Kiderül az igazság: melyik nyugdíjpénztár hozama volt a legmagasabb?

Pénzcentrum

2005. október 26. 10:20

Tekintettel arra, hogy a pénztártagok által fizetett díjak a pénztárválasztásnál, illetve a pénztárak közötti esetleges átlépési döntésnél kiemelt jelentőséggel bírnak, a Felügyelet elemzési jelleggel áttekintette az egyes önkéntes nyugdíjpénztárak díjstruktúráját. A PSZÁF számítást készített mind a (vizsgálat időpontjában aktív) 75 önkéntes nyugdíjpénztár díjterhelését illetően. Természetesen a mellékelt számítás egyfajta megközelítése a problémának, azonban arra mindenképpen alkalmas, hogy bemutassa a múltbeli és a jelenlegi díjterhelés mértékét, illetve alakulásának tendenciáját. A számítás eredményeként az elmúlt öt év pénztárankénti díjterhelését mutatta be a felügyelet, külön kiszámítva a vagyonnal súlyozott átlagos díjterhelést is. A pénztártagok számára a nyugdíjpénztári megtakarításukat terhelő díjak és költségek csak meglehetősen bonyolultan ítélhetők meg. Ilyen díjként egyrészt a befizetett tagdíjak működési és likviditási tartalékra jutó hányada, másrészt a teljes megtakarításukra vetített befektetési díj (elsősorban vagyonkezelési díj) tekinthető. Ez a megközelítés a pénztártagok oldaláról méri fel a díjakat. A pénztártagok számára a különböző pénztárak díjterhelése (működési és likviditási célú befizetések, továbbá a befektetési díjak) nem csupán a díjak különböző vetítési alapja miatt (befizetés-arányos, illetve vagyonarányos) ítélhető meg nehezen, de az időtényező figyelembevétele is problémát okoz. A megtakarítások kezdeti éveiben ugyanis a működési és likviditási célú tagdíjlevonás tetemes hányadot tesz ki a díjterhelésből, míg a befektetési díjak aránya csekélyebb. Később a befektetési díjak fokozatosan kiszorítják a díjterhelésből a működési és likviditási célú tagdíjbevételeket, így hosszú távon már előbbiek a meghatározóak. Összességében elmondható, hogy az elmúlt öt évben a szektorszintű díjterhelés fokozatosan és folyamatosan csökkent, 2004-ben vagyonnal súlyozottan 1,35 % volt (önkéntes nyugdíjpénztárak esetében). 2004-re a szektorszintű súlyozatlan átlagos díjterhelés 1,15 %-ra mérséklődőtt, ami természetesen - a komoly piaci koncentráció miatt - nem reprezentálja tökéletesen a szektor egészének tényleges költségeit, azonban a konstrukció díjának szintjét jól mutatja. * Számtani átlaggal számítva. ** Súlyozás az év végi pénztárankénti vagyonadatokkal. Jól megfigyelhető tendencia a vizsgált időszakban a működési díjterhelés rész csökkenése, és az hogy 2004-re a befektetési és működési díjak hatása kiegyenlítődött. Klikk a képre! * Súlyozás az év végi pénztárankénti vagyonadatokkal történt. A fenti adatokat jól reprezentálja az alábbi grafikon is, amelyen tisztán megfigyelhető, hogy a működési költségek vagyonarányos csökkenése a díjterhelés mérséklődésének elsődleges oka.

A PSZÁF jelentése kiemeli:

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

"A 75 aktív önkéntes nyugdíjpénztár éves beszámolóiból (illetve 2004-ben negyedéves jelentéseiből) nyertük a működési és likviditási célú tagdíjbevételeket, a kifizetett vagyonkezelési díjat, míg a befektetési portfolió értékeit a negyedéves, illetve napi portfoliójelentésekből.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a díjterhelés mértékének megítélésekor figyelembe kell venni az alábbiakat:

��A díjterhelés alakulását befolyásolja a pénztárak alapítási időpontja. Az alapítás első éveiben ugyanis természetszerűleg nagyobb a díjterhelés, mivel az új tagdíjak aránya a vagyon mértékéhez képest jelentős (és így a működési/likviditási célú tagdíjlevonás vagyonarányosan nagyobb díjterhelést eredményez).
��A díjterhelés alakulását befolyásolja a pénztárak felfutása, növekedése. Dinamikus növekedés esetén az új tagdíjak aránya szintén jelentős, így a működési/likviditási célú tagdíjlevonás mértéke nagyobb.
��Az esetleges fúziók hatása is befolyásolhatja a pénztári díjterhelés mértékét, mivel különböző életpályán lévő pénztárak - különböző díjterheléssel - fúzionálnak.
��A banki/biztosítói/munkáltatói csoportok esetenként direkt v. indirekt módon finanszírozták a pénztár indításával kapcsolatos költségeket, amit a későbbi díjstruktúrájuk kialakítása során figyelembe vettek.
��A díjterhelést befolyásolják a munkáltatói háttér által esetenként átvállalt működési költségek is, mivel ezáltal kedvezőbb díjterhelés érhető el.
��A díjterhelés esetenkénti hullámzását a fentieken túl okozhatja a tagdíjmegoszlási arányszámok változása, illetve az adott évben kifizetett jelentős összegű vagyonkezelési sikerdíj is (ez különösen 2004-ben volt jellemző).

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Éves bontásban pénztáranként kiszámítottuk, hogy a pénztárak által érvényesített díjterhelés milyen arányban volt a pénztári portfolió piaci értékével.

A táblázatban szereplő %-os értékek azt reprezentálják, hogy a tagok átlagosan a megtakarításuk hány %-át fizették ki működési, likviditási célra, illetve vagyonkezelési díjként (évente). A táblázatban kimutatott díjterhelési mutatók a tagok egyéni számláit átlagosan terhelő díjakat reprezentálják, így az adott tag esetében a díjterhelés mértéke ezektől eltérhet."

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír