Javaslatok az adócsalás visszaszorítására

Pénzcentrum

2007. október 5. 05:50

Link a vágólapra másolva

Annak ellenére, hogy mindannyiunknak van némi fogalma a magyar adómorál katasztrofális helyzetéről és a szürke gazdaság kiterjedtségéről, megdöbbentő eredményekre jutott két szakértő, amikor az adóelkerülést és magyar adórendszert vizsgálta. Előző cikkünkben Krekó Judit és P. Kiss Gábor tanulmányának azon főbb megállapításait ismertettük, melyek az adóelkerülés méreteiről szóltak. Ezúttal a megoldási lehetőségek kerülnek szóba, ahol szintén találkozhatunk meglepetésekkel. Az adókulcs-csökkentés (önmagában) nem segít, az iparűzési adó viszont - a támadások ellenére - jó tulajdonságokkal rendelkezik. (Krekó Judit - P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer) A nemzetközi összevetésben is kimagasló hazai adóelkerülés kezelése nagyon fontos, ezért is érdekes a szerzőpáros tanulmánya. Sajnos a nemzetközi tapasztalatok alapján egy-két igen népszerű illúzióval le kell számolni. Sem elméletileg, sem az empirikus tapasztalatok alapján nem állítható, hogy a magas adókulcsok csökkentése önmagában növeli az adófizetési hajlandóságot és ezen keresztül rövidtávon növeli az adóbázist. Bár számos empirikus elemzés talált pozitív összefüggést az adóterhelés és a szürke gazdaság között, a tapasztalatok alapján pusztán az adóterhelés csökkentése nem csökkenti a rejtett gazdaság méretét, a mérséklődő adókulcsok miatt önmagában nem javul az adómorál. Az adóalap növekedése, az adófizetői hajlandóság javulása csak olyan átfogó reformok esetén volt érzékelhető, amelyek az adókulcsok csökkentése mellett a "szürke" adóalapok rugalmasságának csökkentését is célozták, így például az adórendszer egyszerűsítését, az adóelkerülést ösztönző elemek illetve az azt lehetővé tévő kiskapuk bezárását, az adóellenőrzés fokozását, az adminisztráció jelentős javítását is magukba foglalták (pl. Oroszország 2001, Svédország 1991 - lásd keretes írásunkat). Hasonlóképp nem célravezető az adóamnesztia sem. Az ilyen intézkedések könnyen beépülnek a várakozásba, tovább rontva az adómorált. Nem segít a "permanens adóreform" sem, vagyis az adószabályok évről-évre történő folyamatos változtatása kiszámíthatatlan gazdasági környezetet jelent, és negatívan hat az adómorálra. A nagy bevételkiesést eredményező kiskapuk bezárása és az adóelkerülés ellen hozott adminisztratív adószabályok nem egyenlők az adóreformmal. Az adórendszer átalakításakor és az adófizetési morálra, a horizontális és vertikális egyenlőségre gyakorolt hatásakor nem csak a személyi jövedelemadókat, hanem a társadalombiztosítási járulékokat is számításba kell venni. Azokban az országokban, ahol az önfoglalkoztatók társadalombiztosítási terhei jóval alacsonyabbak az alkalmazottakénál, magasabb az önfoglalkoztatók aránya, és súlyosabb a színlelt vállalkozásokon keresztüli adóelkerülés problémája is. Az eltitkolt munkajövedelem ellenőrzése nem egyszerű, különös nehézségekbe ütközik az aluljelentett, vagyis a részben zsebbe fizetett bérek leleplezése - egy helyszíni ellenőrzés például csak az abszolút feketemunka detektálására alkalmas. Maga az adórendszer változtatása is mérsékelheti azonban a jövedelemelrejtésből adódó veszteséget. Éppen ezért a szerzők megfontolásra érdemesnek tartják, hogy a fix járulék összegét emeljék. A többi lehetséges megoldás (például a járulékkulcs-, illetve minimálbér-emelés) ugyanis a munkaerő-kereslet erőteljesebb csökkenését okozhatja, ez pedig a mai alacsony foglalkoztatottsági szint mellett kifejezetten kerülendő. A munkajövedelem tőkejövedelemként történő kimutatásának illegális formái elleni küzdelemben fontos szerepe lehet az adminisztratív intézkedéseknek, például a színlelt szerződések, egy vásárlóval rendelkező vállalkozók leleplezésének is. Felmerül az a megoldás is, hogy a társadalombiztosítási járulékokat terjesszék ki a személyi tőkejövedelmekre is. Finnországban például az osztalék után is kell fizetni társadalombiztosítási járulékot. (Jelenleg Magyarországon is kell fizetni egészségügyi járulékot egyes tőkejövedelmek után és e járulékok mértéke 2007-től emelkedett is, de csak egy felső határig - 2007-ben 450 ezer Ft-ig.) Az adóalap eróziójának mérsékléséhez elengedhetetlen költségelszámolások szabályainak szigorítása és a benyújtott számlák szigorúbb ellenőrzése, a büntetési tételek emelése. Ezzel lehetne védekezni a vállalkozások magas kimutatott költséghányada ellen. A bevételek alapjának szélesítésére jó eszköz lehet az ingatlanadó emelése. A vagyontárgyak ugyanis nehezebben elrejthetők, mint a jövedelem, így méltányossági szempontból előnyös lehet. A szerzők ugyanakkor körültekintést javasolnak a bevezetés formáját illetően, hiszen a luxusadó (a nem piaci ármeghatározás, a magas értékhatár és az ellenőrző eszközök hiánya miatt) egyértelműen rosszul kivetett adóként értékelhető. Az adóelkerülést mérsékelheti az adórendszer egyszerűsítése, a kedvezmények széles körének további szűkítése, és a vagyonregiszter, illetve a kötelező vagyonbevallás bevezetése mivel ezen tényezők csökkenthetnék az ellenőrzés költségét. Ebből a szempontból kedvező az iparűzési adó, amely egyszerű, és adóalapja széles - állapítják meg a szerzők, ami érdekes újdonság azok után, hogy az adófajta sok "pofont" kapott az utóbbi időben. Az alkalmazottak és az önfoglalkoztatók terheinek közelítésével

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

Óriási fenyegetést jelent a dolgozókra az AI: van már rá törvény, de vajon elég lesz?

A mesterséges intelligencia használata mára a legtöbb területen már fellelhető valamilyen formában, így a HR-szektorban is egyre nagyobb jelentőséget kap.

Brutál jó keresetkiegészítés idén télre: rugalmas fusimeló, 3300-as órabér, tapasztalat sem kell

A karácsonyi időszakban jelentősen megnövekszik a diákmunkák iránti kereslet, különösen az áruházi kisegítői és vásári eladói pozíciókban.

Itt a törvénymódosítás: új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon?

Ismét mozgalmas hét áll mögöttünk: alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük a 46. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeit.