Korrekciók az áfa törvényben

Figyelemmel erre szükségessé vált az új áfa törvény kiegészítése, illetve pontosítása. A Pénzügyminisztériumnak az új áfa törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslata T/5125 szám alatt került az Országgyűléshez beterjesztésre. Az alábbiakban foglaljuk össze a törvényjavaslat főbb pontjait.

Fordított adózás

A termékértékesítés körébe vont ingatlanátadás esetében a törvényjavaslat elszakad az építési szerződés polgári jog szerinti fogalmától, és minden, építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlannyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadását a fordított adózás alá rendel. Szolgáltatások esetében szűkül a fordítottan adózó ügyletek köre, a javaslat szerint kizárólag csak az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásokra alkalmazandó, ezekre is csak annyiban, amennyiben építési hatósági engedély-köteles tevékenységhez kapcsolódnak.

Ingatlan bérbeadás

A törvényjavaslat értelmében amennyiben az adóalany úgy dönt, hogy az ingatlan bérbeadását adókötelessé teszi, ezt a jogát úgy is gyakorolhatja, hogy az adókötelesség a lakóingatlan bérbeadására nem terjed ki. A törvényjavaslat átmeneti rendelkezései előírják, hogy azok az adóalanyok, amelyek az ingatlan-bérbeadásra az adókötelessé tételt választották, e nyilatkozatukat a módosítás kihirdetése napját követőnaptól számított 30 napon belül a törvény kihirdetésétől kezdődő hatállyal úgy módosíthatják, hogy az adókötelessé tétel csak a lakóingatlannak nem minősülőingatlanokra terjedjen ki. Azon adóalanyok pedig, amelyek korábban nem nyilatkoztak, ugyanígy nyilatkozhatnak, hogy az ingatlanbérbeadásra a lakóingatlanok kivételével adókötelessé tételt választanak.

Levonási jog korlátozása

A törvényjavaslat mentesíti az adóalanyt a továbbértékesítési céllal vásárolt lakóingatlan beszerzését terhelő áfára vonatkozó levonási tilalom alól abban az esetben is, ha az adóalany olyan lakóingatlant értékesít tovább, amely a törvény erejénél fogva adóköteles. A törvényjavaslat lakóingatlan építéséhez, felújításához, illetve személygépkocsi üzemeltetéséhez beszerzett termékekre, igénybevett szolgáltatásokra jutó áfa is levonható olyan esetekben, amikor az adóalany a lakóingatlant úgy hasznosítja, hogy azt túlnyomórészt adókötelesen bérbe adja, illetve a személygépkocsit adókötelesen bérbe adja, és mindkét esetben a bérleti díjba - anyagjellegű ráfordításként - beépíti az említett termékbeszerzések, illetve igénybevett szolgáltatások költségét.

Adóraktár

Adóraktárból történő kiraktározás esetében a hatályos törvény a kiraktározóra biztosítékadási kötelezettséget ír elő, amely alól akkor mentesülhet, ha minősített adózó vagy helyette pénzügyi képviselője tesz eleget a kötelezettségnek. A törvényjavaslat értelmében a pénzügyi képviselő is mentesülhet a biztosítékadás alól, amennyiben minősített adózó.

A kiraktározás kapcsán nyújtott biztosíték felszabadításához szükséges, hogy az adóalany igazolja a termék adójogi helyzetének rendezését (pl. Belföldi termékértékesítés esetén az adót megfizette), melyre a hatályos törvény nem szab meg határidőt. A törvényjavaslat erre vonatkozóan előírja, hogy az adójogi helyzet rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül kell igazolni, ellenkező esetben a vámhatóság az áfát kiszabja és amennyiben azt az adóalany nem fizeti meg, az adóbiztosíték terhére érvényesíti.

Adómentes termékimport

A törvényjavaslat az adómentes termékimport feltételeként szabja többek között, hogy az import kapcsán az importáló vagy pénzügyi képviselője adóbiztosítékot nyújtson. Az adóbiztosíték nyújtása alól a törvényjavaslat a korábbi szabályozással szemben nem tartalmaz személyi kivételeket. A törvényjavaslat indokolása szerint azért, mert az adóbiztosíték nyújtása alóli mentesség szabályait a vámjogszabályok már tartalmazzák. Így a továbbiakban a vámjogszabályokkal összhangban az adóbiztosíték nyújtása alóli mentesség feltétele egységesen a vámhatóságnál, illetve az adóhatóságnál fennálló kintlévőség nélküli tevékenység lesz.

Közvetett vámjogi képviselő

A törvényjavaslat részletes szabályokat vezet be a közvetett vámjogi képviselő eljárása kapcsán, amely a korábbi áfa törvény import adójogi megbízott rendelkezéseit veszi alapul. A törvényjavaslat alapján amennyiben az adómentes termékimportot külföldi adóalany importáló valósítja meg és egyúttal közvetett vámjogi képviselővel jár el, akkor a törvényjavaslat értelmében a közvetett képviselőteljesíti az importáló helyett az egyébként az importálót az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés kapcsán terhelő adminisztratív kötelezettségeket. Így a közvetett vámjogi képviselő állítja ki a számlát az adómentes értékesítésről az importáló helyett és nevében, valamint a közvetett vámjogi képviselőtünteti fel a saját bevallásában és összesítő nyilatkozatában elkülönítetten a külföldi megbízója által teljesített értékesítés adatait. Ezáltal a külföldi importálónak nem kell belföldön adóalanyként nyilvántartásba vetetnie magát.

Import áfa önadózási engedély

Az áfa törvény értelmében főszabály szerint az import áfát a vámhatóság állapítja meg és veti ki, azonban a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a vámhatóság engedélyezi az adóalanyoknak az import áfa önadózással történőrendezését. Az engedély kiadásához szükséges korábbi feltételeket az új áfa törvény korlátozta, mivel az engedély alapjául szolgáló kalkuláció során figyelembe veendő adómentes ügyleteket szűkebb körben határozta meg. A törvényjavaslat ezt a korlátozást oldja fel, amikor a régi áfa törvény rendelkezéseit veszi át és a figyelembe veendőadómentes ügyletek körébe von ismét egyes, a termékek nemzetközi forgalma értelmében adómentes ügyleteket is.

Számla, számlát helyettesítőokirat

A törvényjavaslat eleget tesz annak a közösségi jogi előírásnak hogy az adóalanynak lehetőséget kell biztosítani a tekintetben, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlán, hogy milyen terméket, szolgáltatást nyújt. Ezáltal a törvényjavaslat értelmében nem kötelező a továbbiakban a számlán a Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számot, illetve a Vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni akkor, amikor olyan termék, szolgáltatás nyújtása történik, amelyre a törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik.

A törvényjavaslat a közösségi jogi előírásoknak megfelelően rendezi a számlával egy tekintet alá eső okiratra (módosító számlára) előírt kötelező adattartalmat is. Ennek értelmében a továbbiakban ezen okmánynak nem kötelező adattartalma a kibocsátó és a címzett neve, címe, adószáma, de természetesen azok feltüntetésére a továbbiakban is lehetőség van.

Bejelentés, választási jog

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a 2007. november 16. és 2008. február 15. napja közötti határidőben nem teljesített bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségének az adózó a törvényjavaslat kihirdetése napjától számított 30 napon belül úgy tehessen eleget, illetve választási jogával úgy éljen, vagy azt úgy módosítsa, mintha azt törvényes határidőben teljesítette volna.