Ki számíthat jövőre APEH-ellenőrzésre? - változások az adómentes juttatásokban

Pénzcentrum

2005. november 18. 11:28

A nagy összegű ÁFA-visszautalásra, a tartósan veszteséges cégekre, illetve az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységekre (közösségi ügyek) "harapni" fog 2006-ban az APEH - jelentette ki Vámosi-Nagy Szabolcs a hivatal alelnöke a KPMG tegnapi adókonferenciáján. Ezen területeken jelentős visszaélésekre, és igen magas hibaszázalékokra (illetve adóelmaradásokra) derítettek fényt a hivatal munkatársai. Fontos változás lesz jövőre, hogy a munkáltatók adómentes béren kívüli juttatásként már 400 ezer forintot adhatnak munkavállalónként, de néhány fontos változás fog életbe lépni 2006-tól. Veres János pénzügyminiszter tegnap jelezte, hogy a kormány két csatornában gondolkodik az önkormányzatok megsegítésére, amikor majd 2008-rtől megszűnik a helyi iparűzési adó. A konkrét részletekben fontos újítások lennének. Röviden mindhárom témakört érdemes szemügyre venni.

Az APEH idén az első 10 hónapban 222 ezer ellenőrzéssel 128 milliárd forintnyi nettó adókülönbözetet (hivatal felé tartozást) tártak fel a revizorok. A kiválasztott gyanús esetek 62%-ánál találtak valamilyen hiányosságot, így többnyire okkal vizsgálódik a hivatal. A megvizsgált közösségi ügyek 67%-ánál volt valami probléma.

Vámosi-Nagy Szabolcs felhívta a figyelmet azon tevékenységi körökre, melyekre fokozottabb figyelmet fognak szentelni jövőre az adóhivatal ellenőrei. Ezek az építőipari cégek, a számítógép-kereskedelemmel foglalkozók (itt a jelenlét a cél, azaz az elrettentés). Az új vállalkozásoknál, illetve a székhelyet változtató cégeknél fél éven belüli ellenőrzést céloz a hivatal.

Az ellenőrzések fókuszába tartoznak továbbá a többszörös számlakapcsolati rendszerek, a gyógyszerkereskedő cégek, a kereskedelmi szálláshelyek, valamint a gépkocsiforgalmazók. Kiemelt figyelmet fordít az APEH majd arra, hogy az egyes állami garanciavállalások lehívása törvényes volt-e.

Vámosi jelezte, hogy az APEH ellenőrzési kapacitásának 5%-át a véletletszerű ellenőrzésekre tartják fenn (akit "kisorsol" a rendszer, ahhoz kimennek, függetlenül attól, hogy mikor ellenőrizték).

Halászás a "zavarosban"

A kapcsolt vállalkozásoknál alkalmazott transzferárakra külön figyelnek majd a revizorok. Az elnökhelyettes elismerte, hogy ezen folyamatok ellenőrzésére annyira van kifejlesztett módszertana az APEH-nak, amennyire maga ennek a tevékenységnek sztenderdizálható módszertana van (minden ügylet más, de vannak az ellenőrzést segítő irányvonalak).

Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a transzferárakkal kapcsolatban bejelentette, hogy tegnaptól útjára indult az országban egy, a jogkövető magatartást elősegítését célul tűző, APEH-ellenőrökből álló 8-10 fős csoport. Tagjai speciális képzést kaptak a transzferárak kérdésében, és az a feladatuk, hogy segítenek iránymutatást adni az érintett cégeknek.

2006-ban a munkáltatók összesen 400 ezer forintot kitevő adómentes béren kívüli juttatást adhat munkavállalóiknak. Amennyiben ezt az összeget meghaladják a juttatások, akkor a 400 ezer forinton felüli részre 44%-os személyi jövedelem adót, majd az így növelt összegre 29%-os tb-járulékot, illetve az eredeti (!), 400 ezren felüli összegre 3%-os munkaadói járulékot kell fizetniük - mondta el Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.

