Aláírták a következő hároméves bérmegállapodást a kormány, valamint a munkaadók és munkavállalók képviselői.
Két részes sorozatunk első részében az euró bevezetésének elméleti hátterét vizsgáltuk meg a mögötte álló közgazdasági logikát középpontba állítva. Azt állítottuk, hogy az euró bevezetését a gazdasági felzárkózás szakasza kell hogy megelőzze (reálkonvergencia), mellyel párhuzamosan törekedni kell az egyensúlyi mutatók javítására, az ún. maastrichti konvergenciakitériumok teljesítésére is. Az
2005.10.28 18:00
42%-nak fogalma sincs! - az euró bevezetésének feltételei (I.)
Az Európai Unióhoz legutóbbi körben csatlakozott országok körében az egyik legfontosabb középtávú gazdaságpolitikai cél az euró bevezetése. Jellemző volt, hogy az euró-zónához való csatlakozás céldátumát illetően szinte minden ország meglehetősen ambíciózus volt, ugyanakkor a költségvetési politika lazulása több országot is a céldátum hátrább tolására késztett. Hazánk esetében az első hivatalos céldátum 2006 volt, mely később 2008-ra, majd 2010-re változott. Piaci szereplők a bevezetés reális időpontját azonban már 2012-2013-ra teszik.
Az euró minél hamarabbi bevezetésére való törekvésnek számos előnye lehet. Bár a gazdasági reformok többsége átmeneti költségekkel jár, többségük elengedhetetlen ahhoz, hogy a versenyképesség javuljon, a közösségi kiadások finanszírozhatóak legyenek, a költségvetés egyensúly közeli állapotba kerüljön. Az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás reformja hazánkban sem halogatható évtizedekig, mert az elavult struktúrák és finanszírozási modellek lehetetlenné teszik a kiadások csökkentését, ezáltal nincs reális esély az adócsökkentésekre, a versenyszférához rugalmasabban és hatékonyabban alkalmazkodó állami szabályozás kialakítására. Ma 800 ezer állami foglalkoztatott van összesen Magyarországon, ennyit az adófizetők nem bírnak foglalkoztatni, tehát elég lényeges és sürgős átalakításokra lenne szükség.
Nézzük meg most az adatok szintjén is, hogy a különböző konvergencia mutatók szempontjából hol is állunk. Az alábbi táblázatból látható, hogy tavaly a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP az EU átlag valamivel több min 60%-át érte el, amivel az unióhoz legutóbb csatlakozott országok közül az első egy harmadban vagyunk. A bérfelzárkózásban van még mit behozni, ugyanakkor a fejlettségünkhöz képest a bérszint koránt sem mondható alacsonynak.
Klikk a képre! |
Az infláció, mint az árnövekedés mértéke mellett fontos néhány szót ejteni magukról az árszintekről is. Ezt szintén a fejlettségi szinttel együtt érdemes értelmezni. Az alábbi ábrából kitűnik, hogy elmaradás itt sem igazán fedezhető fel, tehát a korábban említett reálkonvergencia folyamat viszonylag előrehaladottnak számít.
Forrás: Kopint-Datorg
A reálgazdasági konvergencia mellett a csatlakozás elengedhetetlen feltétele az ún. maastrichti kritériumok teljesítése.
Az infláció az elmúlt időszakban jelentős mértékben mérséklődött hazánkban, a KSH legutóbbi adatai szerint a szeptemberben az éves fogyasztói árindex 3.7%-ot tett ki. 2006-ra elsősorban az adócsökkentések hatása miatt az árak növekedési üteme 2% alá mérséklődhet, majd 2007-től 3% körüli pénzromlás valószínűsíthető. A maastrichti kritérium jelenleg 2.1% körül van, ugyanakkor nem kizárt, hogy az inflációs konvergenciára vonatkozó kritériumnál a felzárkózó államok sajátos jellege miatt némi nagyvonalúságot gyakorolnak majd. Hazánk esetében a gazdasági fejlettségi és szerkezeti sajátosságai miatt 3% körüli infláció tekinthető optimálisnak.
Az államháztartás hiánya jóval a GDP 3%-a felett van, az idei évben várhatóan eléri a 7.4%-ot, ha a nyugdíjkorrekciót nem vesszük figyelembe (a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel a deficit csökkenthető, de az évek előrehaladtával csökkenő mértékben: 2005-ben 100%, 2006-ban 80%, 2007-ben 60%, 2008-ban 40%, 2009-ben 20%). A nyugdíjkorrekció idén a GDP 1.4%-a körül alakulhat, emiatt a korrigált deficit, melyet az elbírálásnál értékelnének 6%. A jövő évre a hiány azonban a GDP 10%-át is elérheti, ha az új kormány a deficitbe bekonszolidálja az állami vállalatok által felvett hiteleket, a nyújtott garanciákat. Látható tehát, hogy a nominális kritériumok közül a legnagyobb elmaradásunk az államháztartási fegyelem kialakításánál van. A választási ígérgetés a hiány csökkentését akadályozza, a deficit tartós lefaragásának feltétele az államháztartási reformok minél korábbi megvalósítása lenne.
Az államadósság szintje jelenleg a deficitnél már említett nyugdíjkorrekció mellett nem éri el a GDP 60%-át, ugyanakkor jövőre már minden bizonnyal átlépi azt. A probléma nem is annyira a kritikusnak tekintett szint meghaladása, inkább az, hogy az államadósságban egy növekvő trend érvényesül.
A hosszú hozamok konvergenciájával az inflációs kritériumok teljesítése illetve egy fegyelmezettebb költségvetés esetén feltehetően nem lesz probléma. Ez a változó inkább csak következménye a fenti kritériumoknál említett tényezők alakulásának. Jelenleg egy 10 éves magyar államkötvény hozama 6.73%. A maastrichti kamatkritérium 6% körül húzódik
Bérfelzárkózás: kell, de itt sincs ingyen ebéd
A bérfelzárkózás alapvetően egy hosszú távú kollektív cél, de a bérek csak a gazdaság várható teljesítményével összhangban emelkedhetnek. Ennek hiányában a munka alapú versenyképesség jelentősen csökken. Ha hirtelen az uniós szinttel megegyező béreket kezdenének el fizetni a vállalatok, akkor feltehetően tömeges csődhullámmal kellene számolni. Azok az ágazatok, vállalatok melyek versenyhátrányban vannak pl. a technológia szempontjából a külföldi versenytársakhoz képest, azok elsősorban az olcsóbb munkaerőre támaszkodva próbálják ezt ellensúlyozni. Ha a bérek oldaláról ez nem sikerül, akkor csak lényeges drágábban és nagy valószínűséggel veszteségesen tudnak termelni. Ebben helyzetben a hosszú távú megoldás vagy a cég bezárása, és a munkaerő áttelepülése oda, ahol jobban megfizetik, vagy a technológia fejlesztése, a munkaerő hatékonyságának javítása, mely magasabb bérek kifizetését is lehetővé teszi. Az első megoldás sokszor kényszerűség, ugyanakkor az egész Európai Unióra elmondható, hogy a munkaerő mobilitása viszonylag korlátozott. Ily módon hazánk esetében is célszerűbb a második verziót választani (ha lehet) és a hatékonyság javítására tett erőfeszítéssel elérni a mielőbbi bérfelzárkózást és a képzett munkaerő megtartását.
Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a fejlettségi szintet figyelembe véve a hazai bérek nem mutatnak szignifikáns különbséget az eruó-zónához képest, emiatt a bérfelzárkózás alapja az említetteknek megfelelően a termelékenység növekedése kell hogy legyen.
Hogyan csökkenthető a költségvetés hiánya?
A nominális konvergencia-kritérium illetve a versenyképességi szempontok is azt kívánják, hogy a költségvetési deficit mértéke, a jövedelemcentralizációés az újraelosztás csökkenjen hazánkban. Az államháztartási hiány csökkentésének makrogazdasági hatása mindenekelőtt a hiány mérséklődés megvalósulásának módján, belső összetételén múlik.
