bírálja el. Évente mintegy 15 000 fő bevonása lehetséges ebbe a programelembe.

Országos közfoglalkoztatási program

Az országos közfoglalkoztatási programok a gazdaságban bekövetkezett változásokhoz, a mindenkori munkaerőpiaci helyzethez és az esetleges "vis major" helyzetek kezeléséhez jelenthetnek hatékony megoldást. Az országos közmunkaprogramok keretében valósíthatók meg a jelentős nemzetgazdasági haszonnal járó, egész ágazatokat átfogó programok. Ez a szint fogja össze az állami tulajdonú infrastruktúra és vagyonkezelés vertikumát. Az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként a megújuló energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkoztatás is megvalósulhat. E programok esetében a támogatás mértéke a munkabér és járulékai 100 százalékáig, a költségek tekintetében pedig e támogatás 20 százalékáig terjedhet. Legalább száz fő vagy nagyobb létszám foglalkoztatása esetén a szervezési költségek 3 százaléka is finanszírozható. A támogatás legfeljebb 12 hónapra nyújtható. Az országos szintű, pályázatos támogatásokat éves, vagy több éven áthúzódó programokra érdemes tervezni munkaidőkeretben történő foglalkoztatással. A pályáztatás és a döntés minisztériumi szintű. Az országos közmunkaprogramokban érintett létszám éves szinten 25 ezer fő körül alakulhat.

Bérpótló juttatásban részesülők vállalkozásoknál történő foglalkoztatása

A fenti közfoglalkoztatási típusokon túl a vállalkozások is kaphatnak támogatást bérpótló juttatásra jogosultak foglalkoztatására. Ez a korábbitól szélesebb körben és több ember foglalkoztatására biztosít lehetőséget. Itt a támogatás legfeljebb 8 hónapra szólhat, de minden esetben feltétel az, hogy a támogatási időszak felére további támogatás nélkül is tovább foglalkoztatni köteles a munkáltató az érintett személyt. A támogatás mértéke a munkavállaló munkabére és az ahhoz kapcsolódó járulékok munkáltató által megfizetett összegének 70 százalékáig terjedhet. A vállalkozások a munkaügyi központokhoz benyújtott kérelem alapján kaphatnak támogatást, ha bérpótló juttatásra jogosult munkanélküli foglalkoztatását vállalják. Erre a programelemre biztosított forrás a vállalkozói igények függvényében mintegy a 9000 fő foglalkoztatását teszi lehetővé.

A minisztérium tájékoztatása szerint az új pályázati rendszerben közfoglalkoztatási támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a pályázó alá tudja támasztani, hogy a foglalkoztatás értékteremtő, költségigénye megalapozott, és garantálja, hogy bővül a munkahelyek száma. A támogatás pedig nem csak a munkabérre, hanem részben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségekre is kiterjed.

Új elem az is, hogy a közfoglalkoztatás új rendszerében a rendelkezésre állási támogatást (RÁT) 2011. január 1-től bérpótló juttatás (BPJ) váltotta fel, ehhez a rendelkezésre állási támogatásnál szigorúbb jogosultsági feltételek szükségesek és nagyobb aktivitást vár el az álláskeresőktől: évente legalább 30 munkanap munkaviszonyt kell igazolni, és aki ilyen támogatást igényel, annak iskolai végzettségétől függetlenül el kell fogadnia a felajánlott közmunkát. A jövőben segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott; aki munkavállalásra képes, annak a támogatás igénybe vételéhez a korábbinál több kötelezettséget állapít meg a jogszabály.