Nekem senki nem mondhat fel?

Pénzcentrum

2006. június 28. 08:30

A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) 2006. július 1-jei hatályba lépését követően sok ügyvezetőnek kettős jogviszonya lesz, hogy ne essen el a munkavállalóknak járó juttatásoktól. Ez azonban a gyakorlatban számos problémával jár, melyekre igazán akkor döbbenünk rá, ha elénk kerül egy ilyen problémás szituáció, amelyre nem tudunk reagálni, mert a jogszabályalkotók nem adnak eligazítást.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Mint korábban már elmondtuk, az ügyvezetők új, ún. "társasági jogi jogviszonyuk" mellett lehetnek munkavállalók is.

Itt a vezér-csel! - 2 kiskapu az új törvény alól...

Ez hozhat olyan szituációt, amely már önmagában is mosolygásra adhat okot: képzeljük csak el, hogy az egyik szobában közlik az illetővel ügyvezetői visszahívását, a másik szobában 5 perc múlva pedig megkapja a felmondó levelét azzal, hogy azért még jár neki 30 nap felmondási idő, amely alatt rossz esetben még dolgoznia is kell, és kap valamennyi végkielégítést is. Vagy visszahívják ugyan, de attól még marad a cégnél munkavállalóként, csak mert elfeledkeznek arról, hogy most már kettős a jogviszonya.

A fő probléma mégsem itt, hanem a munkáltató jogok gyakorlása kapcsán merül fel. De nézzük meg egy igen gyakori és életszerű példán keresztül a dolgot: adott egy kft, ahol férj és feleség, vagy két testvér (ami igen gyakori Magyarországon) 50-50%-ban tulajdonosok, illetve tagok, egyikük pedig emellett még a cég ügyvezetője is.

Tudnunk kell továbbá, hogy alapesetben a munkáltatói jogokat a cég munkavállalói felett az ügyvezető gyakorolja. A kérdés tehát akként vetődik fel, hogy ki gyakorolja az "ügyvezető - mint munkavállaló" felett a munkáltatói jogokat. Ő maga? Vagyis adott esetben saját magának kellene felmondania?

Ezért a társasági szerződés rendelkezhet úgy, hogy az "ügyvezető - mint munkavállaló" felett a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. Ezzel azonban még mindig nem oldottunk meg semmit képzeletbeli cégünknél, ugyanis a taggyűlés egyszerű többséggel (50% +1) hozza határozatait (többek között a munkavállalónak történő felmondást is). Az "ügyvezető - tag" ezért ha nem járul hozzá, akkor nem lehet őt gyakorlatilag soha elküldeni. Ennek persze csak akkor van jelentősége, ha nincs egyetértés a felek között, például válnak vagy hasonló.

Ezt persze nem gondolja végig az ember akkor, mikor még minden a rendes kerékvágásban halad, csak akkor szembesül az áthidalhatatlan problémával, mikor már bekövetkezett a baj. A megoldás tehát az lehet, ha előre gondolkodunk, és élünk az új Gt. adta lehetőségekkel. Ez pedig nem más, mint hogy a szabályok kb. 70-80 %-a diszpozitív lett, ami azt jelenti, hogy a törvény adta szabályoktól kedvünkre eltérhetünk egyes kérdésekben, ameddig az eltérés nem lesz ellentétes a Gt. alapvető szabályaival.

Jelen esetben tehát, ha családon belül, vagy 50-50%-os tulajdonrésszel akarunk céget létrehozni, és a két tag közül az egyik lesz az ügyvezető, belevehetjük a társasági szerződésbe, hogy az ügyvezető, mint munkavállaló felett a munkáltatói jogokat pl. csak a "nem ügyvezető tagok" gyakorolhatják, vagy elég a felmondáshoz 50%-os többség is, a plusz 1 szavazat nélkül.

Kijelenthetjük tehát, hogy az új szabályozás nemhogy megkönnyíti a cégek életét (hivatalosan ugyanis ez volt a fő vezérlő elv a kodifikáció során), de az új szabályok rákényszerítenek minket különböző kiskapuk keresésére, és ezzel még nagyobb összevisszaságot okoznak, mint ami eddig volt.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

Óriási fenyegetést jelent a dolgozókra az AI: van már rá törvény, de vajon elég lesz?

A mesterséges intelligencia használata mára a legtöbb területen már fellelhető valamilyen formában, így a HR-szektorban is egyre nagyobb jelentőséget kap.

Brutál jó keresetkiegészítés idén télre: rugalmas fusimeló, 3300-as órabér, tapasztalat sem kell

A karácsonyi időszakban jelentősen megnövekszik a diákmunkák iránti kereslet, különösen az áruházi kisegítői és vásári eladói pozíciókban.

Itt a törvénymódosítás: új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon?

Ismét mozgalmas hét áll mögöttünk: alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük a 46. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeit.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír