EVA vagy EKHO - Te mit választanál ?

Pénzcentrum

2005. november 3. 06:20

A színlelt szerződéssel foglalkoztató cégek és a munkavállalóknak legkésőbb 2006. június 30-ig meg kell barátkozniuk az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással, vagyis az ekhóval, miután a parlament elfogadta az erről szóló törvényt.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az adómoratórium határidejének lejárta után ugyanis a színlelt szerződéseket már büntetni fogja az APEH. A kormány lényegében a következő kompromisszumot ajánlja a foglalkoztatóknak: legalább egy részét fizessék be annak, amit eddig teljes egészében megspóroltak. A munkaadóknak ugyanis eddig a számlára kifizetett pénz után semmilyen közterhet nem kellet fizetniük. Az ekho választása esetén a foglalkoztatóknak a minimálbér rá eső közterheit és a díjazás húsz százalékát kell befizetnie.

Vagyis többet, mint eddig, de kevesebbet, mintha munkaviszonyról lenne szó. Sőt a törvény megengedi, hogy az eddig munkaviszonyban alkalmazott munkavállalók is ekhózzanak. Ezzel egyértelműen jobban járnak a cégek az állam rovására. Ez persze némiképp ellentmond az ekho eredeti céljának, a szürkegazdaság kifehérítésének, sőt.

Ami egyértelmű könnyebbséget jelent majd a jelenlegi "színlelteknek" az az, hogy az adminisztrációs kötelezettség szinte teljes egészében a munkaadót terheli. Az alkalmazott nyilatkozik a munkaadónak, hogy ekhózni fog, a munkaadó ezután a díjazásból levonja a tizenöt százalékot, ami a munkavállalót terheli, és átutalja a pénzt. Vagyis az ekhós alkalmazottak nem állítnak ki számlát, a fizetésüket gyakorlatilag "bérszámfejtik" , mint a munkabért. Csak bevallást kell majd készíteniük.

Az alkalmazottaknak tizenöt százalékot kell fizetniük, plusz a minimálbér közterheit. Ha abból indulunk ki, hogy mindenki a törvény betűje szerint jár el, és befizeti az adót, akkor az ekho tényleg kedvezményt jelent a megbízottaknak. Vegyünk egy tipikus egyéni vállalkozót: a havi bevételéből kifizeti a bérterheket (jellemzően a minimálbér után), és nagyjából ennyi. Ez az idén hozzávetőleg huszonkétezer forint (nyugdíjpénztár nélkül), vagyis akkor is ennyit fizet, ha a havi bevétele 57 ezer forint, és akkor is, ha 570 ezer.

Főszabályként a "maradék", vagyis a nem bérként kivett összeg után 20 százalék vállalkozói jövedelemadót kell fizetnie. A betéti társaságoknál nagyjából hasonló a helyzet. A személyes közreműködő bérterhei után (ez általában szintén a minimálbér összegét jelenti) elvileg nem lehetne a cég bevételéhez hozzányúlni csak úgy. Ha onnan pénzt vesz ki a tulajdonos, osztalékadót kell fizetnie.

Az evásoknál más lesz a helyzet, ők az áfa miatt egyértelműen rosszabbul járnak. A "tiszta" evásnál jövőre főszabályként az lesz a helyzet, hogy a havi bevétel plusz húsz százalék áfából adóznak 15 százalékot, vagyis az adózott jövedelmük változatlanul több lesz, mint a nettójuk. Ekhózva viszont az áfa nem számít majd az adóalapba (pontosabban szóba sem kerül majd az áfa), így a nettó után kell 15 százalékot fizetni, plusz a minimum bérterheket.

A bérből és fizetésből élők anyagilag jól jönnek ki majd a történetből (nem a teljes fizetésükről gombolják le a befizetnivalót, csak egy részéről), ugyanakkor elveszítik jogosultságaik egy részét. Kevesebb lesz a táppénz és a nyugdíjalap. Kérdés, hogy kinek mi éri meg jobban. Mindez csak akkor igaz, ha a munkaadók hajlandók kifizetni a húsz százalékot, és nem hárítják át az alkalmazottakra.

Ki választhatja az ekhót?

