Négypárti kampány a tőzsdén - továbbra is hiányzik a "hogyan"

adókedvezmény, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a parlament már határozott az árfolyamnyereség-adó megemeléséről (2007 elejétől 10%-kal lehet számolni az eddigi 0% helyett). Újabb érdemi ötleteket nem hallhattunk a két nagy párt képviselőjétől. A liberális SZDSZ részéről Kóka János és az MDF oldaláról Katona Kálmán a még állami kézben levő cégek privatizációjától várna eredményeket.

2006.03.22 08:19
A legkisebb királyfi és a tőzsde szárnyalása

A négy nagy parlamenti párt gazdaságpolitikai szakértői (Veres János MSZP, Varga Mihály Fidesz, Kóka János SZDSZ, Katona Kálmán MDF) voltak tegnap este a Budapesti Értéktőzsde vendégei. A téma a tőzsde jövője lett volna, ugyanakkor a vita inkább a múltra szorítkozott, nem hallhattunk igazán új ötleteket, felvetéseket a tőzsdeélénkítés vonatkozásában a két nagy párt részéről. A liberális SZDSZ részéről Kóka János és az MDF oldaláról Katona Kálmán a még állami kézben levő cégek privatizációjától várna eredményeket.

A vita résztvevői az általános gazdaságpolitikai diskurzus mellett két fő kérdést érintettek, illetve próbáltak érinteni a vita folytán Az egyik az volt, hogy mi kell ahhoz, hogy a tőzsdére több pénz kerüljön, a másik, hogy a tőzsdei cégek száma miként növekedhet, milyen privatizációs lehetőségek létezhetnek még ebben a vonatkozásban. A tőzsdére áramló több pénz kérdése elsősorban a hazai lakossági befektetők magatartását volt hivatott taglalni, ugyanis a lakossági megtakarításokon belül továbbra is igen alacsony a részvénytartás, illetve a tőzsdei befektetőkön belül az egyéni befektetők aránya is igen alacsony, kb. 4% körüli. Ennél alacsonyabb arány csak Szlovákiában van.

Veres János pénzügyminiszter alapvetően sikeresnek értékelte a jelenlegi kormány politikáját, véleménye szerint ezen az úton kell tovább menni. Az MSZP válasza a tőzsdeélénkítés kérdésére, hogy továbbra is kedvezményezik a tőzsdei nyereség adózását. A válasz ugyanakkor némileg csalóka, ugyanis ez 2007-től már nem jelent gyakorlati adómentességet a 10%-os teher bevezetése miatt. Kedvezményes ez az adó azért, mert más tőke jellegű jövedelmeknél kevesebb. Veres a további eszközök között említette, hogy az állam költségvetési támogatást biztosít a tőzsdére lépésre. Ez eddig éves szinten mindössze 100 m Ft volt, ami egyáltalán nem nevezhető nagylelkű gesztusnak a kormányzat részéről. Egyes becslések szerint egy közepes méretű cég tőzsdére vitelének költsége minimálisan 30-50 m Ft között lehet. A pénzügyminiszter említést tett még a negyedik pillér előnyeiről és a babakötvényről.

Veres János szerint a privatizációt lehet folytatni, de a stratégiai pontoknál az állami tulajdont fenn kell tartani. Véleménye szerint Paksot, az Állami Erdőgazdaságot nem szabad privatizálni. A Volán jelenlegi helyzetében szintén nem privatizálható, de később az intézményi feltételek változásával ez változhat. Veres szerint fontos, hogy közszolgáltatásoknál pontosan tudni lehessen, hogy mekkora állami támogatás kifizetésére van szükség. Veres szerint a Magyar Posta megérhet a privatizációra, az utóbbi években a működési eredmény jelentősen javult.

Varga Mihály, a Fidesz részéről elismerte, hogy a tőzsde a cégek fejlődésének egyik fontos eszköze. Varga szerint az állam magatartásán is múlik, hogy a tőzsdén nincs több cég, az utóbbi időszakban a kivonulás volt jellemző. Míg 1999-ben 69 tőzsdei cég létezett, addig most 44 társaság papírjai forognak a börzén. Annak ellenére, hogy korábban a Fidesz vezette be a tőzsdei árfolyamnyereség- adót, Varga most ez ellen érvelt. A volt pénzügyminiszter azt ígérte, hogy ha a Fidesz alapíthat kormányt, 2007-ben nem lesz a tőzsdei nyereség megadóztatva (érdemes megemlíteni, hogy a Fidesz 2004. végén az árfolyamnyereség adó újbóli bevezetését már nem támogatta a parlamenti szavazáson). A volt pénzügyminiszter fontosnak vélte, hogy a következő kormány végleg zárja le a kárpótlási jegyek ügyét.

A privatizációval kapcsolatosan Varga úgy vélte, hogy nem szabad mindent eladni vagy mindent megtartani. Bizonyos cégeket egy vagyonkezelés részeként meg kell(ett volna) tartani, vagyongazdálkodásra kell berendezkedni. Varga nem beszélt arról, hogy a Fidesz kormány esetén milyen esetleges lépések várhatók a korábbi lezárt privatizációs ügyletekkel kapcsolatosan. Amit a Fidesz biztosan privatizálna az a Malév. Varga szerint a Nemzeti Tankönyvkiadónál és a Budapest Airportnál a szakmai befektetőnek történő értékesítés helyett a tőzsdére vitel lett volna kívánatos.

Kóka János gazdasági miniszter párhuzamot vont a tőzsdeindex utóbbi években tapasztalt jelentős emelkedése és a kormány gazdaságpolitikája között. Kóka szerint a tőzsde élénkítése érdekében sokkal több céget kellene privatizálni, példaként a Szerencsejáték Rt.-t említette. Mint liberális politikus az öngondoskodás intézményrendszerének további szélesítését tartotta fontosnak, amivel a tőzsdére vihető megtakarítások nagyságát is növelni lehet. Kóka szerint az MSZP túl lassan építette ki az öngondoskodás intézményi kereteit.

A privatizációt illetően Kóka igen liberális nézőpontra helyezkedett. Véleménye szerint az állami vállalatokat el kell adni, az állam rossz tulajdonos. A piac jó megoldásokat tud nyújtani azokra a területekre, ahol az állam ezt nem tudja megtenni. A magántőkét be kell engedni a közszolgáltatások minél szélesebb körébe.

A gazdasági miniszter pozitív jelenségnek tartotta, hogy a magyar cégek megjelennek a régiós tőzsdéken. Ez a magatartás segíti az akvizíciós célok teljesülését, a hazai nagyvállalatok regionális multikká válhatnak.

A tőzsde utóbbi években tapasztalt jó teljesítményét Katona Kálmán az uniós felkészüléssel illetve csatlakozással kapcsolta össze. Az árfolyamok felfutása ellenére véleménye szerint igen kevés a cégek száma a tőzsdén. Katona szerint minél több állami céget kellene tőzsdére vinni, amivel ezen társaságok működési transzparenciáját növelni lehetne, a lakosság pedig új befektetési lehetőségekhez jutna. Katona a Szerencsjáték Rt. mellett privatizálná az MVM-et, a Magyar Postát, a Concordiát. Ezeknek a cégeknek kezdetben 10%-át lehetne tőzsdei értékesítés keretében magánosítani, de később ez az arány az egyes cégek sajátosságainak függvényében 25-50%-ra emelkedhetne. Katona sem helyesli az árfolyamnyereség adót, emellett a kamatadó bevezetését is ellenzi.

Összességében tehát a szakmainak meghirdetett vita igazán újat nem hozott, nem körvonalazódott olyan új gondolat, mely a tőzsdeélénkítést irányába hatna. Az igények megfogalmazásra kerültek, de a megoldási javaslatok inkább csökevényesnek voltak nevezhetők. A negyedik pillér, esetleges privatizált vagyonrészek bevezetése a tőzsdére már nem igazán új gondolat, a nagy feladat, hogy kis- és középvállalatok hogyan tudnák használni a tőkebevonás ezen eszközét. Ha az öngondoskodás a következő években a tőzsdén befektethető tőkét valóban megnöveli, a magyar megtakarítók jelentős része (közvetlen illetve közvetett formákban) kényszerülhet külföldön befektetési célpontot keresni.