A mezőgazdasági őstermelő saját járulékain felül jelentkező kötelezettségei

A TB törvény szerint a járulékok alapja havonta a kezdő őstermelőnek, valamint annak az őstermelőnek, akinek a nemzeti vagy uniós támogatás nélkül számított előző évi bevétele meghaladja a 7 millió forintot, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összege. Akinek a nemzeti vagy uniós támogatás nélkül számított előző évi bevétele nem haladja meg a 7 millió forintot, az adóalapba tartozó bevételnek minősülő támogatások (például az egységes területalapú támogatás) összegét is magában foglaló előző évi bevétel 20 százalékának egy-tizenketted része.

A mezőgazdasági őstermelő az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho. tv.) 3. §-ának (1) bekezdése alapján az önálló tevékenységből származó bevétele adóelőleg alapként figyelembe vehető része után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles.

Az Eho tv. 4. § (3) bekezdése alapján az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka.

A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.

Az Eho tv. 3. § (5) bekezdése szerint mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik.

A biztosított mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik ez a mentesség, mégpedig addig az összegig, amely után járulékot fizet. A mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját ennek megfelelően csökkenteni kell a mezőgazdasági őstermelő által fizetendő járulékok alapjával.

1/A példa

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó, összevont adóalapba tartozó jövedelme 2007-ben 1 millió forint. A 2007. I-II. negyedévi adóelőleg alapja 0 forint. Az őstermelő bevétele szeptemberre meghaladja a 4 millió forintot, ezért a III. negyedévet követően - az év elejétől a III. negyedév végéig megszerzett - 250 000 forint jövedelme után 18 százalék adóelőleget fizet. Kérdés, hogy kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni a jövedelem után?

Az őstermelő 2006. évi bevétele (támogatások nélkül) 10 millió forint, ezért 2007-ben a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér [62 500 + (11 x 65 500)= 783 000] után fizette meg a járulékokat.

Az ehófizetés eldöntéséhez meg kell vizsgálni, hogy az esedékes adóelőleg megfizetéséig mekkora összeg után fizetett az őstermelő járulékot. Mivel az októberig megfizetett járulékok alapja [62 500 + (8 x 65 500)= 586 500] nagyobb, mint az adóelőleg alapként figyelembe vehető jövedelem, 250 000 forint), azért a III. negyedévre nem kell ehót fizetni.

A IV. negyedévre az év elejétől göngyölítve számított adóelőleg alap 1 millió forint. Az adóév végéig számított járulékalap (783 000 forint) kevesebb, mint az adóévet követő év január 12-éig esedékes adóelőleg alapjaként figyelembe vett összeg. Ezért a kettő különbözete (1 000 000 - 783 000 = 217 000 forint) után az adóelőleg megfizetésével egyidejűleg 11 százalék ehót is kell az őstermelőnek fizetni.

1/B példa

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó, összevonta adóalapba tartozó jövedelme 2007-ben 1 millió forint. Az I-II. negyedévi adóelőleg alapja 0 forint. Az őstermelő bevétele szeptemberre meghaladja a 4 millió forintot, ezért a III. negyedévet követően - az év elejétől a III. negyedév végéig megszerzett - 700 000 forint jövedelme után 18 százalék adóelőleget fizet. Kérdés, hogy kell-e 11 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni a jövedelem után?

Az őstermelő 2006. évi bevétele (támogatások nélkül) 10 millió forint, ezért 2007-ben a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér [62 500 + (11 x 65 500)= 783 000] után fizette meg a járulékokat.

Az ehófizetés eldöntéséhez meg kell vizsgálni, hogy az esedékes adóelőleg megfizetéséig mekkora összeg után fizetett az őstermelő járulékot. Mivel az októberig megfizetett járulékok alapja [62 500 + (8 x 65 500)= 586 500] kevesebb, mint az adóelőleg alapként figyelembe vehető jövedelem (700 000 forint), ezért a két összeg különbözete (113 500 forint) után október 12-éig 11 százalék ehót is kell fizetni az adóelőlegen felül.
A IV. negyedévre az adóév elejétől göngyölítve számított adóelőleg alap 1 millió forint. Az adóév végéig számított járulékalap (783 000) kevesebb mint az adóelőleg alapjaként figyelembe vett összeg. Ezért ki kell számolni a kettő különbözetét (1 000 000 - 783 000 = 217 000 forint), az erre eső 11 százalékos ehót azonban csökkenteni kell a III. negyedévre megállapított ehóval, és a fennmaradó összeget az adóelőleggel egyidejűleg január 12-éig kell megfizetni.

2. példa

Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő 2007. évi bevétele 4 millió forint, az átalányadó alapja: 4 000 000 x 0,15 = 600 000 forint. Az átalányadó összege 600 000 x 0,18 = 108 000 forint. Ez az összeg képezi a 25 százalékos ehó alapját. Ha az őstermelő 2006. évi bevétele 540 000 forint (vagy ennél magasabb összeg) volt, akkor 2007-ben nem kell ehót fizetnie (mivel a 2007. évi járulékalapja 540 000 x 0,2 = 108 000 forint).

3. példa

A 4 millió forint alatti bevétellel rendelkező, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a járulék alapja az előző évi bevétel 20 százaléka, az egészségügyi hozzájárulás alapja pedig a tárgyévi bevétel 5 százaléka (mértéke 15 százalék).

Ha az őstermelő 2006. évi bevétele 1 millió forint, a járulékok alapja így 2007-ben 200 000 forint volt. Ha a 2007. évi bevétel 3 millió forint volt, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja (bevétel 5 százaléka, azaz 150 000 forint) alacsonyabb, mint a járulékok alapját képező előző évi bevétel 20 százaléka, így egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.

A mezőgazdasági őstermelő saját maga után tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére nem kötelezett.

Alkalmi munkavállalási könyvvel történő foglalkoztatás

Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnál a munkáltató közteherjegy lerovásával teljesíti nyugdíjbiztosítási járulék, a foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói- és munkavállalói járulék befizetési illetve levonási, és a kifizetőre, munkáltatóra vonatkozó személyi jövedelemadózási kötelezettségét. (Az alkalmi munkavállaló nem lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, így - ha egyéb jogcímen sem jogosult - az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás mellett is be kell jelentkeznie az APEH-hoz egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés érdekében.)

A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM könyvben a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén a munkáltató aláírásával kell a munka megkezdésének a tényét igazolni, majd a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani és aláírással érvényesíteni.

A munkavállalónak a napi munkába lépést követő munkáltatói bejegyzések után az AM könyvet magánál kell tartania.

A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli, viszont olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás (alkalmi munkavállalói könyv nélkül)

Bejelentés, nyilvántartás:

A munkaviszonyban állók adatait az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. §-ának (4) bekezdése alapján a 08T1041-es nyomtatványon a munkaviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a munkaviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az állami adóhatóságnál, a munkaviszony megszűnését pedig a megszűnést követő 8 napon belül. A bejelentés időpontjáról, illetve a bejelentett adatokról igazolást kell a munkavállalónak kiadni.

A biztosítási jogviszonyban (munkaviszonyban) álló személyekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a biztosítottra és a munkavégzésre vonatkozó adatok a munkavégzés kezdetétől megállapíthatók. A nyilvántartásba vételről szintén igazolást kell a biztosítottnak kiadni.

Ezen felül a foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a biztosított részére igazolást kiadni a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" időtartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

A biztosítottról nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartólapot is ki kell állítani, melyet fő szabályként a tárgyévet követő április 30-ig kell a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére megküldeni.

A társadalombiztosítási alapokat megillető járulékok:

A munkavállalónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után, de havonta legalább a minimálbér kétszerese után a foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, melyből 24 százalék a nyugdíjbiztosítási-, 4,5 százalék a természetbeni egészségbiztosítási és 0,5 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés alól csak akkor van mentesség, ha a munkáltató a járulékbevallásban bejelentést tesz arról, hogy a munkavállalónak juttatott jövedelem a minimálbér kétszeresénél kevesebb.

A munkavállalótól le kell vonni 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási- és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tag munkavállaló esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat).

Munkaadói, munkavállalói járulék:

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásokról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 40. § (1) bekezdése szerint a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.

Az Flt. 41. §-a szerint a munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez alól kivétel az, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált.

Bevallás, befizetés:

A járulékokat havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni.

A bevallást a mezőgazdasági őstermelő saját járulékaitól elkülönülten a 0808-as bevalláson elektronikus úton teljesíti. Az az őstermelő azonban, aki kizárólag alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező személyt foglalkoztat, nem kötelezett a foglalkoztatással összefüggésben havi elektronikus bevallás és adatszolgáltatás benyújtására.