Adómentes béren kívüli juttatások a következő lehetőségek közül teljesíthetők:

- önkéntes kölcsönös önsegélyező és egészségpénztári hozzájárulás (nincs tehát benne a 400 ezres korlátozásban az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett adómentes munkáltatói hozzájárulás)

- iskolai rendszerű továbbképzés költsége (átmenettel)

- üdülési csekk értéke, adómentes üdültetés (fontos, hogy az üdülési csekk csak a minimálbérig adómentes, illetve az is, hogy a dolgozónak és a családtagjainak adott csekkek összességét kell figyelembe venni az egy munkavállalóra szóló 400 ezer forintos felső korlátnál)

- iskolakezdési támogatás (ennek adómentes felső határa 17 ezerről 19 ezer forintra nő jövőre, itt fontos megjegyezni, hogyha mindkét szülő azonos munkáltatónál dolgozik, akkor mindkét szülő kaphat akár ugyanazon gyermek után is iskolakezdési támogatást, de ekkor mindkét munkavállaló 400 ezres keretében figyelembe kell ezt venni)

- köztisztviselőknek járó ruházati költségtérítés

- internethasználat, valamint a számítógép juttatás költsége (ez utóbbinál fontos, hogy a szokásos piaci értéken kell figyelembe venni a gépet és a munkavállalónak legalább 2 évig használnia kell azt)

- köztisztviselői körben a bankszámlaköltség megtérítése

- helyi utazási bérlet, amely 2006-tól teljes mértékben adómentes (gyakorlatilag tehát ingyenesen adhat a munkáltató BKV-bérletet a munkavállalójának és fontos, hogy szétválasztódik az étkezési utalvány és a bérlet elszámolása)

- művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy)

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nem tartozik a 400 ezres felső korlátozás alá a szakképesítést nyújtó és idegen nyelvi képzés juttatása, a vidékről történő munkába járáshoz adott térítés, a kis értékű ajándék, az étkezési juttatás, illetve a lakáscélú munkáltatói támogatás.

A munkáltató által biztosított hidegétkeztetésben havi 4500 forint, a meleg étkeztetésben pedig a 9000 forint hozzájárulás az adómentesség felső határa (idén 4000, illetve 8000 forint volt). A PM illetékese jelezte, hogy élelmiszer-utalványnak minősíti 2006-tól a szabályozás az étel- és italautomatákból történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozókat is. A lakáscélú munkáltatói támogatásnál 5 évente maximum 1 millió forintot lehet figyelembe venni béren kívüli adómentes juttatásként.

Az 5 éves adócsomag szerint jövőre a helyi iparűzési adó 100%-ban levonható lesz az adóalapból, míg 2008. január 1-től maga az adónem is megszűnik, mely a helyi önkormányzatok bevételi oldalán komoly problémákat okozhat, illetve ezen feltételezett folyamatos adóbevételek szolgálnak bizonyos önkormányzati hitelek fedezetéül. Veres János pénzügyminiszter tegnap két csatornát vázolt arra, hogy az önkormányzatok bevételcsökkenését hogyan lehetne ellensúlyozni.

Az egyik csatorna egy közvetlen költségvetési transzfer lenne mely az elmaradó bevételek 50%-át pótolná, míg a másik 50%-ot adójellegű bevételek tennék ki. Ezen belül három lehetséges megoldást vázolt a tárcavezető. Az egyik egy jövedelemadó-típusú bevétel, a másik egy vagyoni alapra vetített adófajta lehetne, míg harmadik megoldásként egy olyan javaslat is van, mely szerint az általános forgalmi adóbevételeket kellene megosztani a helyi önkormányzatok és a mostani célállomás központi költségvetés között. Veres a harmadik megoldási lehetőséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy az az Egyesült Államokban jól működő rendszert alkot.

A pénzügyminiszter jelezte, hogy az önkormányzati finanszírozás megváltoztatását célszerű egy teljes államháztartási reform végrehajtásával együtt megcsinálni, a három csatorna közül pedig a leginkább optimálisat választani. Ennek kiválasztására a hatályos törvények szerint 2006. december 31-ig áll rendelkezésre idő.

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos bírósági perekkel összefüggésben Veres elmondta, hogy a számunkra precedens-értékű olasz ügyben jelenleg is folyik az eljárás az Európai Bíróságon. Jelezte, hogy belátható időn belül (2 év) várhatóan nem lesz döntés ebben az ügyben, így Magyarországon lényegében már meg is szűnik a kettős adóztatásra példát adó helyi iparűzési adó, mire esetlegesen törvénymódosítást kellene végrehajtania a magyar hatóságoknak e gyakorlat kiküszöbölésére.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír