KSH az első 11 hónapról: szárnyaló építőipar, de mi van a munkahelyekkel?

A gazdaságban - a mezőgazdaság kivételével - novemberben folytatódott az egész évet jellemző dinamikus növekedés. A gabonatermesztés a 2004-es rekordterméshez képest kissé elmaradó, de az utóbbi évek átlagát így is meghaladó teljesítményt mutat. A munkaerőpiacon csak részben érzékelhetők e folyamatok, a foglalkoztatottak száma nem változott érezhetően az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélküliségi ráta viszont emelkedett. A külkereskedelem hiánya az importnál gyorsabban növekvő exportnak köszönhetően mérséklődött az előző év óta, ami hozzájárult a fizetési mérleg nagymértékű hiányának csökkenéséhez. Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya a Pénzügyminisztérium előzetes pénzforgalmi adatai szerint 2005-ben közel 1,000 mrd forint volt, az egy évvel korábbinál kisebb.

Az ipari termelés volumene novemberben 7.7%-kal volt magasabb a 2004 azonos időszakában mértnél, ami - az előző hónapokhoz hasonlóan - az Európai Unió országai között az egyik legmagasabb növekedési ütem. Január-novemberben átlagosan 7.3%-kal nőtt a termelés, ami megközelítette a 2004-re jellemző növekedést. A termelésbővülés változó értékesítési szerkezetet takar, ugyanis 2005-ben nem csak az exportértékesítésre támaszkodott az ipari konjunktúra. A belföldi értékesítés többéves stagnálás után január-novemberben közel 5%-kal nőtt, miközben a kivitel is számottevően, de a 2004-esnél mérsékeltebben, 11%-kal bővült.

Az ágazatok közül az építőanyag-ipar mutatta a legnagyobb (közel 18%-os) növekedést az év első tizenegy hónapjában, részben az útépítések alapanyag-szükségletének köszönhetően. A legnagyobb termelési értéket képviselő villamos gépeket és műszereket előállító ágazat termelése 16%-kal, a járműgyártásé 13.5%-kal nőtt. Átlag feletti mértékben emelkedett a termelés még a kőolaj-feldolgozásban (12%) és a máshová nem sorolt feldolgozóiparban (8.2%). Ezen ágazatok vállalkozásai mind belföldre, mind exportra többet értékesítettek, mint az előző év azonos időszakában.

Négy feldolgozóipari ágazatban a 2004. január-novemberi szint alatt maradt a termelés, leginkább, 11%-kal a textília, textiláru gyártásában, továbbá 5% alatti mértékben a fafeldolgozásban, az élelmiszeriparban és a kohászatban. Az első két esetben mind a belföldi, mind az exportértékesítés csökkent, míg az élelmiszeriparban és a kohászatban kizárólag a belföldi értékesítés mérséklődése okozta a csökkenést. Novemberben jelentősen nőttek az új exportrendelések, a teljes rendelésállomány a hó végén közel ötödével volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami folytatódó élénkülést jelenthet.

Az út- és autópálya-építési munkáknak köszönhetően az építőipari konjunktúra novemberben sem lassult. Az építőipar termelésének volumene novemberben 17%-kal nőtt egy évvel korábbi szintjéhez képest, ami lényegében megegyezik az év első tizenegy hónapjára jellemző átlagos növekedési ütemmel. Január-novemberben az épületek építése a csillapodó lakásépítési kedv ellenére is 12%-kal nőtt, főként ipari, kereskedelmi és egészségügyi létesítmények építésének eredményeképp. Ennél is dinamikusabban, közel negyedével növekedett az egyéb építmények - utak, műtárgyak - építésének volumene. Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállománya 4%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi - az autópálya-szerződések megkötéséből eredő - igen magas bázisnál.

A mezőgazdaságban a gabonafélékből rekordtermést hozó 2004-et valamivel gyengébb év követte a növénytermesztés tekintetében. 2005-ben a termésmennyiség 4%-kal csökkent, ugyanis 16,1 millió tonna gabonát takarítottak be 2,9 millió hektárról, de ez így is az utóbbi 15 év második legjobb eredményének számít. A két legjelentősebb gabonaféle közül búzából az előző évinél egymillió tonnával kevesebb, 5 millió tonna, kukoricából viszont minden korábbinál több, 9 millió tonna termett. Az első tizenegy hónapban az előző év azonos időszakával szemben ötödével visszaeső búzaértékesítés, a növekvő kukoricafelvásárlás és a csökkenő zöldség- és gyümölcsértékesítés összességében a növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlásának 8,6%-os mérséklődését eredményezte. Az állattenyésztési termékcsoportban az élő állatok felvásárlása 10%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg az állati termékek értékesítése 2.5%-kal nőtt.