A deficit csökkentésének egyik leghangsúlyosabb elemét kell hogy adja a működési költségek csökkentése. A túlburjánzó és sokszor egymással átfedésben levő (redundáns) bürokrácia fenntartása jelentős terheket ró az egész gazdaságra. A nem hatékonyan működő nagy elosztórendszerek reformra szorulnak (egészségügy, oktatás, önkormányzat, államigazgatás), csak ezek végrehajtásával - és a rövid távú költségek vállalásával - biztosítható, hogy a deficit később tartósan alacsony maradjon. Ha a kiadásokat sikerül mérsékelni, akkor nyílik igazán lehetőség az adórendszer hatékonyabbá tételére. Fontos, hogy az intézkedéssorozatok megtervezésekor a hatásfolyamatokat komplexen kezeljék, a kiadási és bevételi oldali következményeket is figyelembe vegyék. A kiadások csökkentésénél a kieső költségvetési kereslet szűkítő hatását a gazdaság számára többszörös növekedési hatást generáló adócsökkentésekkel, vagy a növekedésre a korábbiaknál jobban ható egyes államháztartási kiadási programokkal túlkompenzálhatják.
A hosszú távon egyensúlyban lévő (sőt többletet létrehozó) államháztartási egyenlegre való törekvés a radikális kiadáscsökkentő lépéseken keresztül ugyanakkor gátolhatja a közepesen fejlett országok költségvetésből finanszírozott beruházásainak növelését, ezáltal a reál konvergenciát. Emiatt említettük, hogy a kiadások lefaragásánál nem a fűnyíró-elv alkalmazása célszerű, hanem a strukturált lépések megtétele. A felzárkózás folyamatában mindvégig célszerű lehet az infrastruktúra-fejlesztést komolyan venni, az uniós forrásokat minél nagyobb mértékben kihasználni.
A hiány hatékony lefaragása érdekében előnyös lenne a politikai pártok közötti konszenzus elérése legalább a megfelelési időpontra és az államháztartási egyensúly számaira vonatkozóan. Ez a konszenzus megteremthetné annak a lehetőségét, hogy valóban a kívánatos intézkedéscsomagok kerüljenek elfogadásra, ne kelljen felesleges populista ígérgetésekkel egymásra licitálni.
Ágazati hatások
A gazdaság egyes ágazatai közül leginkább a banki szektor esetében keletkezik jelentős veszteség, mivel a deviza és valuta konverzió nagy része megszűnik és hasonlóképp a fedezeti műveletek (árfolyamváltozás elleni védekezés) köre is szűkül. Emellett az euró bevezetését, az átállást a banki szektor ingyen végzi, azaz nem számít fel konverziós díjat a számlák átárazása, a készpénz cseréje miatt. Később az aktívabb gazdaság mellett a pénzügyi szolgáltatások iránti megnövekedett igény részbeni kárpótlást jelenthet. Az eddig végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az euró-övezeti csatlakozás kevés gazdasági területen jelenthet módosuló versenyhelyzetet. A nagy lépés az uniós belépés volt, ehhez képest az euró bevezetése mérsékeltebb hatású lehet. Az árfolyamkockázat kiesésével a külkereskedelemben aktív versenyképes vállalatok előnyhöz juthatnak. A nagy multik és hazai leányaik között az elszámolás jellemzően ma is devizában zajlik, így ebben a körben elsősorban üzemgazdasági előnyei lesznek a közös pénznek (a szabad pénzek regionális összevonása és kezelése: cash-poolok képzése).
Csatlakozási árfolyam, hogyan vezethető be az euró
Az euró bevezetésének egyik leglényegesebb kérdése a nemzeti valuta konverziós árfolyamának a meghatározása. Ehhez első lépésként azt döntik el, hogy a szóban forgó ország milyen központi paritás mellett lép be az ERM-2 árfolyamrendszerbe. Itt bonyolult számítások alapján igyekeznek a hatóságok az ún. egyensúlyi árfolyam körüli ingadozási sávot meghatározni (egyszerű módszerként azonban adódhat, hogy pl. az ERM-2 rendszerbe belépést megelőző 6 hónap forint/euró árfolyamának átlaga lesz az új centrum).
Figyelni kell, hogy a konverziós rátát ne túlértékelt árfolyamon rögzítsék. A túl erős árfolyam mellett a termelési költségek is relatív "magasak" maradnak. A reálárfolyamok alakulását tekintve elsősorban az egységnyi munkaerőköltség alapú felértékelődést kívánatos megakadályozni, miközben a fogyasztói ár alapú felértékelődést esetenként megengedhető. Ez a versenyképességi szempontok előtérbe helyezését jelenti.
Az ERM-2 szakasz után az euró tényeleges bevezetésére gyakorlati szempontból több lehetőség kínálkozik. Követhetjük az euró-övezethez eddig csatlakozott tagállamok által választott megoldást, azaz az eurót két lépcsőben - először számlapénzként, majd készpénzként - vezetjük be, vagy egy lépcsőben, készpénzként és számlapénzként egyidejűleg jelenik meg az euró.
Magyarország számára sokat segíthet a most csatlakozó országok azon csapata, amely az euró mihamarabbi bevezetését választja. A folyamat megfigyelése számos tanulság leszűréséhez vezethet, pl. modellezni lehet az EKB, az euró-övezeti befektetők és az egyéb befektetők viselkedését. Ismert lesz, hogy az ingadozási sáv a valóságban egy aszimmetrikus csatorna-e (a lelértékelődés maximális mértéke 2.25%), illetve hogy ha szükség van rá, az EKB interveniál-e és ha igen, hogyan teszi ezt.
Az euró bevezetése tehát egy áldásos lépés lenne a magyar gazdaság számára, ugyanakkor az eddigi tapasztalatok szerint ehhez a reálkonvergencia megfelelő fokát kell elérnünk. A nagyfokú nyitottság (a külkereskedelem aránya a GDP.hez mérten magas), az erre vonatkozó mutatók szerint nagy lemaradásunk már nincs, a probléma inkább az egyensúlyi mutatókkal van. A közös pénzzel a folyó fizetési mérleg kockázat eltűnik, ugyanakkor a tartós költségvetési fegyelmezetlenség nem tolerálható. Az aszimmetrikus sokkok kezelésére a monetáris politika hiányában a költségvetés jelentős hiány mellett nem alkalmas. Mivel az árfolyampolitikai mozgástér már most is korlátozott, ezért az árfolyampolitika elvesztésének következményei korlátozottak. Az euró bevezetésének legfontosabb következménye a fizetőeszköz árfolyamstabilitása. Amikor egy-két nap alatt euró milliárdok áramlanak ki és be a forintpiacra és arról, akkor az árfolyamstabilitás megtartása erősen megkérdőjelezhető. Az önálló kamatpolitika mint az unió egészétől elkülönülő konjunktúrapolitikai eszköz többé-kevésbé szintén irrelevánsnak tűnik Magyarország számára.
A közös pénz hiánya mellett a gyengébb vagy valamilyen körülmény miatt versenyhátrányba került gazdasági szereplők az árfolyamrendszeren keresztül kaphatnak bizonyos védelmet (leértékelődés), az euró bevezetésével azonban ez eltűnik. Valójában azonban azt mondhatjuk, hogy az árfolyamok leértékelése tartósan nem képes megakadályozni a versenyképtelen iparágak pusztulását, a gyengébb árfolyam jelentette átmeneti védelem inkább csak a problémák halmozódásához, nem megoldásához vezet. Ilyen szempontból éppen azt mondhatjuk, hogy a kompetitív környezeten keresztül a gazdaságra inkább modernizációs kényszer nehezedik. Ennek a kihívásnak való megfelelést az uniós támogatások illetve bizonyos állami szerepvállaláson megvalósuló fejlesztések beruházások segíthetik, mely gyakorlatilag a reálkonvergencia folyamatot jelentik.
A legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy az euró bevezetése ágazati szinten nem jelent nagy sokkot. Ahol érezhető változások következhetnek be, az elsősorban a pénzügyi szolgáltatók köre. Az Európai Unióba való belépés a közös pénz bevezetéséhez képest egyelőre nagyobb jelentőségűnek tűnt.
Érdekes tapasztalat, hogy ötéves távlatban azon fejlett európai államok, melyek kívül maradtak az euró-zónán nagyobb átlagos gazdasági növekedést produkáltak mint az eurót használók. A jelenség elgondolkodtató, egyfajta magyarázat erre az, hogy a zóna nagy államai bizonyos reformokat nem valósítottak meg, az elmaradásért nem a közös pénz, hanem a különböző strukturális különbségek a felelősek. Ehhez kapcsolódóan azonban megfogalmazódik a gondolat, hogy a szigorú maastrichti kritériumok illetve a Stabilitási és Növekedési Egyezmény mennyiben gátolják ezeket a lépéseket.
A technológia fejlődésével az emberiségnek is jobb dolga lesz - erről beszélt egy nagy bank vezetője.
A szakszervezetek szerint a hivatalos adatok sem tükrözik, valójában milyen sok a betöltetlen állás a rendőrségnél.
Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bemondta: dinamikus lesz a bérnövekedés. Jól jegyezd meg: D.I.N.A.M.I.K.U.S!
Azért ez nem semmi! Ilyen fizetéssel keres most dolgozókat a magyar Coca-Cola: sok a nyitott pozíció
A Coca-Cola HBC Magyarország gyakornoki lehetőségeket kínál egyetemi, főiskolai hallgatók számára, akik szeretnének tapasztalatot szerezni egy nemzetközi vállalatnál.
2025 munkaszüneti napok naptár: mikor lesznek a 2025 munkaszüneti napok, mit kell tudni a 2025-ös munkaszüneti napok kapcsán? Mikor lesznek munkaszüneti napok 2025 évében?
Kinek jár a garantált bérminimum 2025 évében, mennyi a garantált bérminimum 2025 nettó és bruttó összege, mennyi lesz a garantált bérminimum összege 2025 januárjától?
9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal 2025-ben.
December elejétől korlátozott sztrájkok kezdődhetnek a németországi Volkswagennél, miután a munkavállalói képviselők hivatalosan megszavazták a munkaügyi akciót.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.
Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.
A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.
Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,
9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.
A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.
A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.
A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.
FRISS HÍREK
Több friss hír
HR BLOGGER
hrdoktor | 2024.11.20 07:42
Kevesen gondolnak rá, de sajnos a munkahelyi körülmények és tevékenységek is hozzájárulhatnak proszt...
perfekt | 2024.11.19 15:29
A kormány 2023-ban kiadott rendeletete szerint a mérlegképes könyvelők, adótanácsadók és okleveles a...
laskainelli | 2024.11.16 11:13
Az önismeret az alapja a fejlődésünknek és a céljaink tisztázásának, de sokunknak fejtörést okoz hog...
coachco | 2024.11.06 21:56
Mert igenis, minden mindennel összefügg. Az olvasás a körmökkel, Nápoly Budapesttel, Máddal...
[......
vezetoi-coaching | 2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2024. november 25.
2024. november 25.
2024. november 24.
2024. november 24.
Kihívásból lehetőség – Innováció a nyelvtanulásban gyerekeknek (x)
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
Sokkal több magyar gyereket bántanak így: igazi kegyetlen világ ez, bárki óriási bajba kerülhet
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Jön az V. Mindset Meetup hétvégén, építs te is kapcsolatokat, ne maradj le! (x)
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Járt már homoktövis szüreten? Most megteheti! (x)
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
Erről ne maradj le!
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
NAPTÁR
Tovább
2024. november 25. hétfő
Katalin
48. hét
November 25.
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja
November 25.
Gulag-emléknap
November 25.
A magyar labdarúgás napja
Ajánlatunk
-
Pörögnek idehaza a magánegészségügyi befektetések (x)
Most érdemes beszállni annak, aki gyorsan megtérülő befektetést keres! Sikeres a Mozgásklinika, Magyarország első manuálterápiás franchise-hálózata.
-
Kiemelkedő műalkotások a BÁV ART 84. Művészeti Aukcióján (x)
December 3–5. között közel 800 műtárgy kerül kalapács alá a BÁV ART háromnapos eseményén, amely a gyűjtők és befektetők számára is izgalmas lehetőségeket kínál.
HRCENTRUM legolvasottabb
3
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2024. november 25. 12:44
Pénzcentrum | 2024. november 25. 10:57
Hello vidék | 2024. november 25. 06:24