Az ekhót az a magánszemély választhatja, a ki a törvényben meghatározott huszonöt foglalkozási kör valamelyikébe sorolható tevékenységet folytat. (bármennyire is igyekeztek például az informatikusok, a kör végül nem bővült) az mindegy, hogy az illető munkaviszonyban, társas vállalkozás tagjaként, egyéni vállalkozóként vagy éppen megbízási szerződéssel magánszemélyként látja - e el az adott tevékenységet. Az viszont feltétel, hogy az ekhózónak - bármilyen tevékenységgel összefüggésben - legyen olyan jövedelme, amely az általános szabályok szerint adózik. Alapesetben ez lehet a minimálbér, amely után személyi jövedelemadót nem kell fizetni, de társadalombiztosítási járulékokat igen.

De nem kell feltétlenül a jövőre tervezett 63 ezer forintos legkisebb bér után adózni, ennél kissebb összegről is lehet szó. Ennek az új adózási forma bevételi határa szempontjából van jelentősége: ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az adott évben eléri a minimálbér tizenkétszeresét, akkor a 25 millió forintos felső határig lehet ekhózni. Ha nem éri el, akkor arányosan kisebb jövedelem erejéig lehet ekhózni is: pl. ha a minimálbér feléről van szó, akkor 12,5 millióig.

Nézzük most ezt egy kicsit részletesebben:

Az egyszerűsített közteher- viselési hozzájárulás szabályozása

A benyújtott javaslat óta világossá vált, hogy az új adózási (közteher-viselési) módszer néhány sajátos helyzetű tevékenységet végzőkre terjed ki, s a színlelt szerződések problémakörével az új szabályozás kapcsolata annyiban áll, hogy az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) alkalmazása esetén közömbös, hogy a tevékenységet munkaviszonyban vagy éppen vállalkozási szerződés alapján végzik, a közteher ugyanaz, valamint e közterhek megfizetésével a megszerzett ellátási jogosultság is azonos.

Magyarul: az ekho alapot képező bevétel egy forintja után ugyanakkora nagyságú közterhet kell fizetni akkor is, ha az munkaviszonyból származik, és akkor is, ha azt egyéni vállalkozóként szerzi meg a magánszemély. De a megszerzett ellátási jogosultság is azonos , például - mint később látni fogjuk - azon ekho alap minden olyan forintjával, mely után a magánszemély 15%-os mértékű ekhót fizet, 0,5 ft nyugdíjalapot "szerez", akármilyen jogviszony keretében végzi a tevékenységet. Az ekho alkalmazása esetén tehát nincs indíték a jogviszony "álcázására". Ámde: - mint majd szintén látni fogjuk - egyszerűsített vállalkozói adót fizetni ("evázni") olcsóbb, mint az ekhót alkalmazni. Lehet tehát indíték az esetlegesen színlelt jogviszony fenntartására.

Az ekhó pénzben, mégpedig a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében megszerzett bevételre alkalmazható, azaz például devizában (valutában), értékpapírba vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem.

Az ekho alkalmazása nem kötelező, az arra jogosult magánszemély azt írásban megtett nyilatkozatával választhatja. A nyilatkozatot magánszemély a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőnek teszi meg. (tehát az is feltétel, hogy a bevétel kifizetőtől származzon, pl, ha a megrendelő kifizetőnek nem minősülő magánszemély vagy éppen külföldi személy, az ekho nem alkalmazható). A választásának természetesen hatása van a magánszeméllyel szerződéses kapcsolatban álló kifizetőre is, az ekho ugyanis kételemű fizetési kötelezettség - van (lesz) a magánszemélyt terhelő része (15, ill. 11 %-os mértékű) és van (lesz) a kifizetőt terhelő része is (20 %-os mértékű) -de, ha a magánszemély az ekho választása mellett dönt, a kifizetőnek is az ekho szabályait kell alkalmaznia.

A magánszemélyek - azontúl, hogy a tevékenysége alapján meghatározott foglalkozásúnak kell minősülnie, (ezt a megfelelési kényszert azonban nem célszerű túldimenzionálni, valójában csak arról van szó, hogy például az újságíró valóban újságíróként lép szerződéses kapcsolatba) - , teljesítenie kell egy belépési feltételt is. Kell, hogy rendelkezzen olyan jövedelemmel is, amelyik az általános szabályok szerint adózik. E jövedelem a javaslat szerint következő módon megszerzett lehet:

- munkaviszonyból származó, vagy

- egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, vagy

- társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén, vagy

- vállalkozási, megbízási szerződés alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként szerzett.

