Miért nő a munkanélküliség? - egy "technikai" magyarázat

Valóban megnőtt a statisztikailag kimutatott munkanélküliek száma, ám ez annak tulajdonítható, hogy ma jobban megéri a munkanélkülieknek regisztráltatniuk magukat, mint 4 évvel ezelőtt. A mai álláskeresési támogatási rendszer jobban ösztönzi munkakeresésre a rendszer, de csak azokat, akik regisztrált munkanélküliek - jelentette ki Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára olvasói kérdésre a Kormányzati Portál internetes fogadóóráján.

A munkanélüliségnél azonban nem csak a regisztrált munkanélküliek száma nő, hanem a KSH módszertan szerint munkanélkülienek minősülők száma is. A KSH szerint munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.

Dióssy Gábor elmondása szerint fiatalok munkanélkülisége nemcsak nálunk, hanem egész Európában talán a legnagyobb probléma. Ezért vezették be a fiatal pályakezdők elhelyezkedését támogató Startprogramot, amely a munkáltató számára járulékkedvezményt ad akkor, ha fiatal pályakezdőt alkalmaz. A Start plusz és a Start extra program hasonló kedvezményeket fog biztosítani a gyesről visszatérő kismamák, illetve az 50 év feletti munkanélküliek számára.

A politikai államtitkár kijelentette: ma mintegy 70 ezer fővel több a munkában állók száma, mint a jelen kormányzati időszak kezdetén.

Egy olvasó arról érdeklődött, hogy a jelenleg nem privatizált állami vállalatok élére nem lehetne-e pályázat útján olyan menedzseri szerződéssel vezetőt kinevezni, aki sikertelen működés esetén nem kap végkielégítést. Dióssy Gábor egyetért azzal, hogy a teljesítményt díjazni kell, az alulteljesítést pedig szankcionálni. Ezért készek olyan szerződést kötni az állami tulajdonban lévő társaságok újonnan kinevezett vezetőivel, amely ezt a célt szolgálja.

A multinacionális cégekre vonatkozó kérdésre reagálva a politikai államtitkár elmondta: nem a multinacionális cégeket finanszírozzák közpénzből, hanem azokat a befektetőket, akik jelentős számú munkahelyet teremtenek, jelentős exportteljesítményt nyújtanak, új technológiákat honosítanak meg, és beszállítói lehetőséget adnak a kisebb helyi vagy távolabb lévő vállalkozásoknak. Az ilyen támogatást élvező cégek lehetnek multinacionálisak vagy magyarországi székhelyű cégek, nem is tehetünk különbséget az Európai Unió szabályai szerint nemzetiség alapján a befektetők között.

Dióssy Gábor elmondása szerint a helyzet ma Magyarországon olyan, hogy a jelentős mértékű befektetéseket zömében a nagyobb, nemzetközi tevékenységű cégek tudják megvalósítani.

A politikai államtitkár az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban megjegyezte: minden rendben az ország gazdaságával, nincs azonban minden rendben az államháztartással. Ezért is mondják, hogy 2010-ben be kell vezetni az eurót, és ehhez 2008-ra teljesítenünk kell az összes maastrichti kritériumot. Ehhez az államigazgatás nagy rendszereihez kell hozzányúlni, amely a következő kormányzati periódus legnagyobb léptékű feladata lesz.