Az első becslés szerint a külkereskedelmi áruforgalomban novemberben is folytatódott az ipari kivitelen alapuló élénk exportnövekedés, amelynek következtében a január-novemberi külkereskedelmi hiány az egy évvel korábbi 70%-át, 2.6 milliárd eurót tett ki. Részletes adatok az első tíz hónapra állnak rendelkezésre. Ezek szerint a kivitel volumene 10%-kal, a behozatalé 4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest (októberben a kivitel 6.9%-kal, a behozatal 3.4%-kal emelkedett). Különösen az első félévben volt nagy a különbség az export és import dinamikája között, amit részben a 2004. májusi EU-csatlakozás környékére időzített vásárlások miatti bázishatás befolyásolt. Az árufőcsoportok közül a január-októberi exportdinamikát a kivitelben háromötöddel részesedő gépek és szállítóeszközök 10%-os volumennövekedése határozta meg. A behozatalban ugyanez a főcsoport 50%-os súlyt képvisel, és volumene 4,4%-kal nőtt. A szintén jelentős részt képviselő feldolgozott termékek főcsoportja a forgalom mindkét irányában átlag alatti dinamikát mutatott. Átlag felett nőtt az élelmiszerek importja és exportja, de ezt is meghaladta az energiahordozók forgalmának növekedési üteme (az energiahordozók súlya az exportban 2.7%, az importban 10% körüli).

A kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben 7.2%-kal nőtt 2004 azonos hónapjához képest. A növekedés üteme augusztus óta meghaladja a 2004-ben mértet, a január-novemberi együttes növekedés (5.7%) viszont kissé elmarad attól. Az első tizenegy hónapban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem az átlagosnál mérsékeltebben, de a 2004-ben mértnél gyorsabban növelte eladásait. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az értékesítés bővülésére a bútor-, a háztartásicikk-, az építőanyag-üzletek 7.1%-os forgalomnövekedése gyakorolta a legnagyobb hatást. A kiskereskedelmi forgalmon kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész, valamint a gépjármű-üzemanyag eladása ebben az időszakban mintegy 2%-kal haladta meg a 2004. január-novemberi volument.

2005 első tizenegy hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 5%-kal nőtt 2004 azonos időszakához képest, a vendégéjszakáké pedig 2%-kal. A 6.5 millió vendég közel fele külföldről érkezett, ők összesen 10.2 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, a belföldi vendégek 8.2 milliót. A Balaton mellett a vendégéjszakák száma minimálisan csökkent, azonban a főleg külföldiek által látogatott Budapesten 8%-kal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei reálértéken 7.3%-kal nőttek, amiben közrejátszott a szállodák 1 százalékponttal javuló (49%-os) kapacitáskihasználtsága.

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya az előzetes pénzforgalmi adatok szerint 2005-ben 984 milliárd forint volt, az egy évvel korábbinál 301 milliárd forinttal kisebb. Ezen belül a központi költségvetés hiánya 545 milliárd forintot tett ki, a 2004. évinél 345 milliárddal kevesebbet. A hiány csökkenésében jelentős szerepe volt az egyszeri, rendkívüli befizetéseknek. A társadalombiztosítási alapok hiánya a 2004-ben mértnél 47 milliárddal nagyobb, 470 milliárd forint lett. A központi költségvetés bruttó adósságállománya 2005 folyamán kb. 1,200 mrd forinttal emelkedett, december végén kb. 12,700 mrd forintot tett ki.

A mezőgazdasági termelői árak január-novemberben átlagosan alig változtak 2004 azonos időszakához képest. A tizenegy hónap alatt a növényi termékek termelőiár-színvonala az előző évi visszaesés után 2.8%-kal tovább csökkent, az élő állatok és állati termékek ára viszont, amely egy évvel korábban is emelkedett, némileg (1,9%-kal) nőtt. Az időszak utolsó hónapjában, novemberben erősödött a növényi termékek októberben kezdődött árnövekedése.

Az ipari termelői árak január-novemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva 4.3%-kal növekedtek, némileg gyorsabban, mint egy évvel azelőtt. A termelői árak emelkedése főként a belföldi értékesítés áremelkedésének (8.6%) következménye. A gyorsulásuk azonban alapvetően azzal függött össze, hogy az exportértékesítés árai, amelyek az előző évben csökkentek, 2005-ben emelkedtek (1.1%-kal). A belföldi értékesítés árai lényegében az egy évvel azelőttivel azonos ütemben nőttek. A belföldi értékesítési árak minden ipari ágazatban nőttek az első tizenegy hónap átlagában, a leginkább a kőolaj-feldolgozásban, míg a hazai értékesítésben legnagyobb súlyú élelmiszeriparban mindössze 1.6%-kal.

Az építőipari árak a kedvező konjunktúra ellenére január-novemberben kevésbé nőttek (4.0%-kal), mint egy évvel azelőtt. Októberben és novemberben a tizenkét havi árnövekedés ennél magasabb volt.

Január-októberben a külkereskedelemben a kiviteli forintárak 1.4%-kal csökkentek, a behozatali árak 0.4%-kal nőttek az egy évvel azelőttihez képest. A cserearány 1.8%-kal romlott. Októberben, a forint gyengülése következtében mind az export-, mind pedig az importárak meghaladták az előző év októberit, a cserearányromlás - az energiaárak emelkedése miatt - nagyobb volt a korábbinál.

A fogyasztóiár-növekedés 2005-ben 3.6%-os volt, aminél legutoljára 1974-75-ben mért a KSH alacsonyabbat, illetve közel azonosat. Egy évvel korábban 6.8%-os volt az emelkedés üteme. Az infláció mérséklődésében meghatározó volt az, hogy a múlt évben nem érvényesült a 2004. év eleji adóemeléshez hasonló hatás. Az év átlagában csökkent a tartós fogyasztási cikkek ára, a ruházkodás lényegében ugyanannyiba került, mint tavaly. Az átlagosnál kevésbé drágultak az élelmiszerek. Az átlagot meghaladóan nőtt az üzemanyagok, a szolgáltatások és a háztartási energia ára.

Februártól kezdődően az áremelkedés mértéke szűk sávban, 3.2 és 3.8% között ingadozott. A fogyasztói árak decemberben 3.3%-kal voltak magasabbak a 2004. decemberieknél. Az év utolsó hónapjában a korábbiaknál nagyobb mértékben emelkedtek az élelmiszerek, valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok árai, mérsékeltebben a szeszes italok, dohányáruké, valamint a háztartási energiáé.

A szeptember-novemberi időszakban a munkaerőpiacon folytatódtak az elmúlt hónapokban megfigyelt tendenciák. A foglalkoztatottak száma (3.9 millió fő) a mérési hibahatáron belül, 15 ezer fővel növekedett az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélküliek száma (305 ezer fő) pedig 44 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 6.3%-ról 7.2%-ra nőtt.

Január-novemberben a megfigyelt körben 2.8 millióan álltak alkalmazásban, lényegében ugyanannyian, mint egy évvel korábban. A vállalkozások által alkalmazottak száma kissé (0,2%-kal) nőtt, míg a költségvetés minden területén tovább folytatódott a létszámcsökkenés, amely összességében 1.3%-os volt.

Január-novemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 156,400 forintot, nettó átlagkeresete 102,200 forintot tett ki. Összességében a bruttó átlagkereset nominálisan 9.1, a nettó átlagkereset pedig 10.3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyhavi külön juttatás 2005. januári egységes kifizetésének egyik következménye, hogy a költségvetés területén nagyobb mértékben nőtt a nettó nominális átlagkereset, mint a vállalkozásoknál. Január-novemberben a növekedés 14.1, illetve 8.6% volt. A rendszeres (vagyis prémium, jutalom és külön egyhavi juttatás nélküli) bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 7.3, a vállalkozásoknál 7.2, a költségvetés területén pedig 7.6%-kal növekedett.

2005. január-novemberben a nemzetgazdaság egészében a reálkereset 6.5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amikor is némileg csökkent. A 13. havi bérek kifizetésének erős torzító hatása van.