A belépési feltételül szolgáló jövedelem azonban bármely tevékenységből, nem csak felsorolás szerinti foglalkozásoknak megfelelő tevékenységből származhat. Ha a példabeli újságíró egyéni vállalkozóként taxizik is, a taxizáshoz kapcsolódó vállalkozói kivét a belépési feltételt teljesíti. Az "általános szabályok" kitétel arra vonatkozik, hogy nem valamely különös közteherviselési módszert (pl. eva) alkalmaz az adott jövedelemre. A nyugdíjas esetében ilyen belépési feltétel nincs, de ebben az esetben a nyugdíjason csak az a - rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött - saját jogú nyugdíjas vagy az özvegyi nyugdíjas érthető, aki az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

Az ekho nem korlátlan nagyságú bevételre alkalmazható. Ha a magánszemély az adóéven szerez legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerint közterheket viselő jövedelmet, akkor a bevételi határ 25 millió forint. (ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő). Az előzőek hiányában a bevételi összeghatár az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerint közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel. A nyugdíjas esetében az összeghatár 25 millió forint, a nyugdíjason ebben az eseten is csak az a - rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött - saját jogú nyugdíjas vagy az özvegyi nyugdíjas értendő, aki az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

A eva és az ekho kapcsolata

Az ekho az általános szabályokhoz viszonyítva egy kedvezményes közteher-viselési módszer. Az ekhót ugyan választhatja ugyan magánszemély is, aki az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy evás társas vállalkozás tagja (tulajdonosa), de a kedvezmények többszöröződését indokolt elkerülni. Ezt az ekho szabályozása úgy oldja meg, hogy az ekho alkalmazásának egyébként az adott magánszemélyre vonatkozó (bevételi) összeghatárt csökkenti az a bevétel, amelyet az adóévben az eva hatálya alá tarozó egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemélynek az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe venni.

Az evás egyéni vállalkozó esetében az ekho törvény tételesen nem tiltja az ekhózást, de ha ilyen egyéni vállalkozóként nyilatkozna az ekho választásáról, az kötné a kifizetőt (a bevételből a magánszemélyt terhelő ekhót levonná, és a kifizetői ekhót megfizetné), ugyanakkor a bevétele az eva-alap része is maradhatna, azaz az adott kiszámlázott bevétel után elvileg az evát is meg kellene fizetni. Praktikusan tehát igaz, hogy az evás egyéni vállalkozó magánszemélyként pl megbízási szerződés alapján választhat ekhót. A fentiekben ismertetett bevételi összeghatárt csökkentő szabály ezen összefüggés mellett értelmezendő.

A társas vállalkozás tagjánál megjegyzendő, hogy közömbös, miszerint egyébként az adóévben az adózott eredményből a részesedését ténylegesen felveszi - e. ha egyébként pl személyes közreműködése ellenértékeként a társas vállalkozástól az adóévben az éves minimálbér felét szerezné meg normál módon adózó bevételként, ezzel 12,5 millió ft (áfa nélküli) bevétel után szerezné meg az ekho választásának jogát. Ha e magánszemély az evás társas vállalkozás adózott eredményének 50 százalékára jogosult a társasági szerződés szerint, és a cég adóévi bevétele 6 millió forint, akkor ennek fele, azaz 3 millió forint vonandó le a 12,5 millió forintból, azaz a magánszemély az adóévben 9,5 millió forint után jogosult a közteherviselésnek ezt a formáját választani.

A javaslat általános éllel mondja ki, miszerint nem tehet az adóévben az ekho választásra vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a 25 millió forint bevételi határt már elérte.

Ekho megoszlása:

A magánszemélyt terhelő ekhóból az ekho-alap

a) 11 %-a szja-nak

b) 4%-a - kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette - nyugdíjjáruléknak; magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében az ekho-alap 0,1 %-a nyugdíjjáruléknak, az ekhoalap 3,9%-a magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak minősül.

A kifizetőt terhelő ekhóból az ekho alap:

a) 11%-a egészségbiztosítási járuléknak,

b) 9 %-a nyugdíj-biztosítási járuléknak minősül.

Az ekhót fizető magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások

A befizetet ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra jogosult. A felsorolásból látható, hogy a magánszemély az ekho megfizetésével az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénzre) nem szerez jogosultságot. Nyugdíjszolgáltatás esetén az ellátási alap számításánál keresetként, jövedelemként azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) alap 50 %-át kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 %.

(Forrás: Magyar Hírlap, Adó-szaklap)

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír