Házasság és válás az EU-ban: ritka bonyolult ez manapság!

Tegyük fel, hogy adott egy magyar nő, aki hozzámegy egy brit férfihoz az Egyesült Királyságban, majd Magyarországra költöznek két gyerekükkel. Néhány év múlva, mikor válásra kerül sor, felmerül persze a kérdés: melyik ország szabályai szerint tehetik meg mindezt? És mi van, ha egy harmadik országban élnek már huzamosabb ideje, mikor válásra készülnek? Ezzel a problémával évente több ezren szembesülnek, mivel minden egyes tagország külön családjogi rendszerrel bír, vagyis maguk dönthetik el, melyik ország szabályait alkalmazzák váláskor.

A jövőben azonban könnyebbé, átláthatóbbá, már házasságkötéskor ismertté és akár olcsóbbá is válhat az eltérő tagállamokból származó házaspárok válási procedúrája, ha életbe lép a Bizottság által szerdán benyújtott törvényjavaslat.

A tervezet 10 tagállam (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Románia, Szlovénia és Spanyolország) felkérésére született, az úgynevezett megerősített együttműködési mechanizmus keretében, amely lehetővé teszi, hogy nyolcnál több tagállam olyan intézkedést mozdítson elő, melyet EU szinten korábban a csekély kisebbség akadályozott meg.

A javaslat értelmében a jövőben a házaspárok dönthetnék el, hogy melyik ország törvényei szerint járjanak el házasságuk felbontásakor, vagyis ne fordulhasson elő olyan helyzet, ahol az a fél jár jobban váláskor, akinek az országában a házasság köttetett.

Hogy válhatunk most?

A jelenleg érvényben lévő szabályozás meglehetősen bonyolulttá teszi a nemzetközi házaspárok helyzetét. Húsz tagországban például az állampolgárság és a szokásos tartózkodási hely alapján határozzák meg, hogy melyik ország joga alkalmazandó váláskor. Ezzel szemben Dánia, Lettország, Írország, Ciprus, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság saját belföldi jogát alkalmazza.

Viviane Reding, a Bizottság jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős tagja szerint az önkényes jogi döntések jelenleg a válás okozta sokkot pénzügyi és érzelmi katasztrófává változtatják a válók számára, és ezáltal
rendkívül megnehezítik az életüket.

Az eltérő szabályozás ráadásul csökkenti a közös megegyezéssel történő válás lehetőségét is, márpedig ez a gyerekekre nézve is fontos lenne.

Miről szól a javaslat?

Ha a rendelettervezetet elfogadják, a jövőben a nemzetközi pároknak több beleszólásuk lehet különválásuk szabályozásába, vagyis eldönthetik, melyik ország jogát szerint váljanak el. Persze ez nem azt jelenti, hogy bármelyik tagállam joga közül szemezgethetnek, csak azét választhatják, amelyikhez a házastársak egyike kapcsolódik. Például egy Németországban élő olasz-lengyel párnak nem kell feltétlenül a német jog szerint elválnia, kérhetik a német bíróságtól az olasz, vagy a lengyel jog alkalmazását is.

Természetesen a tervezet kidolgozói arra az esetre is gondoltak, ha a párok már abban sem tudnak megállapodni, mely ország szabályait szerint akarnak elválni. Az előterjesztők szerint a bíróságokat olyan közös szabállyal kell felvértezni, amely alapján maguk is eldönthetik a kérdést.

A döntési jogukkal azonban nem csak váláskor élhetnének a házastársak, hanem bármikor megállapodhatnák a kérdésről, ami a házassági szerződéshez hasonlóan nagyobb jogbiztonságot, kiszámíthatóságot eredményezne számukra, és megkímélné őket a bonyolult, hosszadalmas és kínos eljárásoktól is.

Jogbiztonságról jelenleg ugyanis egyáltalán nem beszélhetünk, sőt, még egyenlőségről sem, hiszen a mostani szabályok értelmében például az a fél, aki megengedheti magának, hogy olyan országba költözzön, ahol az érvényes jog számára előnyösen dönt váláskor, tisztességtelen hátrányba hozhatja a házastársát, hiszen egy év elteltével a másik fél hozzájárulása nélkül is kérheti a házasság felbontását.

A javaslat jogerőre emelkedéséhez a tagállamoknak kell szavazniuk, hogy elfogadják-e a 10 tagállam megerősített együttműködését. Korábban a Bizottság már tett hasonló javaslatot a házaspárok megsegítésére, azonban nem kapott egyhangú támogatást a tagállamoktól. Ellenezte például Svédország, de akadályt jelentett az is, hogy Máltán csupán az életközösség megszűntetését engedélyezték, a teljes válást nem.

Az EU tagországaiban évente egyébként több, mint 300 ezer vegyes házasság születik, miközben 140 ezer végződik válással. Jelenleg hozzávetőleg 122 millió házaspár él az EU-ban, melyből 16 millió, vagyis 13 százalék vegyes házasság.