A lehetséges nyolcból jövőre öt munkaszüneti nappal nyerünk tényleges szabadnapot, a többi eleve hétvégére esik. A helyzet a következő években egyre rosszabb lesz, 2011-ben már csak három napot nyerünk. Jövőre három hosszú hétvégére készülhetünk, szilveszterkor, augusztus 20-án és karácsonykor. Az uniós országokban átlagban valamivel több az ünnepnap - írja az Index.
Közepes évnek mondhatjuk az előttünk álló 2009-et a munkaszüneti napok szempontjából. Ha úgy vesszük, három szabad napot bukunk, de kár már most búslakodni, hiszen 2012-ig minden évben egyre kevesebb szabadnapnak örvendhetünk. Az idén a lehetséges nyolcból hat munkaszüneti nap még ténylegesen plusz szabadságot jelentet, jövőre már csak öt, azután négy, 2011-ben pedig már csak három plusz szabadnapnak örülhetünk, hogy aztán 2012-ben újra hétre ugorjon ezek száma.
Az év jövőre hosszú hétvégével indul: az Országos Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén egyhangúlag döntöttek a munkaszüneti napok miatt szükséges cserékről, így a január 2-i pénteket ráérünk 10-én, szombaton ledolgozni. Hosszú hétvégét nyerünk még augusztus 20-ával is, ami csütörtökre esik, de az azt követő péntek is pihenőnap lesz, helyette 29-én szombaton kell dolgozni. December 24-én is egész nap szabadok leszünk, ezt a csütörtököt előre, december 19-én dolgozzuk le. (December 24-e nem, csak 25-26-a ünnepnap Magyarországon.)
Magyarországon a törvény szerint tíz munkaszüneti nap van egy évben. Ezek közül kettő biztosan mindig plusz szabadságot biztosít: pünkösd és húsvét hétfőjén nem dolgozunk. A fennmaradó nyolc nap ( január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.) viszont minden évben vándorol, azaz hol hétvégére, hol hétköznapra esik.
Azaz, voltaképpen nyolc nap plusz szabadságot nyerhetünk a munkakerülők számára szerencsés években, amilyen utoljára a tavalyi volt. Az idén sem álltunk rosszul, hat nappal, hiszen a legrosszabb években mindössze három ünnepünk esik - ennyi viszont biztosan - az említett hétfőkön kívül hétköznapra. Ilyen utoljára 2005-ben fordult elő, legközelebb pedig 2011-ben fog.
Az EU-ban több jut
Azért nagyon jól sem állunk: uniós összehasonlításban a tíz munkaszüneti nap nem mondható soknak. Pontos képet egyébiránt nehéz kapni. Mint arra már évekkel ezelőtt is felhívtuk a figyelmet, az Európai Bizottság honlapja szerint például Magyarországon december 24-e is munkaszüneti nap (ezért néhány éve aktívan küzdöttek ugyan, de el is buktak a szakszervezetek), pedig mint tudjuk, nem az. Több országról pedig egyáltalán nem, vagy csak hiányosan találhatunk adatokat, aligha hihető például, hogy Olaszországban egyedül december 26-a lenne ünnepnap. Bonyolítja a helyzetet, hogy számos országban akad csak adott tartományra, régióra érvényes szabadnap is.
JÓL JÖNNE 2,6 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 584 927 forintot igényelnél 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 57 984 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,10 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 58 104 forintos törlesztőt (THM 13,20%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségétől kapott, egy 2006-os uniós felmérésen alapuló adatsor szerint mindenesetre átlagosan 9,9 állami és nemzeti ünnepnap van az uniós országokban. (Az országonként eltérő módon szabályozott egyházi ünnepeket feltehetőleg külön számolják, ez magyarázhatja, hogy Magyarország miért csak 8 nappal szerepel a táblázatban - már ha a karácsonyt nem számoljuk az egyházi ünnepek közé.)
A rekorderek e tekintetben a lettek, a szlovákok és a ciprusiak, egyaránt 13-13 nappal, de több mint tíz napnak örülhetnek a dolgozók Szlovéniában, Máltán, Spanyolországban, Ausztriában, Portugáliában, Olaszországban és Franciaországban is.
Egységesebb a kép a fizetett szabadságokat illetően. Itt a mimimumot illetően van egységes uniós szabályozás, 20 nap mindenkinek jár. Innen indul az országok többsége, Magyarország is, az életkor vagy egyéb feltételek alapján aztán országonként változik, hogy nőhet ez a mennyiség. Öt országban azonban 25 nap a minimum szabadság (Ausztria, Dánia, Franciaország, Svédország és Luxemburg), Máltán 24 nap, Portugáliában és Spanyolországban 22 nap. Az MSZOSZ adatai alapján pedig átlagosan a minimális húsz napnál több szabadságot kapnak az alkalmazottak a kollektív szerződéseknek köszönhetően Csehországban, Dániában, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Romániában, Svédországban és Nagy-Britanniában is.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
A filmvilág szerelmeseinek nyújt különleges szórakozást egy új társasjáték, amely egyszerre teszteli a filmismereteket és teremt gyorsan oldott légkört baráti összejöveteleken.
Az idén októberben harmadszorra elinduló Launchpad programról Kövesdi Gáborral, a Brancsközösség alapítójával beszélgettünk.
Van, aki meztelenül, törölközőbe csavarva kényelmetlenül érzi magát, míg szintetikus anyagból készült fürdőruhában beülni a gőzbe több okból sem szerencsés.
-
Sokan meg fognak lepődni, amikor nyugdíjas korba kerülnek
Az állami nyugdíjat milyen megtakarításokkal egészíti ki, hogy ugyanazt az életszínvonalat fenn tudja tartani, mint az aktív éveiben?
-
Új vásárlók a magyar drogériákban: így változott meg a piac
A drogérialáncok nem csak hazánkban, Európa többi országában is dinamikusabban fejlődnek, mint a többi lánc.
-
Rohamosan csökken a hazai borfogyasztás, de a szakértőknek van megoldásuk a helyzetre
A klímaváltozás sem könnyíti meg a borászatok dolgát.
-
Stabil hozam és biztonság a befektetőknek (x)
A műtárgypiac egyre népszerűbb a befektetők körében, mivel stabil értéknövekedést és pénzügyi biztonságot kínál a gazdasági bizonytalanságokkal szemben.